Dorkateo

Sz*r az élet. Nem érdemes még a képernyőn is azt nézni.

Nemcsak a hősnő, a film is erősen gyengélkedik. Amolyan C kategóriás, a történet bicsaklik, ezért túlzásba esnek, a párbeszédek hiteltelenné válnak, a színészek, hát ők is a C kategória részei...

Meglepően jó film. Nem szatíra, inkább kissé gunyoros. Tökéletes látlelet a gebines üzletek világáról az átkosban. Hogyan kellett kijátszani az előírásokat, megtömni a megfelelő zsebeket, ügyeskedni a hatalmasok közt. Jó volt látni jeles színészeinket fiatalabb kiadásban.

Hatásosan megírt történet a délszláv világ összetűzéseiről. Ha nem ismeri valaki a történelmet, a szarajevói merényletet és a délszláv háború eseményeit, ne ebből a filmből akarja megismerni. De a hangulat, a szenvedélyesen csapongó érzelmek, a kiszámíthatatlan és kilátástalan balkáni élet nagyon is átjön a képkockákon. Kusturica ugyanezt humorba fojtva mutatta volna meg, a Halál Szarajevóban inkább a tragikum eszközével dolgozik. Az életteli karakterek hétköznapi helyzetekben érzékletesen ábrázolják, hogy ma sem értjük az embert, mit miért cselekszik.

Elképesztően erős film!
Annyira nehéz film, hogy a nézése közben végig összeszorult a gyomrom. Eleinte azt gondoltam, csak gyorsan belenézek, hiszen ismerem a történelmet, mi újat mondhatna nekem egy 50-es évekről szóló újabb alkotás. Aztán ottragadtam a képernyő előtt. Egyszerűen nem bírtam kikapcsolni, mintha mágnessel delejeztek volna oda. Azt eddig is tudtam, hogy kitűnő magyar színészeink vannak. De az Énekesnő című filmben egyszerűen MINDENKI zseniálisan jól játszott, nem tudom, kit is emeljek ki, mert félek, kimaradna valaki, akár a legkisebb szerepből is. Igaz, másként nem is működött volna, mert az alkotói koncepció végtelenül letisztult. A fekete-fehér fényképezés nemcsak régies hatású, hanem felerősítő ... több»

Azt hittem, megrázó lesz a történet, de végül inkább megindító lett. Semmi hálivúdi túlzás nincs, tényleg így történt. És tényleg derűs a főhős lénye eredetiben.

Meglehetősen ijesztőre sikerült Marina de Van filmje. Gondolom, életrajzi ihletésű lehet, és valóban a poklot éli meg, aki nem ismeri a múltját, s az emlékei eltűnnek. De ez a fajta ábrázolás túl ijesztő szerintem, és nem a belső vívódásra utal. Inkább egy thriller vagy horror eszköztárába illő. A zene is erre erősít rá, s a feloldás a végén túl rövid, nem hiszem el, hogy megbékélt a sorsával. Azért a két szép színésznő, Sophie Marceau és Monica Bellucci látványos egymásba alakulása miatt mégis érdemes lehet megnézni ezt a melankolikus filmet.