Berto49

Megörültem, hogy B. Cumberbatch és M. Mikkelsen játszik ebben a filmben, de már az első öt percben rájöttem, hogy ez a mozi nem nekem való! Annyit legalább tanultam hogy a Marvel Stúdió „alkotásaitól” őrizkedni kell, mert ekkora baromságok csak a tíz év alatti nézők érdeklődésére tarthatnak számot. Az egész film látványosnak gondolt trükkök halmaza, történet egy nagy nulla, vagy még annál is kevesebb. Ilyenekre pénzt pazarolni valóságos bűn. A színészekről is rossz véleményt alkottam, mert ezek szerint teljesen mindegy, hogy sz.rba nyúlnak, csak pénzt kapjanak érte. Bizonyos szempontból meg is lehet őket érteni.

A film készítésének idejében, 1982-ben kényes időszakot és témákat boncolgatott (néhány évre be is tiltották!), de ma, 2017-ben erősen közhelyesnek érzem. A NÉKOSZ időszaka, a kék cédulás választások, a budapesti VIT megrendezése, a Rajk-per és következményei, a személyi kultusz szovjet mintára való meghonosítása csíphette bizonyos körök szemét. Most azonban már részletesebbet és többet lehet tudni a korszakról, ezért gondolom közhelyesnek. Bacsó Péternek csak két másik filmjét említem: a kultuszfilmmé vált Tanút és a Te rongyos életet. E két film gondolatisága sokkal jobban fejezi ki az adott kor rettenetes jellemzőit. Néhány különös jelenségre figyeltem fel: tudom, hogy sajnos a fiatalokat... több»

Német film ellenére egész jó volt. Vígjáték, amelyben Hitler asztrológusának vélik Moszkvában a főszereplőt. Számomra nem a komédiás vonal volt érdekes, hanem a sztálini időszak, amikor a törpe Jezsov volt a belügyi népbiztos. Elrémisztő, hogy ez a gnóm majdnem egymillió embert végeztetett ki, és az sem igazi elégtétel, hogy a végén ő is megkapta a szokásos 8 gramm ólomgolyót. Remek jelenet az, amikor a Sztálint és Jezsovot ábrázoló képról eltűnik Jezsov alakja, igaza volt Orwellnek! Meg az is igaz, hogy napról-napra újra kellett tördelni a Nagy Szovjet Enciklopédiát, mert a szereplők közül egyre többen tűntek el a halálos süllyesztőben. Elképesztő, hogy ki mindenki volt akkor és ott Moszkv... több»

Ennél gusztustalanabb és érthetetlenebb filmet régen láttam. Kanadai, francia nyelvű és egy kis srácról (aki egyébként telitalálat) és az abnormális családjáról szól, illetve, ha szigorúan vesszük nincs is története. Rossz álmomban se jöjjön elő!

Érdekes módon másodjára sokkal jobban tetszett, mint első látásra. A mai magyar rendezők közül Goda Krisztina a kedvencem, bár a „Szabadság, szerelem” nem igazán sikerült. Ez a mozi bárhol a világon megállja a helyét. Csavaros, érdekfeszítő történet, remekül játszó főszereplő (Nagy Ervin), remek fényképezés, kellemes kísérőzene. Egy perce sem unalmas, a szélhámos valahol még szimpatikussá is válik.

Nagyon kellemes meglepetés volt ez a Máriássy Félix film, amiben a fiatal Bujtor István játszott kiválóan. Szerencsére még nyoma sem volt a magyar Bud Spencer utánzatnak. Érdekesség, hogy a féltestvére, Latinovits is játszott benne, bár nem volt közös jelenetük. Látszott a filmen, hogy nagyon gondosan minden jelenetet megterveztek, különösen odafigyeltek a keretbe foglalt történet fényképezésére, kiváló volt a fény-árnyék összhatás az egész filmben. A színészek pedig érthetően beszéltek!

