Az Olasz meló szerintem egy nagyon frankó kis film, amiben össze-vissza pörögnek ugyan az események, mégsincs az az érzésem, hogy nagyon lemaradtam volna valamiről, és nem is kell nagyon megtornáztatnom az agyam, hogy megértsem, mi is történt a vásznon - ebbe a hibába ugyanis nagyon sok csavaros történetet elmesélő film beleesik. Itt viszont az alkotóknak nem állt szándékában többet adni, mint amennyit ez a film képes: szórakoztatóipari szakmunka.
Will Smith és Martin Lawrence játékán mind a mai napig röhögök, baromira kiegészítik egymást. A színek, a ruhák, a zenék, annyira 90-es évek, de imádnivaló. Többször végig lehet nézni, mert mindig akad benne egy apró részlet, amin el lehet nosztalgiázni. Akkoriban még tudtak olyan akcióvígjátékokat készíteni, amik nem akartak túl sokat mondani a világról, csak könnyed és izgalmas szórakozást ígértek.
Nagyon erős film, erős indulatokkal, erős karakterekkel és erős történettel. A rendezés ugyancsak erős, De Niro végre megmutathatta, hogy a rendezői székben is megállja a helyét. A történet egy kerek egész, nem hiányzik belőle semmi. Az egész film atmoszférája jól adja a maffia világ és a bűnös Bronx hangulatát.
Bírom én Tim Burton stílusát, de egy ideje azt érzem, hogy egyre csak ismételgeti magát. Értem, hogy van egy műfaj amiben otthonosan mozog, de nem látok benne semmilyen újító szándékot, hogy bármerre is tartana az ilyen stílusú filmjeivel. Én ezt így már unom.
Az utóbbi évek legjobb gengszter filmje, efelől nincs kétség. A film izgalmas és meglepő, egyáltalán nem unalmas. Talán ez a Coen fivérek eddigi legjobb filmje. Laza könnyedséggel kalauzolnak minket vissza a harmincas évek Amerikájába, ahol a maffiavezérek irányították a várost, ami egyébként szerintem még ma is így van...
Már csak a téma miatt is tettem vele egy próbát, aztán valahogy ott ragadtam a második évad végéig. Ez volt számomra a gulity pleasure, tudtam én, hogy nem jó, de kíváncsi voltam, hogyan bővítik a készítők a Terminator-univerzumot. Egyébként meg egy teljesen átlagos, de abszolút nézhető (értsd, nem fájdalmas) széria volt, de nem volt véletlen a törlése.
Soha nem láttam ehhez fogható sorozatot. Iszonyatos mennyiségű szereplő, óriási világ, rendkívül jó atmoszféra, váratlan fordulatok, első osztályú alakítások és bonyolult politikai érdekek/ellenérdekek, egyszóval minden, ami egy első rangú sorozathoz kellhet, és attól még sokkal több is. Nagy sorozatrajongó vagyok, láttam már egy s mást, de nálam egyértelműen a Trónok harca viszi a prímet.
Nekem alapjában tetszett a film. Nagyon zavart viszont, hogy mindenáron az eredetijére próbált meg hasonlítani - az egyes jelenetek szereplőinek beállítása, a kosztümök is idejemúltak voltak...nekem ez fura volt. Szerintem meg lehetett volna ezt csinálni napjainkban játszódó történettel is. A lényeg nem veszett volna el.
Remek sorozat, zseniális korabeli hangulattal, mely különböző motívumokat sorakoztat föl a gyilkosságokhoz, és epizódról epizódra növekszik a feszültség, egészen a második évad második részéig, ahol már szinte horrorisztikus a hangulat. Nagyon jók az utalások az eredeti Morse-sorozatra és más hasonló zsánerű filmekre, pl. egyértelmű utalás van benne a Psychora is.
Egy igen izgalmas és fordulatos regényből nehéz rossz filmet készíteni, és szerencsére itt az alkotók mindent megtettek azért, hogy a könyvből jó film szülessen. A főszereplők, a rendező és a vágó is kivette a részét a munkából, és egy igen sötét hangulatú, de nagyon magával ragadó film született. Szerintem egy kifejezetten jó krimi lett belőle, csak sajnálom, hogy megcsinálták az amerikai remake-et.
Emlékszem, nagyon vártam már ezt a sorozatot, hiszen az alaptémája igen érdekesnek tűnt, de már az első részt fintorogva fogadtam, még az évadot végignéztem, lesz ami lesz alapon, de aztán kaszát kapott tőlem. Teljesen középszerű, második élvonalbeli széria, de sajnos a témája önmagában még nagyon kevés...
Kicsit amatőr kriminek tűnt első ránézésre, pedig a szerzői csapatban vannak ismert nevek, de végül nem okozott csalódást a film. Valóban kikapcsol, nem túlságosan kemény és véres, habár maga a történet nem több az átlagosnál.
Egyedül Famke ért valamit a filmben. Az ő jeleneteit át lehet élni, hitelesen játszik, minden rezdülés átjön. Ellenben a film egésze nem túl jó, a befejezés pedig egyenes buta.
Szeretem az összetett filmeket, amin lehet gondolkozni, és itt az első tizenöt perc nagyon izgalmas volt, aztán már csak a rejtélyes hangulata volt érdekes, egyszerűbb lett. Monica és Sophie egymást lekörözve remekül alakítottak, a kameraképek is jók, az ötlet és a végkifejlett viszont nem egészen jól kidolgozottak, próbál rávilágítani az eseményekre, viszont lehetett volna ezt átgondoltabban, érdekfeszítőbben is csinálni.
Nagyon örülök annak a tendenciának, hogy A-kategóriás színészek vállalnak sorozatszerepeket, emiatt pedig az elmúlt években átálltam a sorozatokra a filmek helyett. Bőven van idő karakterfejlődésre, történetmesélésre és a végén egy két órás mozinál sokkal komplexebb alkotás jön létre. Ilyen a House of Cards is, a mai mezőnyben nálam ez viszi a prímet.
80 Az olasz meló (2003)