BoBamburg

Egy nagyon szórakoztató és könnyed szatíra, mely a 80-as években oly népszerű sci-fi horror filmeknek állít egy görbe tükröt. Akik szeretik az imént említett műfajt, azoknak ajánlott, mert ha valaki nem jártas a retroshock-ban, azok nem fogják tudni hova tenni a látottakat :D

Először is le kell szögezni, ez egy japán pszicho thriller könyv amerikai feldolgozása. Ergo közel sem olyan jó mint az eredetije. Viszont nem is olyan borzalmas, mint elsőre az ember gondolná. Képi világát mindenképp érdemes megemlíteni, történet se rossz, bár nem is sikeredett túl erősre. Viszont a színészcsaj (akit amúgy se bírok) kissé irritáló volt számomra.

Nem vagyok nagy krimi rajongó, ebből adódóan Agathe Christie munkásságát sem ismerem túl mélyrehatóan, de nem is ez a film lesz az, ami megszeretteti velem. Egyszerűen hiányzott belőle az a spiritusz, hogy lekössön, hogy végig izguljam a nyomozást és hogy érdekeljen a vége. Azt nem tudom a könyv milyen, de ez a film nem jó.

Nem azt mondom, hogy Dwayne Johnson miatt néztem meg, de elég durva, hogy vele adják el, miközben van nettó 5 perc szerepe. Amúgy ettől eltekintve egy közepesen unalmas életrajzi film, amit egyszer bőven elég volt látni.

Amit kilehet hozni független filmesként, háromnegyed órában, Lovecraft egyik legerősebb művéből, azt ki is hozták a készítők. A némafilmes hangulat remekül megidézi a regény hangulatát, amihez csak hozzátesz az, hogy a filmet átjárja, hogy nem a pénzért csinálták, hanem a mű iránti tiszteletből.

Az első rész az béna volt úgy, ahogy van. Aztán jött a második, az már lényegesebben korrektebb film lett, voltak egész szép pillanatai. Talán pont ezért, kissé bizakodva ültem neki a harmadik felvonásnak is. Amivel nem is lennének nagy bajok, de rém unalmas. Lassan indul be a történet, aztán mire kezdődnek az ijesztegetések és a paráztatás, az embernek már nincs is kedve a filmhez. Pedig rendben lett volna, ha nem húzzák el ennyire feleslegesen.

Sajnos szinte csak sablonos témákból építkezik, ami nagyon elrontja az összképet. Nem azt mondom, hogy meg kellet volna ezzel a filmmel reformálni a horror műfaját, de egy kicsit több időt és energiát beleülhettek volna, hogy valamivel kreatívabb végeredmény születhessen. Tipikusan az a film, amit megnéz az ember, majd eltelik 1 hét és jóformán semmire nem emlékszik a filmből.

Valamivel többet vártam volna a filmtől. Nem mintha rossz lenne, de nagyon monoton és egyhangú az egész, az elején tényleg felkeltette az érdeklődésem, de a cselekmény haladtával egyre laposabb lett. Mindig ugyan az ismétlődött, a srác megígéri, hogy leteszi a drogokat, elhiszik neki, aztán persze megint kábszizik. Sajnálom, mert egy elég ütős családi drámát kilehetett volna hozni belőle, hiszen elég erős alapanyag a drogfüggőség.

Szeretem David Cronenberg munkáit és látásmódját, mert mindegyik filmnek van egy elég erős hangulata és mondanivalója. Ezzel a filmmel sincs másként, de valami miatt mégse tudott annyira ütős lenni, mint amit vártam volna. Alapötlet amúgy nagyon jó, képi világ szintén, de ezek ellenére volt bennem valami hiányérzet. De ettől függetlenül egy ötletes thriller, aki vevő az elvontabb filmekre, azoknak mindenképp érdemes futni vele egy kört.

Bizakodva álltam neki a filmnek, ami egész jól is indult, de aztán szép lassan ment át unalmasba, majd kimondottan rosszba. Történet kusza és érdektelen, karakterek nem túl kidolgozottak, maga a film pedig nem elég merész, pedig egy kicsit bevállalósabb történet feldobhatta volna a filmet.

Vannak filmek, amik azért zseniálisak, mert nagyszerű stáb dolgozott rajta. És vannak filmek amik azért, mert pont hogy nem egy nagyszerű stáb dolgozott rajta. Ilyen a török Star wars is. Kissé hasonló érzéssel vagyok vele mint a 9-es terv a világűrből filmmel. Borzalmas, de imádom és bármikor meg tudom nézni. Rémes űrcsaták, háttérbe rossz minőségben bevágott csillagok háborúja jelenetek, néha néha felcsendülő Indiana Jones Soundtrack. Egyszerűen nem lehet nem szeretni.

Egyértelműen a legjobb filmek közé tartozik. Erős történet, zseniális színészi munka (pedig amatőrök játszanak a filmben) és iszonyat erős atmoszféra. Minden megvan benne, ami egy tökéletes filmhez kell. Semmi hollywoodi giccs meg csillogás, csak a nyomorúságos valóság.

Kissé kidolgozatlan itt-ott a forgatókönyv, vannak sajnos benne hiányosságok, de amúgy egy kimondottan kellemes szuperhős horror. Mondjuk kategórián belül nincs is túl sok riválisa, hiszen eddig nem sok ilyen témájú film készült, de addig is megteszi.

Sok újdonságot nem tartogat, a történet sem kiemelkedő, mégis egész jó hangulata van, aminek hála kellemesen csalódtam benne, mert egy összecsapott, béna mainstream horrorra számítottam.

Igazán király rövidfilm lehetne, de sajnos jó egy órával hosszabb, mint ami ténylegesen indokolt. A film nagyrészt unalmas rohangálásokból áll, egy két olyan rész van benne összvissz, amit jónak lehet nevezni. Ha nem egy 1 óra 20 perces film lenne, hanem halloween témájú horror antológia egy fél órás darabja, azt is mondanám rá, hogy na ez valami. De így előbb alszik el rajta az ember, mint hogy elkezdjen izgulni.

Az eleje egészen borzalmas, és mondom ezt úgy, hogy volt bennem pár sör mikor elkezdtem nézni, és azért lássuk be, így nem voltak magasak az elvárásaim, csak egy szórakoztató és vicces filmet akartam. Oké, persze, Adam Sandlertől és Jennifer Anistontól amúgy se várok sokat, de egészen kritikán aluli volt a film nagy része. A végére úgy ahogy rendbe szedte magát, de kevés volt így is.

A dél koreaiaknál most népszerű, középkorban játszódó horror, ami nem rossz, de nem is az igazi, műfajon belül vannak erősebb alkotások is. Na meg a poénkodás egy kicsit túl van tolva, ami kicsit zavaró, lehetett volna picit komorabb és sötétebb, akkor egy egész jó farkasok szövetsége hangulatot áraszthatna. A vége meg kimondottan gyenge, a giccses mindenáron happyend megoldásával.

Mikor először láttam nagyon megragadott, főleg a film vége. Viszont most másodjára nézve nem ütött akkorát a történet, főleg így, hogy tudtam mire megy ki. De ettől függetlenül még így is a korrekt King feldolgozások közé tartozik, meg úgy önmagában is egy egész pofás szörny film.

Nagyon lassan indul be, aztán amikor végre történik is valami, az is felejthető. Simon Pegg és Nick Frost filmjeit bírom nagyon, de ez kilóg rendesen a kettejüktől megszokott minőségből. Aki nem nézi meg nem marad le semmiről.