Ki ne vágyott volna rá a múzeumban, hogy kedvenc festményei megelevenedjenek, és tovább meséljék a pillanatba szorított történetet? A Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés animáció erre az elemi sóvárgásra épül, miközben izgalmas történetet rittyent a megmozduló alapművek köré. És közben nyoma sincs a szájbarágós pedagógiának. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
Ami két éve még csak egy kedves kis kézikönyv jópofa és patinás felduzzasztásának indult, az előző rész sikere miatt ötrészes (!) mozisorozattá varázsolódott. több»
Az Oscar-díjas Steve McQueen új filmje tökéletesen reflektál a #metoo mozgalomra, miközben kritikával illet több aktuálpolitikai kérdést. A Nyughatatlan özvegyek szerencsére mégis sokkal több lett egy politikai kiáltványnál. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.
A tolvajok fejedelmének históriáját már rengetegszer feldolgozták, többek között a Disney is: náluk az íjászt egy róka alakította. A 2018-as Robin Hood olyan „remekül” sikerült, hogy az ember inkább újranézné a meseváltozatot. RAKITA VIVIEN KRITIKÁJA.
Abban bíztam, hogy majd a filmből csak-csak kiderül, hogy miért kellett Paolo Genovese friss művét, a Teljesen idegeneket magyarosítani. Miért kellett „kölcsönvenni” Szörény Rezső ’78-as alkotásának címét. Vajon a puszta haszonszerzésen és ötlettelenségen túl van-e bármilyen más magyarázat arra, hogy miért is készült el az „év vége vígjátéka”? Nem derült ki semmi. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
A hegyi doktor még ma is szép tájékon játszódik, a szereplői továbbra is olyan életet élnek, amilyenre mi is vágyunk, ám ez korántsem jelenti azt, hogy egy jó sorozatot nézünk. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
2010 februárjában hunyt el a divatvilág géniusza, Alexander McQueen. A róla készült dokumentumfilm, a McQueen a műfajt ugyan nem újítja meg, mégis működik. Természetesen McQueennek köszönhetően. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Kihívót kapott a magyarok szenzációs animációja, a Ruben Brandt, a gyűjtő. A jövő évi animációs Oscar fő esélyeseként egy szuperhősös rajzfilmet emlegetnek, és még azt se mondhatjuk, hogy teljesen érdemtelenül. több»
Hosszú kokaincsíkok és női combok között rajzolódik ki a gigantikus hatalomvágy hanyatló császárának, az olasz gazdaságot és közéletet évtizedekre behálózó Silvio Berlusconinak formabontóan látványos portréja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
73 Ruben Brandt, a gyűjtő (2018)
több»