Szörnyes közhely Alacsony elvárásaimat kb. épphogy csak elérte. Ez lényegében egy Marvel-film. Tele csúnya CGI-al, gyenge karakterekkel és kiszámítható sztorival, mely semmilyen izgalmas vagy megkapó stílusjegyet sem hordoz magában. Egészen az utolsó felvonásig meglepően unalmas is volt a dolog. Azon mondjuk kicsit csodálkoztam, hogy a stúdió be mert vállalni egy ennyire véres és káromkodós feldolgozást, főleg mert a film a gyerekes színvonal miatt nem is nagyon igényelte ezt a fajta besorolást, bár pár jelenetnek nyilván jót tett. A két antagonista harmatgyenge, Milla Jovovich szegény, nem tud semennyire színészkedni, de legalább próbálkozott valamivel, nem mintha a forgatókönyv sok teret adott volna neki. ... több»
Méhes metaforák méheknek Valahol szomorú ez, David Ayer – aki olyan filmeket rendezett, mint a Fury vagy az End of Watch – talán karrierje legaljára csúszott. Bár a The kerekebb” film, mint a Suicide Squad vagy a Bright, mégis ez a legsemmilyenebb, legösszecsapottabb, legalacsonyabb minőségű alkotása. Legközelebb valószínűleg egy kézikamerával megy ki forgatni helyben imprózott jeleneteket a szomszéd gyerekekkel.
Egy dolog meglepett, a film felsorakoztat pár egész ismert színészt, Jeremy Irons meg Josh Hutcherson is látható, de nagyon nem kezdenek egysoros szerepükkel sokat. Csakúgy, mint Statham, aki jó úton halad ahhoz, hogy egy szót se szóljon a filmjében. Mint szinte minden újabb mozijában, itt is ugyanazt a sz... több»
Kényelmetlen show a valóságsóról A The Curse valószínűleg nem mindenkinek való, nem egy szokványos vígjáték, sokkal inkább egy burleszk karakterdráma, ami egyszerre kalauzol el minket egy furcsa páros életébe, és mutatja be a valóságshow-k mögötti világot.
Bár jó pár pillanata az első epizódnak elég vicces, amolyan szekunder szégyenérzet szinten, a készítők nyilvánvalóan tudták, mit csináltak, és a jelenetekben mindig valamilyen feszültség vagy dráma húzódik. Kimagasló az operatőri munka, mely egyszerre meta köntösbe is ülteti a látottakat, mintha egy furcsa reality show-t néznénk a történetben létrejövő reality showról.
Erről szól ugyanis a történet, egy gazdag fehér pár egy sorozatot forgat, hogy egy elmaradott városrészt... több»
A szuperközép Matthew Vaughn az első Kingsman óta próbálja újra és újra majdnem ugyanazt a filmet megcsinálni, azonban sajnos egyre gyengébb mozikat produkál. Két dologhoz ért, az egyik a látványos akció, a másik meg az, hogy tudja, mikor kell hagyni a színészeit csak szabadon színészkedni. E két dolog menti meg ezt a filmet is. Az Argylle két főszereplője (akik közül meglepő módon egyik sem Henry Cavill) remekül elviszi a hátán ezt a sajnos elég kaotikus és kiszámítható kémsztorit. A film nagyon elveszti a lendületét a közepén, messze túl hosszúnak hat, ahogy nagyon gyengén megpróbálja kifordítani saját zsánerét. Ehhez azonban sokkal jobb forgatókönyvre lett volna szükség.
Történetünk főszereplője nem Ar... több»
Gyilkosok szennye Ez nem lehet valódi film. Alacsonyra tettem a lécet, de még onnan is leesett. Olyannyira nem hiszem el, hogy ez egy tudatos alkotói folyamat eredménye, hogy fogadni mernék, ez vagy valamilyen pénzmosásra használt projekt lehetett, vagy a benne szereplők mind elveszettek egy fogadást, hogy a legnagyobb szenny filmet összelapátolják. Legfurább elem Frank Grillo, aki valamiért nem kezdett semmit marveles pályafutásával, és nem fordította értelmes dolog felé a hírnevét, hanem lényegében átvette Bruce Willis szerepét, és ZS kategóriás filmekben unatkozik a fizetését várva. Ezzel csak az a baj, hogy Bruce Willisnek voltak jó filmjei karrierje elején, neki nem igazán.
Történetünk lényege, hogy mind... több»
Sing Sing A Mindenki egy remek kis rövidfilm Deák Kristóftól. Pont annyi karakter, történet és érzelem szorul bele, hogy nem tűnik se nem erőltetettnek, se nem túl egyszerűnek. A főszereplő két lány remekül játszott magyar, és főleg gyerekszínészekhez képest. A film narratívája és üzenete pedig ügyesen, filmnyelvi eszközökkel lett bemutatva, a konklúzió pedig olyannyira generáción vagy kultúrákon átívelő, hogy mindenkit megérinthet, ha csak egy kicsit is. Megérdemelte volna az Oscar-jelölést is, nem igazán tudok semmit felhozni, amivel nagyon kritizálni tudnám.
