Az közöny Milyen lehet egy olyan világ, mely majdnem egyezik miénkkel, de mégis a karakterek olyan dolgokat mondanak és tesznek, melyek minden morális és etikai nézetünknek ellen mennek?
A történt az auschwitzi SS vezetőt és családját mutatja be kényelmetlen pontossággal. A második világháború alatt zajló jelentsorok nem a harcok borzalmait láttatják, és a film nem mond semmi igazságot szájbarágósan az arcunkba. A haláltábor mellett élő család életvitelének átlagossága egyszerre feszélyező és visszataszító, és mindez anélkül történik, hogy a film bármi csúnyát, erőszakosat vagy drámait mutatna.
A The Zone of Interest képi világa steril és visszafogott. Nincs művészkedő felvétel technika, stilizált vil... több»
Robotok és poénok A Transformers-filmekre nem valószínű, hogy pár év múlva emlékezni fogunk.
Az első rész talán a legjobb, de azért lássuk be, egy olyan marketingtermékről van szó, melynek egyetlen szerepe, hogy több játékot adjon el 3-16 év körüli célcsoportjának. Így aztán nincs értelme itt bármilyen mélyebb sztorit várni, ez egy hosszú reklám, melyet meg kell hagyni, nagyon látványosan rakták össze. Michael Bay ért az akcióhoz, és tudja, hova kell tenni a kamerát, és mit kell mutatni. Máshoz nincs tehetsége nagyon, a forgatókönyv lényegében csak platform egész vicces szituációkhoz vagy robbanásokhoz.
Meglepő módon, mintha egy kis kritikát is betett volna valamelyik író a sztoriba. Ez nincs nagyon kifejtve,... több»
Kőkori történetnek is gyenge Az Out of Darkness egy hiteltelen, repetitív és unalmas horrorfilm, mely egy ősember csoportot követ, akik kétségbeesetten keresnek új otthont maguknak. Az éjszakáik a legveszélyesebbek, egy gyors, szinte emberfeletti lény tartja őket rettegésben. Ennek ellenére sokszor az álom kerülgetett a film lassú tempója és gyenge karakterei miatt.
Na most, egy prehisztorikus történet remek alap lehetne valamilyen kultikus, népi babonákra épülő horrornak, és ezt a készítők is egész jól felismerték, csak sajnos kreativitásuk kimerült abban, hogy ugyanazt a jelenetet eljátszatták a színészekkel 20-szor: hőseink nagy lélegzések közepette a sötét semmit nézik, miközben néha elszórnak pár jump scare hangeff... több»
Nincs homokszem ebben a gépben A Dűne második része egy grandiózus sci-fi, érdekes karakterekkel, politikai ármánykodással, akcióval és egy olyan atmoszférával, melyről más filmek csak álmodni tudnak. Egy biztos, mindenképpen moziban kell megnézni, rég voltam olyan filmen, mely ennyire magával ragadott, és olyannyira beszívott fantasztikus látványával és hangjaival, hogy el is felejtettem, hogy moziban vagyok. Általában azt mondanám, hogy ha nem jött be az első rész, ne nézd meg ezt, de úgy érzem a második rész tempója és történetvezetése még azoknak is tetszeni fog, akik az elsőt túl lassúnak vagy száraznak találták.
A könyvet viszonylag rég olvastam, így nehezen tudom megítélni, mennyire pontos adaptáció ez, de úgy érz... több»
Panelos tipikus A kisfilmet egy filmfesztiválon láttam, és az összes rövidfilm közül ennek a látványvilága és humora ragadt meg bennem a legjobban.
A Pá kis panelom! egy lányt követ, aki valami miatt elhagyja panellakását, és a történet utolsó napját mutatja, ahogy lustálkodik az erkélyén, és a szomszédai és kerülete lakóinak tevékenységét nézi. Ezek egyszerűségét és átlagosságát végtelen fantáziával tölti meg, és rengeteg kreatív energiával látja el, mintha csak gyerekként egy legó építményt vagy azt a bizonyos városos szőnyeget néznénk. Szerintem ez a nosztalgia és a révület maga, terek, emberek és emlékek megfestése és felnagyítása, egy olyan állapot idealizálása, ami a legkevésbé sem volt az. Az animáci... több»
Egy férfi élete A Manodrome egy Taxi Driver jellegű film szeretne lenni, azonban antipatikus főszereplője és kaotikus narratívája nem engedi, hogy rendesen kibontakozzon, és egy fókuszált üzenetet átadjon.
