A nagy misztérium, hogy vajon vannak-e idegenek, és ha igen, hogyan néznek ki. Hát... biztosan nem így, ezt meg merem kockáztatni. Ugyanis egy fejlett technikai civilizáció kialakulásához olyan testalkat és manipulációs készségek kellenek, amiket a filmben nyomokban sem találtunk. Nem spoilerezek, hogy miért, majd meglátod a filmben. Persze a műben nem is ez a lényeg, inkább lélektani dráma, amit áthat egyfajta spiritualitás, egy eszméléssel összekötött szellemi kiteljesedés. Én jó filmnek tartom, láttam többször, gyanítom, hogy fogom is, mert amikor olyanom van, akkor megadja a háttérhangulatot.
Üde színfolt a műfaji felhozatalban. Jó néha a fősodortól erősen eltérő társadalmi közegben játszódó zsánerfilmet nézni latin-amerikai temperamentummal fűszerezve, de nem a förtelmes szappanok szintjén. Nincsenek magasztos szólamok, átlagember szintűek a dialógusok, s bár nem vagyok híve a filmbéli káromkodásoknak, de itt a helyükön vannak, mert hitelesek, jó időben, valós fokozott érzelmi pillanatban hangzanak el.
Külön jó pont, hogy ezt a társadalmi miliőt még nem fertőzte meg a pécéskedés mételye, így nem futunk bele jóságos kvótaszereplőkbe sem. Akik a trailer alapján cuppantak rá, valószínűleg csalódnak, elég sok embert hülyére vesznek a zanzásított, üstdobbal megtámogatott beetetők, k... több»
Mostanra kikristályosodott bennem a filmek látatlanban való megismerésének pszichometodikai módszere, ami rém egyszerű: minden film jó, ami a tömegnézőnek sz*r, és ugyanez fordítva. És működik.
A rendező meg a nyálcsorgató stábja összehozott magának egy nyomi, leszbikus mozit, ami maximum nekik hozott némi sekélyes élményt, mert megnézni elég nagy fáradalom.
Igazi, tömegnézőknek való műalkotás. :D Nos, valahogy így készülhetnek a latin-amerikai szappanoperák is: nincs leírt szöveg, a dialógusok rögtönzöttek, ostobák és felettébb kínosak. A sztori érdektelen, a karakterek viccesre vették a figurát, ami biztos jó poén a kukoricaevő nézőknek, de nem annak, aki valódi folytatásban bízott. Meglepő ez, miközben ugyanez a rendező az első részt színvonalasra hozta össze, igaz, akkor nem Ben Affleck volt a producer.
Nahát, nahát, mi van a kötelező fekete színész kvótával? Egy darab sem volt a filmben, nem lesz ebből baj? Ja, hogy csak jó ember szerepeket lehet számukra kiosztani, értem, ebben meg senki sem az. A legszemetebb a fehér férfi – bántja szegény robotnőt, hüp hüp –, ahogy azt már megszoktuk odaátról...
Jól összeszedett kis sorozat, bár én csak az újabb első négy szériáról tudok nyilatkozni, de az rendben van. Van humor, dráma, társadalomkritika, szatíra vegyesen. Erőssége az érzelmi hullámvasutak használata: könnyed, humoros részek hirtelen csapnak át szívszorító drámába, nevetsz, majd a következő pillanatban meg a könnyed kicsordul a bánattól. Szintén megemlítendő a zene, amit értő kéz alkotott meg, tökéletesen megtámogatja a képet. Billie Piper nagyon jó Rose szerepében, tökéletesen hozza a szomszédlány feelinget – a magyar szinkronja igazán remek választás volt –, hiteles játékot látunk tőle, ahogy az első két doktor is remekel a szerepben. Sajnos a későbbi sorozatok már nem tudták megu... több»
Ez a baj ezekkel a filmekkel, hogy egy hazugságot próbálnak lenyomni a torkodon, és egy világot olyannak bemutatni, amilyen nagyon nem. Masszőrként – mint akinél sok ilyen vendég megfordul – mondom, hogy a meleg kapcsolatnál zűrösebb dolog nincs a világon. Rengeteg viszály, konfliktus, hűtlenség tarkítja az életüket, és nem az a felhőtlen romantika, mint amivel próbálják eladni a témát.
Ez az egész jelenség tökéletes látlelete annak a kornak, ahol az efféle mekegő-makogó emberkék idollá válhatnak. Ez a modernkori silányság áthatja az egész kollektív kultúrát: halott a film, az írott szöveg, a zene, az igénytelenség ül tort mindenek felett, és ez csak rosszabb lesz, ahogy megyünk kifelé a civilizációból...
Semmit nem bírok megnézni Anya Taylor-Joy-jal, az őzikeszemű – na nem azért, mert olyan nagy, hanem mert ő is a feje két oldalán hordja – lánnyal, egyszerűen zavar a látványa.
64 The Signal (2014)