Az új Rémálom az Elm utcában tehát kétségkívül profibb, alaposabb, de csak annak köszönhetően, hogy 2010-re már adott volt egy útmutató, amely elvégezte a munka oroszlánrészét a forgatókönyvírók helyett. több»
Igazából semmi új, hatalmas erkölcsi tanulságot nem tudunk meg ebből az alkotásból, mégis igazi filmélményt tud adni, megérint és fogva tart a történet, Tim Burton és Johnny Depp csúcsforma közeli állapotban, kell ennél több? több»
Tömény a cucc, ez nem vitás, de nem csak delíriumos állapotban lehet abszolválni a megtekintését. A kezdet összességében jó volt (köszönjék meg az alkotók Zolee-nak), meghozta a kedvet a sorozathoz, részemről jöhet a folytatás!
8/10 több»
Sajnálatos, hogy a felvezetés és a túlságosan nehézkes befejezés csak másodhegedűsként járul hozzá ehhez a kiteljesedéshez, ezzel erősen felemás színvonalú darabbá téve A szobalányt. Viszont az az egy óra, amikor igazán elemében van Park Chan-Wook, utánozhatatlan élmény, és helyet követel filmje számára a figyelemre méltó alkotások között.
8/10 több»
Farhadi stílusának nyerssége mindig is megnehezítette a befogadást, azonban erről könnyű volt megfeledkezni, amíg lenyűgözően megszerkesztett történetek társultak hozzá. Ennek híján azonban legújabb filmje csak a világ távoli részeiről érkező tucatdrámák sorát gyarapítja.
6/10 több»
Hiába kapunk tehát egy varázslatos musicalt, a körítés miatt valószínűleg nem fog mély nyomot hagyni sem felnőttben, sem gyermekben - a zenéje viszont még később is okozhat kellemes pillanatokat. több»
Ha ezt veszem, akkor Az ifjú pápa egyetlen bűne tulajdonképpen csak annyi, hogy nem néhány évvel korábban érkezett, amikor perspektívája általánosságban és a katolikus egyház tekintetében is újszerű lehetett volna. több»
A játékidőre tényleg elhisszük, hogy a Föld legnagyobb varázslójának igaz történetét látjuk, együtt lélegzünk a történettel, szurkolunk a főhősnek, és persze magunknak, nehogy már beszippantson bennünket a sötét dimenzió, ámulunk és bámulunk az elénk táruló látványon, elkezdünk hinni a mágiában, vagyis igazi filmélményt kapunk, amely ebben az ínséges esztendőben valódi ajándék a mozi szerelmeseinek. több»
Fel lehet tehát róni, hogy nehéz bármit is hazavinni a 24 hét élményéből, de valamilyen szinten ez a koncepció része is: ez a film nem vállal többet, mint hogy bemutassa egy témájának egy nagyon kicsi és egyedi szeletét, és a maga visszafogott csendes módján végigkövesse. Ami lehet, hogy nem fog bennünk számos mély gondolatot elindítani, de megfeledkezni róla sem lesz olyan könnyű.
8,5/10 több»
55 Rémálom az Elm utcában (2010)