Ha technikailag nem is tökéletesen kivitelezett, történet és alakítás szempontjából egy remek filmmel állunk szembe, ami nagyon erősen fogja meg a központi témát, és aztán el sem engedi. nem egy közönségfilm, de fontos alkotás.
Azért szomoró egy kicsit Jon Voight-ot és james Caan-t egy ilyen teljesen semmitmondó romantikus komédiában látni, aminek a színvonala igencsak megkérdőjelezhető.
Nem tagadom, voltak a filmnek olyan pillanatai, amikor egyszerűen kínosan feszengtem. A gyenge humor és a sokszor erőltetett párbeszédek engem csaknem kiborítottak, így nem is igazán értettem ennek a filmnek a lényegét, vagy hogy egyáltalán mi értelme volt elkészíteni. Mindenesetre egyszer meg lehet nézni, de sajnos nincs több az egészben.
Na, hát ez egy egészen különleges darab, igazán megható és lebilincselő alkotás, és egyúttal egy kissé megrendítő is. Ugyanakkor hihetetlen, hogy mennyire a pozitív hangulat lengi át az egész történetet, engem legalábbis nagyon megérintett. Ezt a filmet szerintem mindenkinek látnia kell, mivel annyira egy emberi történet, hogy a gondolkodás módját is meg tudja változtatni az embernek.
Nem mondom volt pár rész, amikor hangosan felnevettem, de így összességében nagyon erőltetettnek éreztem ezt a filmet. Nem is értem, hogy lényegében mi szükség volt erre. Szerintem simán kihagyható.
Oké, hát nem állítom, hogy ez életem legrosszabb filmje, amit láttam, de tény, hogy irtó gyenge alkotás. A kissé túlfűtött jeleneteken kívül más nem is nagyon tudnék kiemelni, talán ezért mindenképpen érdemes beülni rá, de bennem sajnos nem igazán hagyott mély nyomot. Mindenesetre nem szeretném lepontozni a filmet.
Egy kissé meghűlt bennem a vér, de elképesztően lebilincselő film. Az a fajta, amit látni kell, de nem mindig kellemes a szemnek, a történet pedig hihetetlenül atmoszferikus, engem teljesen magába szippantott.
Engem nagyon lebilincselt, azért hihetetlen, hogy egy ilyen mindennapi dolog mögött, mint a film, ennyi energia, kreativitás rejtőzik. Ezek után egész biztosan másként fogok minderre tekinteni.
Minden vér, csupa erőszak. A dráma is valahogy mindig agresszióba torkollik ebben a filmben. Azzal próbálnak feszültséget teremteni, hogy nulláról ordítoznak. Na, ne már.
Elég ütős show, bár néha úgy érzem, hogy túl sokt kapunk a főbb szereplők magánéletéből. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, hogy az ember értse is, hogy mi történik. Sok a szereplő és tempós a cselekmény.
Én is fuvaroztam 12 évig, Hollandia, Bulgária, Portugália, össze-vissza. A logisztika jól kiszámolja, hogy merre kell menned, hogy a legjobb legyen, aztán volt az úgy, hogy egy hónapig nem voltam otthon. Az ember inkább a kamionban alszik, hogy megspórolja a gyereknek a nyári táborra valót. Hát igen, ez a film a valóságról szól.
David Fincher legújabb filmje, a Holtodiglan egy igaz nagy dobás. Minden tekintetben megállja a helyét. A rendező remek érzékkel teremti meg a misztikus légkört, és az események előrehaladtával egyre csak fokozza a feszült hangulatot. Maga a történet is jó, megérte filmre vinni. Ben Affleck pedig egyszerre zseniális és szánalmas, de csakis a lehető legjobb értelemben.
Őszintén szólva én személy szerint kissé zavarban voltam. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy elkülönül ebben a sorozatban maga a történelmiség és valamiféle propaganda. Nekem ez annyira így ebben a formában nem igazán jött be, és másoknak is csak azt tudnám mondani, hogy fenntartásokkal fogadják.
Azt hiszem, hogy egy másik rendező kezében ebből a forgatókönyvből egy remek psicho-thriller kerekedett volna ki, azonban Nicolas Gressner semmit sem sem tudott vele kezdeni, sőt a remek színészgárdával sem. Nagy kár ezért a filmért ilyen formában.
44 Hank és a kukásautó (2020)