Mátrix lepattanó Az Animátrix egy gyönyörű antológiafilm a Mátrix-univerzumból. Nem feltétlenül a filmeket egészíti ki, sok esetben saját, eltérő világot mutat be, vagy egy alternatív gép-ember háborút vázol fel. Szerencsére a Wachowski testvérek csak kettőt rendezték a kisfilmek közül, és inkább producerként voltak jelen, és jelenlétük nem is nagyon érezhető, hisz nincs görcsös ragaszkodás a Mátrix-univerzumhoz. Az általuk rendezett előzménysztori talán a legérdektelenebb, mert egy olyan részét meséli el a Mátrix háttérsztorijának, amit messze jobb volt a néző fantáziájára bízni. A hátralévő pár film minősége vegyes, hisz mindegyiket más alkotócsoport gyártotta. Ez a képi világra is igaz, akad itt gyönyörűe... több»
Kevésből aranyat Az Aranyvonat legendája egy meglepően szépen összeállított és kivitelezett dokumentarista rövidfilm. Van pár interjú, grafika és archív felvétel, tipikus dolgok, amik minden hasonló kisfilm is felsorakoztat. De, úgy tűnik, az alkotóknak ezúttal volt pénzük, és sikerült pár remek történelemből inspirált szituációt is megjeleníteni egész ismert színészekkel. Ezek a részek kimagaslóan érdekesek még akkor is, ha történelmileg nem is a legpontosabbak. Látszik, hogy olyan filmesek dolgoztak rajta, akik értettek a felvételtechnikához és a látványtervezéshez. A helyszínek autentikus berendezése, a karakterek valódi angol és német kiejtése és a generális történetmesélés miatt mindenképp érdemes egysz... több»
Rossz vízeken A Bad Travelling a harmadik évad három legjobb epizódjának egyike. Ez nem is túl nagy csoda, hisz David Fincher rendezte. Egy karakterdrámát kapunk, mely 17. századi tengeri szörny mitológiájával vegyül. A kisfilm szereplőinek kinézete se nem sablonos, se nem túl stilizált vagy hiperrealisztikus, valahol a kettő között mozog. Stílusban egységes, mégis a karakterek egyediek, és mindegyik mögé odakölthetünk egy teljes történetet, anélkül, hogy egyetlen szót is szólnának. Az epizód helyszíne és szörnyei meseszerűek, de mégis olyan erős atmoszférát és hangulatot kölcsönöznek, hogy szinte mi is egy koszlott cápavadász hajón érezzük magunkat, ha nem is túl sokáig, szerencsére. A sztori egy csavaro... több»
Nem az utcáról kéne behúzni a színészeket... Hát megvan 2024 első nézhetetlen filmje, pedig csak január van. De ne szaladjunk ennyire előre...
A Forgotten Experiment alapkoncepciója egész egyedi. Egy lezuhant gép utasai egy furcsa szigeten próbálnak túlélni. Bizonyos időközönként egy különös köd bukkan fel, mely egyszerre hordozza magában a jelent és jövőt, szereplőink pedig más korszakokba teleportálnak, és ezzel párhuzamosan próbálják megoldani a sziget rejtelmeit. Felmerül a kérdés, hogy lehet egy ilyen koncepciót elrontani?
A film látványvilága és vizuális effektjei igényesek, azonban minden elhasal az elképzelhetetlenül ostoba forgatókönyvön és a tehetségtelen színészek vergődésén. A hangalámondás jellegű angol szövegről nem is ak... több»
Identitáskrízis Történetünk főszereplője, Emma titkon bérgyilkos. Férje teljesen véletlenül deríti ezt ki, és azonnal kérdőre vonja ezt a kétszínűséget. Én is ugyanezt teszem a filmmel, mert az egyszerre akar mindenféle dolog lenni, de ahelyett, hogy egy zsánerbe jól illeszkedne, inkább mindegyikben elbukik.
A Role Play talán romantikus sztoriként kezdődik: főszereplőink szerelmi élete nem az igazi, és fel akarják dobni egy kis szerepjátékkal (jé, hát nem ez a film címe?) a dolgot, azonban pont emiatt egy sötét titokra derül fény. Ez egy érdekes irány, és bár a téma nem új, de legalább potenciálisan izgalmas lehetett volna. Egy ideig ezen az elgondolkodtató vonalon mozog a film: milyen az, ha egy hozzánk kö... több»
Awkwardman: Az összeollózott királyság Más kritikák nem igazán foglalkoztak ezzel, úgyhogy íme: ez egy közepes szuperhősfilm, kimagaslóan rossz vágással. Egy ponton már csak erre tudtam figyelni, a jelenetek kontinuitása teljesen kaotikus és véletlenszerű, egyszer a szereplők egy helyszínen vannak, majd egy beállítás múlva egy részük teleportál máshova, míg a többiek csak később csatlakoznak valami miatt, és ez legalább 4-5-ször eljátszódik. Itt egy példa: Hőseink egy ponton óriás szöcskéktől menekülnek. Belefutnak húsevő virágokba, amik megzabálják a szöcskéket, és a kövi jelenetben a két karakter kicsit belassul és dumálgat. Majd újra visszavágunk a szöcskékre, amik valahogy újra támadnak, annak ellenére, hogy a korábbi jelenet... több»
Véres semmi Szomorú ez, több tucat ember hónapig dolgozik egy videón mindenféle érdekesség vagy mondanivaló nélkül, melynek célja kizárólag annyi, hogy tech demóként szolgáljon a stúdió képességeire. Drága pénzen szerződtettek egy nagyobb színészt, hogy végig nyögdécselje a filmet, amelyben nagyrészt semmi sem történik. Főszereplőnk egy robotkutyával küzd. Ennyi. Felfoghatatlan számomra, hogy rengeteg hihetetlen kompetens művész egy ilyen semmilyen film létrehozásán ügyködött. Mintha az ötletelés megállt volna az első meeting után...