A Jesse Eisenberg által alakított Ralphot követjük a sztoriban. Ralph élete nincs rendben, nem találja helyét a világban, állásából kirúgták, barátnője terhes, és nem ad neki elég figyelmet, és nem tud kiállni magáért, és bizonytalansága kihat a kapcsolatára. Kilátástalan helyzetére ad választ egy férfiklub vezetője, aki mindenféle kultista szertartáson keresztül irányítja tanítványait egy jobb élet reményében. A téma kurrens, hisz a férfiak mentális egészsége nem annyira volt a köztudatban, mégis nagyon ... több»
A nyúlon túl? Alap film. Végtelenszer nézhető. Ne olvass kritikákat, inkább nézd meg. Ha már láttad, akkor itt az idő újranézni. ...vagy megegyezünk döntetlenben.
Stílus és akció Sokáig azt hittem, a Dredd amolyan guilty pleasure tartalom, de az igazat véve kész vagyok megvédeni a filmet, bármilyen erősebb kritikától. Ez egy remek akciófilm egy érdekes világgal, izgalmas központi drámával és egyszerű, de karizmatikus karakterekkel. Az akciójelenetek pedig egyáltalán nem repetitívek, mindegyik valami más érdekességgel szolgál.
A film lényege, hogy a közeljövő egy disztópikus városában Dredd bíró, az igazság egyik utolsó képviselője, vasszárnyai alá vesz egy félig mutáns újoncot, aki képes emberek fejébe férkőzni. Ketten mennek neki egy toronyház maffiavezérének, Mamának, aki egy időlassító drogot terjeszt, és követői ellenállás nélkül gyilkolnak és pusztítanak. Hősein... több»
Iskolai bürokrácia Az Elfogy a levegő egy meglepően kurrens film, mely több magyar specifikus témát is boncolgat, azonban narratívája inkább csak felszínesen érint pár dolgot, és a valódi dráma számomra elmaradt, pedig a film ki volt hegyezve a konfrontációra.
Történetünk központjában Ana, egy középiskolai irodalomtanár áll, aki olyan filmet adott fel diákjainak szorgalmiként, melyben meleg karakterek is voltak. Az egyik szülő kicsit túlságosan is nehezményezte ezt, és eljárást indít ellene. Meglepő módon a film egyáltalán nem a homoszexualitás kulturális megítéléséről vagy magyarországi elfogadásáról szól. A feladott film majdnem bármiről szólhatott volna, amit valamelyik túlbuzgó szülő kifogásolhat. A film s... több»
Szekunder szégyenérzet az erdő mélyén A filmre azért klikkeltem, mert felbukkant egy horror oldal kínálatában, és egy ujjamon meg tudom számolni, hány magyar horrorfilmet láttam eddig. Ez a szám továbbra sem változott, mert sajnos ezt a dolgot nem tudtam végigülni. Egyszerűen nem élvezhető kategória, túlságosan amatőr minden eleme. De semmi baj, látszik, hogy elsőfilmes munka, az első filmek összes létező hibájával.
A készítőknek annyi tanácsot adnék, hogy legközelebb eredetibb sztorit találjanak ki, és talán egy kisebb filmben kéne gondolkodni. Illetve, a forgatókönyvírást lehet, napolni kéne, mert minden mondat hiteltelennek és mesterségesnek hatott. Ennél még az improvizálásnak is több értelme van. A színészek maguk sem hitté... több»
Hányszor kell ugyanazt a filmet megcsinálni? John Woo leforgatott egy teljesen lélek- és karaktermentes sztorit, melybe meg sem próbált valami érdekeset vagy újat belecsempészni. A film szinte minden mozzanatát már láthattuk máshol, szebben kivitelezve. Egy harmatgyenge akciófilm ez.
Ezerszer láttad ezt a narratívát, random, zord főszereplőnek megölik egy szerettét, így egyszemélyes hadseregként nekimegy a teljes Los Angeles-i maffiának, és mindenkit lemészárol hihetetlen repetitív jelenetekben. Na de miben más ez? Hát főszereplőnk néma... Ez konkrétan semmit sem változtat a filmen, nem is értem, miért került bele egyáltalán. És ha már itt tartunk, miért karácsonykor játszódik a sztori?
