Én ezt a filmet elsősorban Steve Buscemi miatt néztem meg, aki mint mindig itt is kiválóan formálja meg a figurát. A lányok számomra sokkal kevésbé voltak érdekes szereplők, bár persze meg tudom érteni, hogy ha valaki az ő életkorukban, vagy élethelyzetükben van, akkor az ő problémáikat sokkal inkább magához szólónak érzi.
Jobban élveztem a folytatást, kevesebb az olsó poén, a történet egy fokkal sötétebb. A két film együtt ad értelmet, ha csak az elsőt nézi meg az ember az olyan, mintha a Dumas könyvét kb. a felénél letette volna.
Nagyon erős film a háború borzalmairól, s az emberi kegyetlenség egyes arculatairól. Szerintem ez az egyik leghitelesebb háborús film a műfajban. Semmi cicó, csak a realitás.
Igazán költői, kissé merész film. A film zenéjét remekül sikerült eltalálni. Maisie a legütősebb a filmben, igazán karakteres alakítást hoz minden szerepben. Igazán kár, hogy ez a film viszont összességében nem jobb egy közepesnél.
Nagyon szeretem ezt a filmet, mert remekül rávilágít arra, hogy nem minden fekete és fehér egy kapcsolatban. Remek a története és a rendezői munka is igazán jól sikerült. Kirk Douglas pedig sármos és zseniális!
Igazán jó szereposztással és a két főszereplő hiteles játéka révén vált ez a film olyan igazán jó alkotássá. Mert az alapsztori rémesen egyszerű, de a rendező Connellyből és Mackie-ből a legjobbat kihozva egy igazán szép, megható és őszinte drámát alkotott.
A Barátság extrákkal simán lehetne egy ostoba, könnyed vígjáték a szexről és a szerelemről, amely utána természetesen happy endben végződik, mert mi másban végződhetne, ám ami miatt mégis kedvelem, az épp az a probléma, amit érintőlegesen ugyan, de felvet. Történetesen azt, hogy az emberek hajlandóak ostoba módon kezelni az érzéseiket és vágyaikat a külső nyomásoknak eleget téve. Emiatt kap egyedül négyest.
A történet számomra nem volt elképesztően érdekes, talán csak annyiban, hogy igaz történet. Inkább a színészi játék fogott meg, elsősorban persze Leonardo DiCaprio, de a többiek is egész jók voltak szerintem.
Az egyik legkedvesebb Mészáros Márta filmem és szerintem Kovács Kati egyik leghitelesebb alakítását nyújtotta a drámában. Ez egy igazán különleges film, hiszen a nagyon zárkózott, már-már rideg anya, aki öltözékével, megnyilvánulásaival a múltat, a régi rendszert testesíti meg, míg váratlanul felbukkanó lánya az új irányt képviseli.
Ha nem lett volna ez a főiskolás vizsgafilm hangulata a filmnek, még azt is mondtam volna, hogy tökéletes. Annak ellenére, hogy nincs telenyomva ismert nevekkel és nincs benne egy adag szilikoninjekció sem.
Ez egy kedves, vicces és romantikus történet, Shakespeare-féle szerelmi átütéssel. Nagyon kedveltem a humorát és a színészek játékát is. Jó volt Ethan Hawke-ot látni; Julianne Moore-t is igazán kedvelem! Kikapcsolódtamk. Bátran ajánlom; jönnek a laza nyári esték...
Egy újabb Philip K. Dick feldolgozás (nem is tudom már, hányadik, de csak mondom, ez ugyanaz az arc, aki a Szárnyas fejvadászt is írta), azonban sajnos közel sem lett annyira impozáns, mint korábbi társai. A sztori jó, viszont ismerve a Dick műveit azt tudom csak mondani, hogy ez a film egy nagy félreértés.
Félelem és reszketés Las Vegasban egy igazi kultuszfilm, annak minden jellemzőjével együtt. Beleértve azt is, hogy a film jócskán túlértékelt, a kultusz a közönség építette köré, melyet azért én kicsit el is vitatnék tőle. Persze nem rossz a Félelem és reszketés, de mindenki tegye a kezét a szívre, vajon tényleg jobb egy átlagos kábszeres mozitól csak amiatt, mert a legendás Hunter S. Thompsonról szól?
Angeline Jolie színésznőként sem tartozik a kis kaliberű művészek közé, de rendezőként is jól teljesít. Szeretem a filmjeit. Ez egy szép, ám kemény film, mely inspirálóan hat az emberre.
79 Tétova tinédzserek (2001)