Zárva Langyos kis romantikus vígjáték volt ez. Nyilvánvalóan azt a sémát követi, amit minden hasonló szerelmes film: párocska élete már nem az igazi, megpróbálnak valamit, hogy feldobják a kapcsolatot, az a valami nagyon nem sikerül, elválnak, majd felfedezik, hogy igazából egymás eredetiségét szerették, és újra összejönnek. Láttuk, ismerjük, várjuk jellegű film, de ezúttal egy érdekes témát taglal, a nyitott kapcsolatokat, a promiszkuitást, valamint a megcsalás a központi téma. Főszereplőink ezzel akarják felrázni langyosult szexuális életüket, azonban egyikőjük sincs igazán kész erre, és képtelenek megbeszélni problémáikat. Ez egy idő után már inkább frusztráló és lehangoló volt, a film inkább d... több»
Összes esküvés Vannak sztorik, amik annyira hihetetlenek, hogy nem tudok semmit komolyan venni bennük. A Wag the Dog is ezt a kategóriát képviseli. Amellett, hogy filmileg is gyenge, nem volt elég humoros vagy torz, hogy igazán szatirikus legyen. A karakterei az egyedüliek, amik érdekesnek hatnak, és az interakciók szépen vannak megírva, még akkor is, ha a film nem nagyon tudja, mi akar lenni. Egyszer egy valós politikai thriller akar lenni, majd átmegy vígjátékba, és ez folyamatosan hullámzik. A sztori totál ellaposodik a második felvonás után, és csak nagyon kevés dolog történik az utolsó etapban. A cselekmény szerint, két fehér házi alkalmazott egy háborút generál Albániában, hogy az elnök ellen felhozo... több»
Neagley, mondtam már, hogy mondtam már? Reacher visszatért, és nagyobb, mint valaha, sajnos azonban az új fejezet nem éri el első évad minőségét. Főszereplőnk egy egyszerű, Force of Nature figura, aki akkor működik jól, ha be van dobva egyedül egy szituációba, ahol logikus és száraz detektívmunkával remekelhet. A karakter dinamikája más, valós karakterekkel működik jól, olyan helyzetekben, ahol külső szemlélőként valami nem várt megközelítést tud vinni a világba. Számomra felfoghatatlan módon, a második évad Reachert négy másik ugyanolyan karakter mellé teszi. Ezek a Reacher-klónok hihetetlen unalmasak és semmilyenek, és a csapat dialógusai kb. csak egymás dicsérgetéséből áll. Előző évad detektívjével és rendőreivel remek beszélge... több»
Szerelemnyelven nem beszélek A LOVE sajnos már korán elvesztett engem. Ismét gyönyörű képi világot és hangutómunkát kaptam, de a narratíva itt is több különböző – nem túl koherens – jelenetből állt össze, amik egyszerűen nem hordoztak elég érdekességet vagy gondolatiságot magukban. Ezúttal humor faktor sem nagyon volt jelen, hogy az absztraktabb jelenetekben értelmet teremtsen. Enyhén értettem, mit szeretett volna a rendező elérni, de a hatás elmaradt. Mivel az átívelő meteoros sztori is viszonylag gyenge volt, nem annyira kötött le a furcsa világ és karakterei.
56 Hellboy (2019)
Alacsony elvárásaimat kb. épphogy csak elérte. Ez lényegében egy Marvel-film. Tele csúnya CGI-al, gyenge karakterekkel és kiszámítható sztorival, mely semmilyen izgalmas vagy megkapó stílusjegyet sem hordoz magában. Egészen az utolsó felvonásig meglepően unalmas is volt a dolog. Azon mondjuk kicsit csodálkoztam, hogy a stúdió be mert vállalni egy ennyire véres és káromkodós feldolgozást, főleg mert a film a gyerekes színvonal miatt nem is nagyon igényelte ezt a fajta besorolást, bár pár jelenetnek nyilván jót tett. A két antagonista harmatgyenge, Milla Jovovich szegény, nem tud semennyire színészkedni, de legalább próbálkozott valamivel, nem mintha a forgatókönyv sok teret adott volna neki. ... több»