Nyilvánvaló, hogy a film sorra nyúlja a Tarantino jelleget, próbál tökös lenni, jó párbeszédeket felvonultatni, de sorra belebukik mindebbe. Középszerű az egész.
Ha úgy nézzük, hogy ez nem Burton film, akkor belefér a színes, kicsit giccses fantázia. Ha viszont Tim Burton filmet várunk, akkor csalódunk, mert ez nem felnőtt film, nincs benne semmi groteszk és sötét világ. Egy szép popcornmozi a Disney-től. Mese vasárnap délutánra.
A Mulan nagyjából olyan, mint a kínai Disneyland, vagyis eléggé kilóg a lóláb, hogy az alkotók sikeresen megtalálták a Kínával és Ázsiával kapcsolatos összes, könnyen emészthető és egzotikus közhelyet, amit még le lehetett tömni az európai és amerikai szülők és gyerekek torkán, hogy utána minden kislány cseresznyevirágos kimonót akarjon karácsonyra. De ez a felszínesség mindegyik rajzfilmjükben benne van, amióta a polkorrektség jegyében már nem csak fehér hősnőket pakolnak a vászonra.
Az eleje nagyon jól indult, ez a non-komfort zónájába belecsömörült, harmincas punk, rájön, hogy idővel talán ideje megbékélni a világgal. De kb. a felénél nagyon sablonos lett. Ezt nagyon sajnálom.
A sztori elég sok mindent próbál magába sűríteni, remek vígjáték, de itt mégiscsak a drámáé a főszerep, szóval senkit ne tévesszen meg, ez egy igazán maradandó alkotás.
Egy bizonyos pontig nekem egészen szórakoztató volt, de úgy nagyjából a film egy harmadától annyira nyilvánvalóvá vált, merre is fut ki majd a film, hogy egyáltalán nem tudott lekötni. Ez nagy kár mert szerintem a színészek remekül alakítottak, az egyes akciójelenetek is egész jól meg voltak koreografálva, de sajnos ennyi és nem több a film.
Alapvetően nem lett rossz, ami már kétszer kasszasiker volt, harmadszorra is bejött a készítőknek. A recept a régi, az állatok haza akarnak jutni, és ez miatt bármire képesek, ám közben váratlan kalandokba keverednek, ezúttal egy vándor cirkuszba. Az ismert és szeretett karakterek pont azt produkálják, amit elvárunk tőlük. Ez a film rendben van úgy, ahogy van.
Erősen közepes film, rengeteg felesleges utalással, jelenettel, szereplővel és olyan mozzanattal, melyek nélkül sem volna ez egy jó film. Nem klasszikus sportfilmről van szó, így aki arra számít, hogy megtudjon olyan részleteket a nagy bringázó életéből, melyeket a wikipédia nem jegyez, akkor téved, mert semmi effélére nem fog fény derülni.
Abszolút csalódás volt számomra az egésze. Számomra érthetetlen, hogy a készítők egy láthatóan jó technikai hátérrel és ennyire remek helyszínnel miért nem tudtak ennyire semmit sem kezdeni. Az eredmény egy teljesen összecsapott, rosszul felvett fércmunka.
Hát, van ebben az ötletben valami egészen eredeti, a történet legalábbis mindenképpen ütősre sikeredett, de a karakterek szerintem szörnyen idegesítőek. Megint sikerült egy ostoba bábuként belerakni a szereplőket ebbe a filmbe. A színészeket sajnálom igazán, mert ők láthatóan jól próbálják hozni a karaktert. Csak épp mintha egy pancser forgatókönyvet kaptak volna.
A cím alapján valami háborús filmre számítottam, aztán, amikor megláttam az alapsztorit, elnevettem magam. Nem kellett volna, a film épp annyira megdöbbentő, és talán pont ebben van az ereje, hogy olyan témába ülteti a kilátástalanságot és a küzdeni akarást, ahol egyáltalán nem számítana rá.
A Szörny Rt. egy érdekes alapötletből bontakozik ki, a minőségi látványvilág pedig ügyesen hat az érzékszerveinkre, ráadásul egy gyereknek is meg kell értenie a történetet, úgyhogy nem nagyon kell rajta gondolkodni - a készítők mégis rámentek arra, hogy az alapvető kliséken és sablonokon túl azért meglepjek valamivel. Elvégre erről szól a szórakoztatóipar, nem? És ezt a Pixarnál milliméterre pontosan be is tartják.
Vegyesek az érzéseim a filmmel kapcsolatban. Amennyiben ez egy amatőr filmként elkészült alkotás lenne, úgy simán öt pontot is adnék, de mivel nem az, így a hármat is éppenhogy megüti. A történettel még nem is lenne baj, de a kivitelezés és a szereposztás borzalmas.
Ahhoz képest, hogy ez egy viszonylag alacsony költségvetésű film, nem volt rossz. De lehetett volna jobb is. A jelenetek túltoltak, a párbeszédek is, és viszonylag kevés benne a valós színészi alakítás, meg a cselekmény.
Nagyon csípem az ilyen dokumentumfilmeket, és azt hiszem ez hirtelen az első helyre lépett elő. Nálam nagyon betalált. Ha csak egy doksit nézel meg idén (vagy jövőre), ez mindenképp a legjobb választás.
59 Pokolba az élettel (2009)