Le kellett élnem sok-sok évtizedet, hogy ezt a filmet értékelni tudjam... Akkoriban mindig ment a hülye szöveg, hogy milyen bénák a magyar filmek, miközben most értettem meg, hogy mind egy arany volt...
Na nézzük csak, kiknek való ez a film, amit a Föld bolygó ünnepelt kritikusai felkaptak az éteri magasságokba! Pasiknak, akiknek két Halley-üstökös között összejön talán egy-másfél női test, TikTok-tiniknek, akik vigyorogva huhognak minden ordenáré trágárkodáson, csajoknak, akik bírnák ezt a ribanc életet, de gyávák hozzá, hogy meglépjék, és persze azoknak, akiknek fogalmuk sincs, hogy mit néznek éppen, a lényeg, hogy mindig a hype-vonaton utazzanak kényelmes biztonságban, mert abból nem lehet baj... Ez a film úgy ótvar, ahogy van, az összes színész ripacs, és meglehetősen idegesítő, a főszereplő leányzat azon túl, hogy arcpirítóan túljátssza a szerepét, még bűn ronda is, a rosszfiúk műanyag... több»
Ezek a Nolan tesók imádják az agyoncsavart sztorikat, ezt a sorozatot is rendesen berakta a turmixgépbe a kisebbik fiú. Persze velünk együtt, így aztán a legtöbbször azt sem tudjuk, mi van, mi lesz, meg mi volt, pluszban még kapunk nagyon mélyenszántó és fárasztó bölcselkedéseket meg nagy megmondásokat. A korszellemnek megfelelően itt sem ússzuk meg a girlboss trendet, két nő viszi a prímet, és persze minden pasi egy szerencsétlen balfék, lett légyen az akár egy profin kiképzett kommandós is... Na, engedjük el a sorozatnak ezt a mosolyogtató elemét, komoly drámák vannak itt, kérem szépen, nem röhög! Szóval az van, hogy egy évadot még ki lehet bírni belőle szotyival, de a többi önismétlő fára... több»
Nos, az a tény, hogy eddig 56 kritika született – ami ugye korrelál az efféle izékre beülők százalékos darabszámával –, megerősíti bennem az egyre inkább kiteljesedő mizantróp életérzést, hogy még inkább kerüljem az embereket...
Bár a méjnsztrim kritikusok az egekig magasztalják Nicole Kidmant – amibe persze belejátszik a politikai platformazonosság is –, én azt látom, hogy Kidman szét van esve, mint a szójás kolbász; püffedt arc, tésztás szemek, ismerős tekintet olyanoktól, akiknek az edények mögött ott lapul mindig egy kis hörpinteni való.
Ez és a legutóbbi, Holland című filmje is csak egy szánalmas vergődés volt a vásznon, gyorsan felejthető tartalommal, de nehezen múló szomorúsággal az elmúlással küzdő művész láttán. Persze igazságtalan lennék, ha őt kárhoztatnám egyedül ezért a fércmunkáért, mert ugyebár volt ott egy rendezői is, akit innentől hatóságilag kellene távolságtartásra büntetni a mozgófilmkészítés... több»
Sajnos Kidmant is elérte a kivénhedt művészek sanyarú sorsa, akiket kéjes élvezettel fuvaroznak ki az idősek otthonából senkiházi, noname rendező(nő)cskék, hogy aztán a filmművészettől univerzumnyi távolságra lévő ócska tákolmányaikba tolják őket, rájuk akasztva valami borzalmas szerepet. Aztán persze az lett, hogy Kidman még ezt a filmszerű képződménynek tűnő Hollandot sem tudta már elvinni a vállán; fájó szívvel és szomorúan nézhetjük a gyöngyvásznas végóráit, de a neve még jól mutat a posztereken. Ez a szegény kis butuska Mimi Cave valami nagyot akart összehozni, ilyen drámát, meg thrillert, meg minden menő dolgot, erőlködött is rendesen, de csak egy kis folt lett a végén a tisztasági bet... több»
Nos, akkor nézzük! Magáról a filmről, mint alkotásról nem szeretnék most beszélni, mert ha csak produkció szintjén tekintjük, akkor is egy hulladék. Viszont amiről beszélni kell, az már sokkal fontosabb, és ez az üzenete. Ez a német rendezőnő – nevezzük nyugodtan szélső balos anarchista p*csának – nem kevesebbet tett, mint összehozott egy gyűlöletfilmet. Kinézett egy jól körülhatárolható társadalmi csoportot – akiknek egyetlen bűne a jó életszínvonalhoz való adottságok megléte –, és egyértelmű negatív színben feltüntetésük mellett a válogatott meggyilkolásukra adott felhívást. Az, hogy a Netflix teret engedett ennek a mosléknak, azon persze semmi csodálkozni való nincs, évek óta játsszák ezt... több»
Kínos. Mérsékelten vicces, erősen izzadtságszagú, kivénhedt műsorvezetők fél kiló púderrel az arcukon. A játékosok meg... Valamiért a magyar emberek nem tudnak igazán lazák lenni, örökkön azok a zavarban lévő arcok, mindig érződik az alá-fölérendeltségi viszony és feszengés.
Jaj, de érdekes, ennek most kellett kijönnie, hogy a republikánusok nyertek, a demokratáknál minden rendben van, szentek gyülekezete... Egy ócska, hulladék, libsi propagandafilm az egész...
Sajnos minden magyar filmet a hang nyír ki, egyet sem bírok végignézni, pedig olyan jó lenne, ha működnének. Számomra örök rejtély marad, hogy azok a színészek, akik szinkronban igazán remekelnek, amikor önmagukat kellene adni, elhasalnak. Halló, feltalálták már az utószinkront, nyugaton szeretik, talán nem véletlenül, mert a forgatáson egyszerűen nem lehet színvonalasan előadni a szöveget. Ebben a sorozatban is vagy motyognak, vagy monoton hangon darálnak, üresen, érzelemmentesen, szenvtelenül. Ami érdekes, hogy a külföldi szövegbetétek meg jók, ég és föld a két előadásmód. Na mindegy, egyszer csak észreveszi valaki, hogy ez így nem lesz jó.
Elég sok hisztérikus fanyalgás nehezítette ennek a filmnek a sorsát a szokásos recept szerint: a vezérürü kritikus kinyilvánítja dörgedelmes véleményét, a csorda meg szinkronban béget. Ezt a filmet a 80-as években adták ki, nem nagymozinak készült, könnyzáporos CGI-vakítást elvárni tőle badarság lenne. Ami volt, az pont jó volt, a díszlet igényes és kellően hiteles. Emlékeim szerint elég jó kis izgulós film volt kevés szereplővel, de nem éreztem üresnek, kitöltötték a játékidőt. Úgy gondolom, egy 1980-as sci-fi horrornak teljesen jó, még mai szemmel is.
Csípem az ilyen dilinyós filmeket: abszurditás kimaxolva, véresen komolytalan izgalom, meghökkentő poénkodás és remek színészi játék... Teljesen nézhető a célközönség számára.
68 M3GAN 2.0 (2025)