Nehezen álltam neki, a film első felében zavart a sok flashback, de aztán amikor rájöttem, hogy ki kivel van, fantasztikusan tetszett. Az USA-Mexikó határán játszódó történet nagyszerű, magával ragadó, a nézőnek fel sem tűnik a film játékideje. A western helyszín miatt sokan annak skatulyázzák be, de ez igazából vérbeli dráma az emberségről, a barátságról, meg úgy általában az életről. Egyetlen zavaró momentum van: a viszonylag sok spanyol szöveget nem feliratozzák, bár sok fejtörés után rá lehet jönni, hogy miről van szó. Tommy Lee Jones rendezőként is, színészként is remekül helytállt. Tordy Géza a szinkronhangja, csillagos ötös a teljesítménye! A film forgatókönyvét Guillermo Arriaga írta... több»

Ilyen fantasztikus színészi alakítást minden szökőévben lehet csak látni. A megcsúfított Charlize Theron (az egyik legkedveltebb színésznőm) félelmetesen jó! Mellesleg – köztünk szólva – azok a férfiak, akik leálltak ilyen luvnyával, meg is érdemelték a sorsukat. Most második megnézésre a kis békalány – Christina Ricci – szereplésével is meg vagyok elégedve. Első alkalommal nagyon utáltam, mostanra viszont el kell ismernem, hogy tud játszani, bár a fizikai megjelenése ebben a filmben számomra visszataszító.

A néző szeme, szája elállhat a csodálkozástól, hogy 1932-ben ilyen minőségű filmet tudtak forgatni. Kis jóindulattal mai akciófilmnek is elmenne. A börtönviszonyok – a film szerint – talán még rosszabbak voltak, mint amilyen a Pillangó-ban látható, ennek ellenére Jamesnek (Paul Muni eddig előttem ismeretlen jóképű színész alakítása) kétszer is sikerült megszöknie. Az akkori igazságszolgáltatás szégyene, hogy szerencsétlent ilyen szigorúan bűntették, hiszen fegyverrel kényszerítették a nevetséges 5 $ ellopására! Több mint 80 év elteltével is korszerű, nézhető, jó film maradt.

Ritkán fordul elő, hogy a filmváltozat jobb mint a könyv. Most megtörtént, mert sokkal jobban tetszett a film, mint a Rátóti Zoltán felolvasásában végighallgatott regény. Nem szeretem a történelmi feldolgozásokat, de ez a Gauss és von Humboldt személyét központba állító történet érdekes, gondolatébresztő volt. Ki tesz többet a világ megismeréséért a szobatudós, aki alig mozdul ki a szűk világából, vagy a kíváncsiság által folyton utazásokra vállalkozó tudós?

Számomra – sajnos – egyetlen értéke a 27 éves Bardot volt, mert összehasonlítva Clouzot más filmjeivel (Ördöngösök, A félelelem bére) kissé keveset nyújtott. B.B. viszont kiérdemelte a jó értékelést! Olvastam, hogy ezt a filmjét tartotta a színészi munkái közül a legjobbnak.

Hopkins és Kingsley ugyancsak pénzszűkében lehet, ha elfogadtak egy ilyen ZS kategóriás hulladék filmben való szereplést. A készítők tisztában voltak azzal, hogy ilyen húzónevek jó hatással vannak a bevételre, de azért a történetre is ügyelhettek volna. Egy faék egyszerűségű mellé beraktak rengeteg kocsiütközést és egy hatalmas látogatottságú lőtéren elpuffogtatott lövedék mennyiségét. Az elgondolásukba azonban hiba csúszott: a németországi nézettség már a bemutató első hetében is roppant alacsony volt, pedig náluk forgatták.

