Igazi francia film a jobbik fajtából. Cseppet sem szájbarágós módon, hanem könnyeden és helyenként viccesen mutatja meg, hogyan ronthatjuk el a dolgokat az életben, és hogyan javíthatunk rajta, ha odafigyelünk egymásra.
Egy mogorva öregúr összebarátkozik egy magányos kislánnyal. Ez a történet mondhatni, semmi újat nem hozhat, de az alkotóknak sikerült olyan szépen megformálni a filmet, hogy egészen egyedi lett. Mondjuk, elég ritka, hogy lepkebábokat láthatunk kikelni és gyönyörű Isabelle pillangóvá változni.
Nagyon tetszett a film végi dal, amit a két főszereplő együtt, párbeszédszerűen énekelt el. A 75 éves Michel Serrault örömjátéka lehetett a film, mert 2007-ben elhunyt. Claire Bouanich, ... több»
Hétköznapi emberek Vérbeli amerikai megríkató igaz történetet láthatunk a Köztünk élő angyalok című filmben. Biztosan nem egyedüli az apa, Alan története, aki menthetetlenül eladósodott a felesége és a lánya kórházi számlái miatt. Lassan félmillióra rúgó tartozását képtelen volt rendezni, de az apja által épített házukat nem akarta eladni, miután a lányai elveszítették az édesanyjukat is.
Ekkor érkezik Sharon (Hilary Swank), aki épp fontos feladatot keres magának, hogy jobban menjen a józansági elhatározása. Összefogja az embereket, és elkezdenek gyűjteni a családnak, mert a kislánynak, Michelle-nek májátültetésre van szüksége.
Olyannyira igaz történetet látunk, hogy a film végén bemutatják az eredeti híradó-... több»
Ahhoz képest, hogy csak egy kis kanadai gyerekfilm akart lenni, igazán jól sikerült.
Különösen az autóablakon betuszkolós jelenet melengette meg a szívünket. A Beverlyt játszó kislány, Gemma Brooke Allen eleinte túl negédesnek tűnt, de idővel egészen természetessé vált a játéka. A 2000-es évet idézi fel, visszamenve az időben, amikor még nem volt olyan könnyű a dalokat levadászni.
Bátran ajánlom családi filmnek, mert bár minden átlagos benne, összességében mégis nagyon értékes és hangulatos kis 'comig of age' film lett belőle. Kanadában díjat is nyertek az alkotók vele.
Véres, bunyós ügynökdráma pasiknak. A történet unalomig ismert, a gonosz CIA-főnök kettős játszmát játszik, de a hős ügynök mindenre fényt derít. A két színészt imádom, a műfajt nem.
Ahogy az lenni szokott, a második évad erősen eltér az elsőtől.
Míg az első tíz részben jól egyensúlyoznak a családi kapcsolatok és az ügyvédi munka között, addig az újabb szezon egysíkúvá vált. Szinte csak tárgyalótermi jeleneteket láthatunk, és megszűnt a dupla szerkezet is, hogy egy hosszabb ügy mellett minden részben egy kisebbet is megold Mickey Haller. Akit egyébként továbbra is kiválóan alakít Manuel Garcia-Rulfo. A megszokott karakterek lapossá váltak, talán csak az ügyvéd második, mármint volt második felesége marad az előtérben, aki ügyvédnek tanul. Egyértelműen forgatókönyvi hiba, elfogyott a muníció, nincs elég új ötlet. Ráadásul Lana Parrilla a gyilkossággal gyanúsított Lisa sze... több»
Az első évadot imádtam. A humora miatt, amivel felül lehetett emelkedni a k*rva politika sz*rságain és Kate Wyler karaktere miatt, aki nem fél határozott lenni.
A második évadból ez a vonal szinte teljesen kimaradt, csak villanásnyi apróságokat kaptunk belőle. A politikai intrikáció viszont szinte követhetetlenül kusza lett, ami cseppet sem vált javára az új évadnak. Korrekt lett, de így már nem kiemelkedő számomra más politikai filmekhez képest. Persze biztosan lesz, akinek így tisztább a kép, és nem kell figyelnie a házaspár csavaros történetére, de én éppen ezt hiányoltam belőle.
42 Játékest (2024)