Roboraptor

Sokakat bizonyára örömmel töltött el, amikor kiderült, hogy a DC filmes univerzumának építgetése/rombolgatása után Zack Snyder visszatér a gyökereihez, és ismét zombifilmet készít. Minden ígéretesnek is tűnt: adva volt egy egyszerű, de jópofa és szórakoztató alapszituáció, keménykötésű leányok és legények, no meg a hagyományostól némileg eltérő zombireprezentáció, egy ikonikus helyszínen. Hogy végül Snyder miért nem akarta és/vagy tudta lecsapni a saját maga által feldobott magaslabdákat, és hogy ehhez miért kellett két és fél óra, az egy jó darabig rejtély marad. több»

Emerald Fennell (Killing Eve) filmrendezői debütálása az elmúlt évek egyik legemlékezetesebbje. Az Ígéretes fiatal nő egyszerre forgatja ki a rape&revenge filmes zsánert, állít torz tükröt a kéretlen rendes srácoknak, mindezt pedig a bosszútörténetek egyenes úton haladó cselekményére pakolja rá nagyon kreatívan. több»

Több mint két év várakozás után májusban visszatért a Netflix egyik, ha nem legeredetibb animációs szériája, a Love, Death & Robots, melynek alapvető koncepciója a Black Mirrorhoz hasonló: bemutatja a technológiai fejlettség árnyoldalát. És ahogyan arról az első évadban már meggyőződhettünk, teszi mindezt hihetetlen öniróniával. A sorozat ötletgazdái, Tim Miller (Deadpool) és David Fincher (Harcosok Klubja, Mank, Mindhunter) különböző animációs stúdiók rendezőivel fogtak össze, aminek meg is lett az eredménye, komoly kritikai és közönségsikert hozott az első etap. A második évad visszavesz a tempóból és a vizualitásból is, viszont tartalmi téren komoly fejlődést mutat az elődhöz képest. több»

A Vágy és vezeklés rendezője, Joe Wright összegyűjtötte Hollywood legkevésbé megbecsült színész tehetségeit, hogy A. J. Finn Nő az ablakban könyvéből filmet forgassanak. Végül csak Amy Adams, Gary Oldman, Julianne Moore és Jennifer Jason Leigh mutatják meg, hogy egy értékelhetetlen és értelmetlen forgatókönyv mellett is tudnak alakítani. több»

A Netflix saját gyártású, vagy a platformon debütáló zsánerprodukciói között turkálva finoman szólva is meglehetősen nagy a lutrifaktor. Egy izgalmasan hangzó, sztárokat felvonultató premisszából is képesek gyenge, vagy egyenesen csapnivaló végeredményt kerekíteni (pl. IO, Halálos harcmező). Meg persze akadnak olyan, ha nem is kiemelkedő, de tisztességes darabjaik, amiket kevésbé tolnak előtérbe, és végül kellemes meglepetésnek bizonyulnak (pl. Én vagyok anya, A platform). Alexandra Aja új rendezése szerencsére ez utóbbi tábort erősíti: nem a történet újszerűségével vagy mélyenszántó gondolataival akar kitűnni, de egy érdekes kérdéseket boncolgató, korrekt módon megvalósított kamarathriller. több»

Benh Zeitlin, A messzi dél vadjai rendezőjének filmjére legalább 8 évet várt a nagyérdemű: 2020-ban – itthon 2021. május 13-án – került bemutatásra legújabb filmje, a Wendy. Ahogyan azt a név is sejteti, Zeitlin saját Pán Péter újraértelmezéssel kívánja gyarapítani a Pán Péter-filmek sorát. Látványban és hangulatban kifogástalan, amit művel, ám a történet szövetén akadnak hiányosságok. több»

A feketék ábrázolása a mangák és animék világában is vegyes, sztereotípiákra épülő képet mutat, amelyre Arita Toshiji aktivista mutatott rá 1990-ben. Egyszemélyes kampánya során kifogásolta a feketék – amúgy az amerikai popkultúra hatásaként jelenlévő – primitív bennszülöttként való ábrázolását olyan alkotóknál, mint a mangaisten Tezuka Osamu vagy Toriyama Akira, a Dragonball-atyja. Ezt követően egy időre, nagy valószínűséggel biztonsági játékból eltűntek a fekete karakterek a japán popkultúra fontos termékeiből, hogy aztán a 2000-es évek vége fele visszaszivárogjanak különböző formákban. Az animebeli sztereotípiák még ma is sarkalatos pont a fekete rajongók között (lásd: The Guardian), de számos érdekes ábrázolás is született az elmúlt években. Egyik legismertebb ilyen darab az itthon is vetített Afro Samurai, de a Netflix legújabb animéje, a Yasuke legendája (röviden Yasuke) is ezt a sort erősíti. több»

A Netflix nagyszabású Millarworld adaptációs projektjének első darabjaként érkezett a streaming platformra a Jupiter hagyatéka, ami a nemrég itthon is megjelent Mark Millar – Frank Quitely képregényből indul ki, de az abban fellelhető koncepciókhoz máshonnan közelít. Ez pedig egy egészen különös kettősséghez vezet: a sorozat jobban körüljárja ugyan a képregény miniszériában csak elejtett mondatokból felsejlő társadalmi hátteret, de egyúttal olyannyira belassítja és kiaknázatlanul hagyja a történetben rejlő lehetőségeket, hogy az egész évad nem érződik többnek egy kegyetlenül hosszú pilot epizódnál. Spoilermentes kritika. több»

Tom Clancy nevét manapság a legtöbben valószínűleg a videojátékok világából ismerhetik, hiszen a nevével fémjelzett brand alatt olyan nagysikerű franchise-ok láttak napvilágot, mint a Splinter Cell, a Ghost Recon, a The Division és a Rainbow Six. Ez utóbbi szériához kapcsolódik a Stefano Sollima által rendezett Bűntudat nélkül, ami John Clark, a magyar keresztségben Szivárvány kommandó névre hallgató speciális terrorelhárító alakulat alapítójának eredettörténetét meséli el. Van, amiben sikeresen, és van, amiben kevésbé. több»

Phil Lord és Christopher Miller előbb a LEGO filmmel, majd a Pókember: Irány a Pókverzum! című Oscar-díjas alkotásukkal tették le névjegyüket Hollywoodban, hogy rövid idő alatt az animációs műfaj leginspirálóbb rendezőivé avanzsáljanak elő sokak számára. Filmjeik rendhagyó animációs stílusát és egyedi humorvilágát pedig új filmjükben sem felejtették el továbbvinni. A Mitchellék a gépek ellen című film ugyanis annak ellenére piszok szórakoztató és tanulságos, hogy a tudományos-fantasztikus filmek összes lózungját elpuffogtatják benne. több»