A kosztümök, a korabeli hangulat és az egész különös légköre az, ami miatt visszasírom ezeket a filmeket. Na meg a magyar virtus, vagyis az, ahogy ezt láttatni próbálták. Regényben olvasva unalmasnak találtam, de így egész más volt.
Jon Favreu mintha nem is kamerák előtt állna....Nagyon jó színészi alakítások. Külön kiemelném a fiatalka Vincent Vaughn-t, nagyon nagy film. Igazi szerelemről szól, a barátok meg a barátok és a bárok közt...:)
Ha egy anime megfog az első 10 percben, akkor tudom, hogy a sorozat többi részét is szeretni fogom. Így volt ez jelen esetben is. Szeretem a bennük rejtőző, a háttérben húzódó tragikus szálat, s a figurák emberi mivoltát.
A barátság mindig azon múlik, hogy milyen jellembeli vonzalmat érzünk vki iránt, és aztán azt soha nem engedjük el. Nem annyira komédia, mint egy életből merített eset...szerintem. Daniel Auteuil nagyon jó minden szerepében, főleg ezekben a francia, "kisnagy" alkotásokban.
Kicsit erőltetettnek tűnik nekem az egész, és a végén amikor azt mondja Scofield: "Végre szabadok vagyunk" vagy vmi hasonlót...akkor kicsit mindenkinek a nevében beszélhetett, a stáb, a nézőközönség, meg önmaga nevében...:D
Egy kissé nekem szirupos volt a történet, de azért be kell látnom, hogy eredeti is. Nekem összességében bejött, bár azért egy ütősebb színészgárdával szerintem még jobb filmet lehetett volna készíteni. Minden esetre én csakis ajánlani tudom, mivel a film nem csupán kikapcsolni tudja az embert, de szórakoztató is tud lennie.
Tematikailag nagyszerű, a rendezés, a színészek és technikai megoldások a kor szintjén nagyon ott voltak a szeren. Néha azért volt benne néhány, mai szemmel, viccesnek mondható rész...
Nagyon izgalmasan indult, de egyszerűen valahogy nem tudott huzamosabb ideig lekötni. Valahogy nem volt érdekes maga a történet, mint amennyire precízen megkonstruálták az egészet. Ennek ellenére én csakis ajánlani tudom.
Nagyon édes kis mese, bár én angolul láttam, biztosan jól sikerült a szinkronos változat is. Jó, hogy manapság is gyártanak még ilyen egyszerű, de igényes gyerekmeséket is. A gyurmavilágot idéző képi világ külön említésre méltó.
Az első rész után azt hittem, ezt már nem lehet tetézni, de ez a film abszolúte felért az elvárásaimhoz. Nagyon tetszett, ugyanolyan vidám, hangulatos, szívmelengető, mint az első. Ezzel a sorozattal nagyon eltalálták, milyennek is kell lennie az ilyen típusú filmeknek.
Szerintem ez a film nézhetetlen, annyira unalmas és sablonos. Egyszerűen fölösleges volt elkészíteni is, nem is értem miért léteznek egyáltalán az ilyen produkciók, mivel szinte értékelhetetlen.
Nem igazán tudom hova tenni. Volt ebben a filmben valami egészen hátborzongató, persze nem a bohóc :) Inkább maguk a fiatalok, állatias és brutális volt. Igazából ezek nem is horrorfilmek, mert nem "ijesztő" a maga műfajában.
Olyan mint egy hosszú próbálkozás valami művészire. Hosszú hallgatások és tekintetek, tökéletesen megkomponált képi világ, lassú szekvenciák...Érezhetően Sorrentino köpenyéből pottyant ki az alkotó, ám a siker még várat magára.
1977 Halloween-jn készült koncertfelvétel alapján. Hatalmas adag a gitárművészetéből és a show-ból, ami körülötte tombolt, mindez Bruce Bickford gyurmafiguráival, a sok tomboló és csókolózó rajongócsajjal, pubertális hülyéskedésekkel a kulisszák mögött...Felejthetetlen.
Nagyon kellemes kis film, tele zenés betétekkel, ami sokat dob a hangulaton. A karakterek jól ki vannak találva. Ez a film jó szórakozást tud nyújtani az egész család számára függetlenül kortól és nemtől. A papagájokat egyébként is szeretik a gyerekek, főleg ha beszélnek. Az animálás is nagyon igényesen lett megvalósítva. Minden szempontból elégedett vagyok a Rióval.
A készítők képesek voltak egy vállalható folytatással előrukkolni. Az első rész tele volt jópofa humorral és vadi új, szerethető karakterrel. Ezekre a már ismert karakterekre írtak egy drámában, helyzetkomikumokban és kacagtató jelenetekben gazdag folytatást, a rajongók legnagyobb örömére. A film az elvárásoknak megfelelően teljesített, minőségi szórakozást tud nyújtani kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Hát, nem is tudom. Nekem ez egyszerűen nem igazán jött be, túlságosan is szirupos ez a történet, amit még valahogy el is tudok fogadni, de a túlzott, teátrális alakításokkal már egyszerűen nem tudtam mit kezdeni. Szépen összerakott film, remek a dramaturgia, de sajnos ez már egy külön ízlésvilágot igényel.
90 Kárpáthy Zoltán (1966)