Billy Wilder 1978-as filmje, hasonlóan az „Sunset Boulevard”-hoz itt is egy hajdanvolt filmsztár áll a cselekmény központjában, sőt a férfi főszereplő is az immár elég öreg William Holden. Ebben a moziban is egy meglepő csavar van, de nem árulom el, hogy mi, tessék megnézni! Vadromantikus történet, de ennek ellenére egyszer élvezhető. Amit viszont ki nem állhattam, az Rózsa Miklós tizenkettő egy tucat filmzenéje, pedig a kompozicióit három alkalommal is Oscarral jutalmaztak. Ugyanolyan, mint a többi korabeli kísérőzene, bombasztikus, ugyanakkor - számomra - nagyon idegesítő.

Az akkor - 2007-ben - 43 éves John Leguizamo a remek főszereplője ennek a lehangoló filmnek. Ennek ellenére jó film, a néző fantáziájára bízott befejezés pedig még emeli is a nívóját. Nagyon jó a 9 éves Justint játszó kisgyerek (David Castro), volt olyan jelenet is, ahol nagyon elérzékenyültem. A Movie 24 csatorna adta.

John Cleese egy remek színész, ezt a filmjét moziban is láttam, igazi angol humorral teli, az események felgyorsulása után burleszkbe váltó vígjáték. Az elején megismert fasisztoid jellegű iskolaigazgató a nevetségessége mellett félelmetes. Érdekes, hogy a Monty Python-csoport filmjeit nem kedvelem, pedig J. C. volt az egyik szellemi atyja, de Terry Gilliam volt a vezér, őt pedig ki nem állhatom, már réges-rég a tiltólistámon szerepel. A magyar változat pedig Galla Miklós ténykedését tartalmazza és őt még csak látni sem bírom. kiütéseket kapok tőle! Ugyan a „Hal neve Wanda” színvonalát nem éri el, de abban K. Kline, J. Lee Curtis is szerepel, ebben pedig „csak” Cleese (Szilágyi Tibor kitűnő ... több»

Komolyan, nem tudom, hogy miért néztem meg ezt az 1986-ban forgatott filmet. Talán Paul Newman miatt? Ugyanúgy, ahogy a Svindlerben a film nagy része billiárdtermekben játszódik és a golyók löködését kell „élvezni”. Ezért a filmért kapott P.N. szobrot! No meg szerepel benne a kölyökarcú Tom Cruise, aki mindössze 24 éves volt és égett, mint a rongy Newman mellett, bár ő sem mutatott valami rendkívülit. Vannak megmagyarázhatatlan dolgaim.

!SPOILER! Négy lánytestvér négy különböző apától, a lányok keresztnevüket attól a várostól „kapták”, ahol az ordas nagy qurva - egyébként táncosnő - anyjuk megfoganta(?) őket. A ribanc a film elején kádba fullasztotta magát, de a végére kiderült, hogy az Austin nevű lánya nyomta a víz alá, de az anyja akaratát teljesítve). A gyönyörű szigeti házba megérkezik a három imitt-amott tengő-lengő pszichiátriai eset lány, a negyedik Austin egy sikeres könyv után már korábban visszatért, hogy újabb könyvet írjon, de írásgörcse(!?) van. A film őket és a már halott anyjukhoz való viszonyukat ábrázolja. Kiderült, hogy az anyának amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) avagy Lou Gehrig-betegsége volt és ő ké... több»

Akira Kuraszava, a leghíresebb japán rendező 1949-es filmjében a leghíresebb japán színész, Mifune Tosiró játszott. Csak az egzotikum kedvéért néztem meg. Ázsiai film, ezért a gesztusok és a mimika eltúlzott, bár Mifunénak van egy fantasztikus jelenete. Részben érthető, részben nem, hogy miért szakított a jegyesével. Szerintem ’45 után a betegsége már gyógyítható volt, különösen egy orvos esetében. Nekem paródisztikus volt a „megesett” segédnővér viselkedése, csak bávatagon jött-ment, közben halálosan szerelmes volt a beteg doktorba. Amikor meg érzelmi viharok dúltak a lelkében, azt a hajának összeborzolásával mutatta ki. Egyébként az a férfi, aki megfertőzte az orvost, szintén így jelezte a... több»