A Ne bántsátok a feketerigót! a filmtörténet igazi klasszikusa, igaz kicsit naiv, de nehéz lenne ezt vádként felhozni számára. Nagyon tanulságos alkotás, ami a nem túl távoli, de annál kegyetlenebb múltban játszódik.
Wes Anderson megint nem aprózta el, és egy hihetetlen karakterekkel megtömött filmmel rukkolt elő. Az egyik legintelligensebb vígjáték, amit valaha láttam.
Ez a film némileg közelebb vitt a felismeréshez, hogy mit is szeretnek annyira az emberek a trip-eken. Persze, ez nem azt jeleti, hogy tudom is...Jó volt. Tetszett. Szép képek, érdekes téma, és fantasztikus női szereplő.
Hát eléggé érdektelen film volt, nem hiszem, hogy minden országnak muszáj lenne megcsinálnia a saját nagyszabású történelmi filmjét, néha nagyon nem jön össze, mint például itt sem.
A film maga nem lenne rossz, ha nem érezné az ember végig, hogy baromi erőltetetten megy egy SWJ kampány a gonosz fehérekről, akik nem fogadják el az egyébként tehetséges feketét szegényt. Ez persze nem volna baj, meg ez nem egy rossz üzenet, csak ha az egész filmből ez süt, az eléggé elveszi az ember kedvét és csökkenti a moziélményt, mert úgy érzi, egy erkölcstan órán ül.
Roppant gyenge alkotás. A forgatókönyv csapnivaló és a színészek is rettenetesen gyengén játszanak. Brad Pitt még nagyon fiatal volt és ez meg is látszik színészi kvalitásai tekintetében. Feledhető, kissé unalmas alkotás.
Eric Bana elképesztően jól hozza a karakterét, mint minden más filmben is. Egészen hihetetlen, mennyire azonosulni tudunk vele és a küzdelmeivel, mennyire megértjük, hogyan sodorták lehetetlen és embertelen helyzetbe egy lehetetlen és embertelen konfliktus résztvevői.
Szép film, nagyon megfogott a hangulata. Különösen tetszettek a film néma jelenetei, amikor a rendező csak a színészek arcrezdüléseivel és a mozdulatok, az utcazaj zörejeivel mesél.
Szerintem az utóbbi időben annyi ilyesfajta híg f.s került piacra, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Nagy nehezen adtam rá a fejem, hogy megnézzem. Semmit sem veszítettem volna, ha kihagyom.
Egy klausztrofób érzéseket keltő thriller a harmadik világháború és egy orosz tengeralatti atomkatasztrófa határvidékéről. Az egész fuldoklik a rossz forgatókönyvben és a béna dialógusokban, a színészek nincsenek jól instruálva. A karakterek irtó laposak. Ez a film a megtestesült alkotói impotencia.
Érdekes műfaj ez a horror western szatíra, és bár nem láttam még ilyet, talán nem ez lesz a legmagasabb szint. Mindenesetre egyszer meg lehet nézni. :)
Nyomon követem a Cannes-ban bemutatott filmeket, mert általában nem ér csalódás velük kapcsolatban. Így volt ezzel a filmmel is. Nagyon szerettem a stílusát. Finoman, gyengéden mesélte el egy férfi és nő között kialakult kapcsolat történetét. Binoche megint remek. neki nagyon illenek az intelligens és érzelmes női karakterek megspékelve egy kis naivitással.
Ez egy rendkívül kegyetlen film, fel nem tudom fogni, hogy ilyen létezhet. A történet valami bámulatosan ütős. Nick Nolte és Susan Sarandon kettőse pedig zseniális. Mindenképpen nézzétek meg ezt a filmet, csak készüljetek fel, hogy sorra gyomrosokat fog osztani.
Nehéz sokszor eldönteni, hogy egy filmnek tényleg művészi értéke van, vagy csupán az elmesélt történet jelentősége tünteti fel jó színben. Nem szeretem, ha egy film azért kap Oscar-díjat, mert egy fontos eseményt mutat be, így muszáj azt valahogy értékelni. Ennek ellenére ez a film meghatott, értékesnek tartom, és remélem mások is díjazni fogják.
Valamiért ez egy különleges és a sorból kilógó filmje Hitchcocknak. Nagyon feszült szinte mindvégig; a történet lassan vánszorog, de mégsem unalmas. Ugyanakkor mély, pszichológiai szempontból súlyos kérdéseket vázol fel. Nagyon elgondolkodtató alkotás!
Ezt a filmet egyedül Meryl Streep kőkemény Mirandája dobja fel, aki olyan módon tudja a nerceket íróasztalokra dobálni, hogy azt még sok férfi is megirigyelhetné. Egyébként unalmas és lapos film Az ördög Pradát visel, ami kínkeservesen próbálja meg bizonygatni a divatszakma árnyoldalait és azt, hogy ez milyen kemény meló. Nem lett egyáltalán szimpatikusabb az egész.
Bill Murray és Woody Harrelson legendás jelenettel járultak hozzá a filmtörténethez. Ha más miatt nem is, de ezért mindenképp érdemes lenne megnézni a Zombielandet. De van más is: a rendkívül jó humor, a megszámlálhatatlan filmes utalás és a nagyon természetes színészi játék. Majdnem klasszikus, majdnem, de így nem jár rá az 5 pont.
87 Ne bántsátok a feketerigót! (1962)