Különlegességnek számít a Bhutánról szóló magyar–bhután dokumentumfilm. A 2024-es Sundance Fesztivál nyitófilmje volt külföldi doku kategóriában, majd harminc másik fesztiválon is bemutatták. A rendező páros egy filmes képzésen találkozott össze, és ez már a második Bhutánról szóló alkotásuk.
Egy korábbi riportfilm miatt voltam kíváncsi, mely az egyedülálló boldogságmérés miatt keltette fel anno a figyelmem. Ezúttal is ugyanez volt a téma, de ahogy néztem a filmet, egyre jobban elkedvetlenedtem.
Nem tudtam eldönteni, hogy mi volt az alkotók célja. Vajon a boldogságfelmérés egy kamu, és valójában szomorú sorsok, nagy szegénység és kilátástalanság található a kis, Nepál melletti országban? Va... több»
Nem volt túl nagy várakozás bennem, hogy megnézzek egy Bad Boys filmet, s így aztán nem is csalódtam. Ebből nyilván látszik, hogy nem vagyok a műfaj szerelmese. A történet... nos, olyan igazából nincs is. Annyi sebből vérzik, hogy nincs is értelme számonkérni, valószínűleg nem kelléke a combot csapkodós humorú vicces akciófilmeknek.
Ha kedveled a lövöldözős játékokat, akkor ez is tetszeni fog. Az én korosztályom Van Damme filmjeiben láthatott hasonló véres tűzharcot, s nekem már akkor is túl sok volt a paradicsomléből.
Az IMDb értékelésekben 7/10-en áll, az sokkal reálisabb szerintem.
És a szinkron valami iszonyú pocsék, dobozhangú lett.
Ballada az ausztrál őslakosokhoz. Nem a történet a fontos, hanem, ahogyan történik, metaforikus képekben elbeszélve.
Ahogy a két nép, az ausztrál aboriginal és a beköltöző fehér ember nem ért szót egymással, másként viselkednek, esznek, élnek, öltöznek, házasodnak. Máshogy tekintenek a természetre, s értetlenül szemlélik a másik furcsaságait. Talán mondanom sem kell, hogy melyik a szerényebb, elégedettebb, természetesebb.
Jenny Agutter a Railway Childrenben már megmutatta tehetségét. David Gulpilil sorsa pedig ugyanaz lett, mint az őslakosoké: megismerte a fehér ember világát, és elveszett benne, függővé vált, és börtönbe is került. Bob Marley adta neki az első füves cigit.
A film az első vo... több»
Úgy gondolom, Kelet-Európában kevésbé érthető annak a folyamatnak a jelentősége, hogy a feketék behatolnak a country eddig fehér zenei világába. Így ez a dokumentumfilm legalább annyira az emberi jogokról szól, mint a zenéről.
70 A boldogság ügynöke (2024)