Igazán különleges történet és misztikusnak tűnő megvalósítás. De mindez 130 hosszú percben előadva??? Nekem egy óra után elfogyott a türelmem.
Értem én, hogy a racionális, szokásvezérelt és kényszeres idős férfi átalakulását és szerelmes hanyatlását kellett hitelessé tenni a hosszú előjátékkal, de elfáradtam. Amúgy is sejthető volt, hogy valami turpisság van a dologban, mert annyira abszurd volt a mese.
Aztán misztikusan magyarázat nélkül hagyták a lezárást is, így már kriminek is súlytalan lett.
Ez egy modern, kemény kis kémsorozat, a maga nemében akár jó is lehet, feltéve, hogy szereted a durva jeleneteket.
DE! Aki az eredeti A keselyű három napja (Condor) 1975-ös film miatt akarja megnézni, ne tegye, mert csalódni fog.
A 'kivégezzük a csapatot, de Joe Turner véletlenül megmenekül' motívumon kívül semmi hasonlóság nincs a kettő között. Robert Redford színészi játékát pedig egyáltalán ne hasonlítsuk Max Ironshoz, mert nem egy ligában játszanak.
Az eredeti Condor-film bár kb. 50 éves, mégsem poros, ma is nézhető alkotás. Ez a sorozat viszont sehol sem lesz ötven év múlva.
Rengeteg dokusorozat van már a témában: felújítani házakat. Az Otthon édes otthon azért emelkedik ki a többi hasonló mű közül, mert a belsőépítész-asztalos házaspár rendkívül szimpatikus. Őszinte érzelmeket látni rajtuk, egymás felé és a megrendelők felé is.
Történelmi házakat újítanak fel Amerika déli államaiban, ami már önmagában szép látvány, de ilyen jó érzékkel egyesíteni a régit az újjal már valóban különleges – ismerve az amerikaiak eltúlzott ízlésvilágát.
Nemcsak a házak történelmiek, hanem mindig beépítenek valamit a megrendelők múltjából is, ami egészen személyessé teszi az enteriőröket.
Egészen kedvelhető lett a Netflix Éjjeli ügynök című sorozata. Mondom ezt úgy, hogy egyáltalán nem a kedvencem a műfaj. Szerethető főszereplőkkel, mérsékelten megcsavart történettel. Láthatóan nem sok pénzből készült, de jó érzékkel mégis feltuningolták az alkotók.
84 Senki többet (2013)