Joel Kinnaman ráadásul remek színész, félig a han... több»
Hallasz? A Monolith egy remek kis költségvetésű sci-fi, mely ügyesen csavar saját zsánerén, és megkérdőjelezi, mi az, amit nézünk egyáltalán.
A történet központjában egy bukott, nem túl etikus újságíró áll, akit egy rosszul kikutatott riport után kirúgnak, és egy podcastot kezd egy világ több helyén felbukkanó furcsa fekete tégláról. A sci-fi elem nagyon lassan fejlődik csak, a film első kétharmada kiválóan épít egy nagyon érdekes misztikum felé, ahol több meglepő csavar is vár minket. A Monolith mindenkiből mást vált ki, és mindenkinek valamilyen más negatív története van róla. Miért kap annyi ember ilyen téglát egyáltalán?
Főszereplőnk végig egymaga lófrál fel-alá hatalmas lakásában, és Covid filme... több»
A világ komor A Sound of Freedom egy gyermekkereskedelem megelőzésével foglalkozó aktivista, Tim Ballard egyik ügyét mutatja be. Ez egy remekül összeállított film, jó tempóval és egy velős üzenettel, kissé hollywoodi stílussal.
A film nagyon szépen van megcsinálva, a főszereplőtől eltekintve, majdnem minden mellékkarakter ügyes, még a gyerekszínészek is, ami gondolom, igazán komplikált lehetett. A látványvilág és a történet struktúrája olyan, mint amit egy ilyen narratívától elvárunk, akad benne kis feszültség, kis izgalom, de nagyrészt akciómentes. Ami jó, hisz az volt az elvárás, hogy egy valós történetet mutasson be. Na most, ha kicsit is olvastál már a témában bármit, nem fog túl sok újat mondani a fi... több»
Stílus horror felett Az Enys Men leginkább a Skinamarink, a Men, illetve a The Lighthouse keveréke. Bár szeretem a filozofikusabb, metaforikusabb horrorfilmeket, itt sajnos nagyon keveset kaptam, és úgy éreztem, a rendező kicsit túlságosan is beleszeretett a látványvilágba, és elfelejtett narratívát pakolni az alkotásába.
Valószínűleg valamilyen régi, használt filmet használtak a felvétel egy részéhez, így a vizuál egyedi zajokat, mosódásokat és hibákat tartalmaz. Ezzel egy érdekes, egyszerre 'found footage meg nem is' hatást ad a képi világ, mintha egy emléket néznénk egy nem létező filmről, egy nem valódi sztoriról.
A médium és történet remekül találkozik itt, mert filmünk egy kutatót követ, aki egy kis sziget... több»
Ez a film nem egy repülőről szól? Az Air Force One Down nyilvánvalóan a White House Down nevű filmre próbál hajazni, és ez valamennyire sikerül is, csak sem a stílusa, sem a poénjai, sem az akciójelenetei nincsenek azon a szinten, mint Roland Emmerich mozijának.
Ez a film sajnos tele van kettősséggel, egyfelől, más hasonló jellegű C filmekkel ellentétben meglepően jól néz ki, a díszletek nem green screen hatást keltenek, és a látványvilág is hihető. Másfelől hihetetlen ostoba és bugyuta, a színészi játék pedig nevetséges. Akad benne pár remek harci koreográfia és látványos VFX, ami bár nem John Wick kategória, de mégis szépen kivitelezett, ugyanakkor a történet olyan, mintha aznap reggel írták volna, és alapvető dolgok nincs... több»
Ima T-rexért A VelociPastor pontosan tudja, hogy milyen film akar lenni. Egy bugyuta, rossz viccekkel teli, kis költségvetésű Horrorra akadva szintű dolog ez, amire ivós játékokat kell kitalálni. Minden színészi játék, set és dialógus bűnrossz, de érezni, hogy ez tudatos, és a film sem egy nagyobb koncepció miatt jött létre. Kb. olyan, mint pornófilmet nézni pornó nélkül. Ugyanakkor a sztori elég vad és szórakoztató, hogy elvigye a hátán a filmet. Valszleg, érdemes valamilyen bódító szer hatása alatt megtekinteni.
