Egy kissé bugyuta, már bocs, hogy ezt mondom, de szerintem ezt a filmet egy picivel több fantáziával sokkalta időtálóbbá lehetett volna varázsolni. Így csak az jut róla eszembe, hogy volt idő, amikor ez a film "trendi" volt. Nagy kár érte.
Ez egy egyszerűen nemes film, a történet nincs túlbonyolítva, nagy akciókra sem kell számítanunk, sőt a néhány jelenet, mint ahogy a film vége is, megjósolható. Még is azt kapja az ember, amire vágyik. Andrew karaktere beteljesedik Robin Williams játékával. Kissé ugyan zavaró lehet az időben való ugrálás, de kétszáz évet nem könnyű egy két órás filmbe belesűríteni. Ez a dráma a hibáival együtt is szerethető, érdemes megnézni.
Így elsőre a sok szép ember, remek szögből, gyönyörűen felvéve, aztán jön az arcul csapás, hogy ez csupán a felszín. Épp ezért a nagyon jól van felépítve tartalmilag ez a film. Sajnos a színészek nagyon gyengék, de ez minden amit negatívumként tudok felhozni.
Végre egy emlékezetes és érdekfeszítő sci-fi, nem sok ilyen készült az elmúlt években. A képi világa egyszerűen lehengerlő, de Nolan pontosan tudja, hogy még a leggyönyörűbb képek sem állják meg a helyüket egy kellően erős történet nélkül, és ennek megfelelően rendezte meg ezt a filmjét is. Remek színészek, kiváló, elgondolkodtató sztori és gyönyörű látvány. Ez nálam simán 5.
Frankó történetből csak jó filmet lehet készíteni, és szerintem ez erre a filmre minden további nélkül igaz. Egy erős és határozott vizuális stílussal és kultikus státusszal rendelkező képregényhez viszont nagy adag bátorság kell, ha az ember hozzá akar nyúlni – és szerencsére a rendezőnek meg volt hozzá. Szépen és hitelesen ültette át a történetet, a csatákat és a stílust mozgóképre, szerintem egyik rajongónak sem okozhatott csalódást.
Kellemesen csalódtam a filmben, véleményem szerint az olaszok mindig is egész jó akciófilmeket készítettek, és nagyon jó látni, hogy azért ez nem változott. A dramaturgia meglepően jól felépített, de ami nekem eléggé keserű ízt hagy a számban, azok a triviális párbeszédek, illetve a klisékből felépített "főgonosz".
Annyira rossz, hogy már jó. :) Ha elengedi magát az ember, akkor szórakoztató tud lenne, nem mondom, talán nem józanul kell ezt nézni, mivel el tudom képzelni, hogy a készítők sem voltak azok. Amúgy eléggé nézhetetlen, de bizonyos hangulattal, idegzettel akár még szórakoztató is lehet másoknak is.
Megnéztem és bár tetszett, nem tudom azt mondani, hogy egy tartalmas kikapcsolódásban lett volna részem. A film java része üres párbeszédekkel van tele, szinte egy emlékezetes pillanata sincs a számomra.
Kellemesen szórakoztam, de azt hiszem, már most kijelenthetem, nem ez volt életem legjobb filmélménye. Az alakítások egészen rendben voltak, de a sztori nálam egyszerűen felejthető volt, szinte semmi nem maradt meg a filmből.
Csodálatos képsorokkal indul a film, lélegzetelállító képeket látunk New York városáról kimondottan jól elkapott szögekből. És nagyjából és egészében ez minden jó, amit el tudok mondani a filmről. A sztori unalmas, a színészek hiteltelenek a rendezés pedig érthetetlen.
Teljesen ismeretlenül néztem meg ezt a filmet, és bár a történet nem kifejezetten fogott meg, azt gondolom, hogy egy remek korképet nyújt erről a korszakról. Igazán tanulságos már csak emiatt is.
Nem szokványos gengsztersztori, olyan dolgokba megy bele, amit nem igazán volt még alkalmam látni más gengszterfilmekbe. Ez a fajta belső ellentét ritkán látható egy bűnbandát feldolgozó történetben, és ez nagyon tetszett. Nincs felesleges papolás testvériségről meg összetartásról. Nagyon durva!
Általában nem különösebben szoktak megérinteni ezek a filmek, de ez egy igazán remek darab. Egy kissé lepereg a történet, de nem mondanám felejthetőnek sem.
Kimondottan szórakoztató film lett a Hajnalhasadás 2., és ezt most nem iróniából mondom. Ami egy ilyen vámpíros tinédzser románcba kell, az mind benne volt, ez a film nem ígér semmi többet. Ez ebben a formájában teljesen korrekt, de mielőtt véleményt alkotnál róla, tedd félre az előítéleteidet, és nézd meg.
A X-akták kétségkívül mérföldkőnek számít a televíziózás történetében, a sikere számtalan széria előtt nyitotta meg a kapukat. Mulder és Scully minden idők talán legismertebb párosa (már ami a sorozatokat illeti). Tisztán él bennem a sorozat súlyos atmoszférája, ahogy a főcím dallamát sem fogom sosem elfelejteni. Részemről ez egy csillagos ötös!
Emlékszem rá, elég masszív csalódás volt ez a film, pláne a Pókember után, aminek az első részét még azért egész jól összerakták. Hát a Daredevil ahhoz képest egy langyos, súlytalan mozi lett, és bár nem egy katasztrofális mozi, de jó szívvel senkinek sem tudom ajánlani.
Farkas a kedvenc mutánsom és szuperhősöm, de az önálló filmjei csalódást okoztak nekem. Rengeteg potenciál van pedig ebben a karakterben, ennek ellenére a filmeket elbaltázták. Felszínesek, unalmasak voltak. Hiába, ehhez egy jó forgatókönyvíró és egy még annál is jobb rendező kéne.
Gyerekként totál odavoltam a Csillagkapuért, és most is szívesen nézem újra nosztalgiából, mert egész egyszerűen szeretem a hangulatát. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy szakmailag elemezzek egy olyan dolgot, amihez igazából érzelmi szálak kötnek. Szerintem aranyos, kedves, izgalmas és érdekes film, és simám megállja a helyét sok, ma készülő sci-fi mellett. Mondjuk vitathatatlanul jobb, mint A Föld után.
Egy egyszerű kilencvenes évekbeli akciókkal dúsított film. Nem akar rosszat, nem akar semmit. Minek froclizni, egy egyszerű története van, egész jó figurákkal eljátszatva...
72 Tulipános Fanfan (2003)