Názáreti migráns Mundruczó Kornél nagyon akart egy bizonyos történetet elmesélni, és mindent bevetett ez érdekében, azonban a rengeteg vizuális effekt, karakterdráma és akciódús esemény után sem állt össze rendesen, mégis miről akart volna szólni ez a film.
Főszereplőnk egy határon dolgozó orvos, aki megpróbál párjával nem túl etikus módon pénzt gyűjteni, hogy el tudjon menekülni a helyzetéből. Ő fedez fel egy szír migráns fiút, aki egy halálos lövöldözés után arra ébred, hogy befolyásolni tudja a gravitációt, és lebegni tud. Orvosunk rögtön pénzkeresési lehetőséget lát ebben, és nagyon gyorsan megtanulja kihasználni a menekült srác képességeit. Eközben, egy határőr mindenáron el akarja kapni őket, bár nagyo... több»
Retrospekt Kicsit rossz szájízzel néztem ezt a filmet, hisz kiderült, hogy Bruce Willisnek ez volt az egyik utolsó filmje, amibe tényleg beleélte magát, és nem csak elment a forgatás egy napjára, mint az ezt követő tíz év nagy részében. Még magam sem tudom, mennyire tartom etikusnak ezt a fajta tevékenységet, de legalább ezen a filmen érezni, hogy a főszereplő élvezte a szerepét.
Mert azért lássuk be, nem valami hihetetlen jó film ez. Van pár akció, pár kiszámítható sztorielem. Totál sablonos minden, de a karakterek nagyjából megmentik a narratívát a jellegtelenségről. A veterán színészeknek nem tudom, mennyit fizettek, de szerintem megértették, hogy nem itt fognak Oscar-szobrokat összeszedni. Amolyan ... több»
Bizonytalanság A Somewhere Quiet egy meglepően hatásos és hátborzongató thriller, mely a traumafeldolgozást és képzelgést járja körül. Ugyanakkor, sok esetben nem ad egyenes választ a kérdéseire, és szabad interpretációt igényel, így aki egy tradicionálisabb horrorra vágyik, az nagyon nem fogja ebben a filmben megtalálni, amit keres.
Történetünk ott kezdődik, ahol más filmek véget érnek, egy emberrablást és több hónapos fogva tartás követően, főszereplőnk, Meg megpróbál visszatérni a valóságba. Férje, korábban gazdag családjának vidéki rezidenciájára viszi, ahol találkoznak a férfi unokatestvérével, Madelinnel, akinek közvetlensége zavart hoz kapcsolatukba. Megnek nehezére esik túllépni a traumán, nem tud ... több»
Nemzetközi hidegháborús állomás Az I.S.S. egy űrben játszódó thriller jellegű zárt dráma akart lenni, azonban gyenge karakterei és még gyengébb forgatókönyve nem engedi, hogy rendesen kibontakozzon, és alapsztoriját izgalmas irányba vigye. A kimondottan rosszul kivitelezett vizuális effektek és logikai bukfencek sokaságából álló narratíva sem segít ezen.
A történet szerint, a Nemzetközi Űrállomáson három amerikai és három orosz asztronauta tevékenykedik. Hisz mint tudjuk, a „nemzetközi” csak ezt a két országot jelenti. A film nagyon rossz vágásokkal mutatja meg, ahogy ezek az emberek együtt nevetgélnek és bandáznak, csakúgy, mint a valódi űrhajósok. Azonban, ekkor atombombák tucatjai csapódnak be az Egyesült Állomokba és O... több»
73 Érdekvédelmi terület (2023)
Milyen lehet egy olyan világ, mely majdnem egyezik miénkkel, de mégis a karakterek olyan dolgokat mondanak és tesznek, melyek minden morális és etikai nézetünknek ellen mennek? A történt az auschwitzi SS vezetőt és családját mutatja be kényelmetlen pontossággal. A második világháború alatt zajló jelentsorok nem a harcok borzalmait láttatják, és a film nem mond semmi igazságot szájbarágósan az arcunkba. A haláltábor mellett élő család életvitelének átlagossága egyszerre feszélyező és visszataszító, és mindez anélkül történik, hogy a film bármi csúnyát, erőszakosat vagy drámait mutatna. A The Zone of Interest képi világa steril és visszafogott. Nincs művészkedő felvétel technika, stilizált vil... több»