Sajnos minden magyar filmet a hang nyír ki, egyet sem bírok végignézni, pedig olyan jó lenne, ha működnének. Számomra örök rejtély marad, hogy azok a színészek, akik szinkronban igazán remekelnek, amikor önmagukat kellene adni, elhasalnak. Halló, feltalálták már az utószinkront, nyugaton szeretik, talán nem véletlenül, mert a forgatáson egyszerűen nem lehet színvonalasan előadni a szöveget. Ebben a sorozatban is vagy motyognak, vagy monoton hangon darálnak, üresen, érzelemmentesen, szenvtelenül. Ami érdekes, hogy a külföldi szövegbetétek meg jók, ég és föld a két előadásmód. Na mindegy, egyszer csak észreveszi valaki, hogy ez így nem lesz jó.
Elég sok hisztérikus fanyalgás nehezítette ennek a filmnek a sorsát a szokásos recept szerint: a vezérürü kritikus kinyilvánítja dörgedelmes véleményét, a csorda meg szinkronban béget. Ezt a filmet a 80-as években adták ki, nem nagymozinak készült, könnyzáporos CGI-vakítást elvárni tőle badarság lenne. Ami volt, az pont jó volt, a díszlet igényes és kellően hiteles. Emlékeim szerint elég jó kis izgulós film volt kevés szereplővel, de nem éreztem üresnek, kitöltötték a játékidőt. Úgy gondolom, egy 1980-as sci-fi horrornak teljesen jó, még mai szemmel is.
Csípem az ilyen dilinyós filmeket: abszurditás kimaxolva, véresen komolytalan izgalom, meghökkentő poénkodás és remek színészi játék... Teljesen nézhető a célközönség számára.
Nagyjából lent leírtak mindent, kár lenne itt okoskodnom, a lényeg, hogy nekem tetszett a sorozat úgy összességében. Van pár üresjárat olykor, amin jobb lenne minél előbb túllenni, de melyik sorozatban nincs? A fura hangulat végig adott, nem szokványos a világ, a sok apró dolog a végére kezd formát ölteni, hogy aztán a legvégén beleadjanak mindent. Nem voltam benne biztos, hogy végignézem a sorozatot, de kár lett volna kihagyni. UPDATE: közben kijött a második széria. Ezt már nem bírtam végignézni, két rész után felejtős, semmi újat nem tudtak felmutatni, ugyanaz pörög körbe-körbe, dögunalom....
Bitang rossz film. Az elején még él benned a halovány remény, hogy valami lesz belőle, de egyre ócskább lesz, ahogy haladunk a vége felé. A főszereplő csávó még szódával elmegy, de a párja – aki egy nagyvárosi irodista csaj, de egy nap erdő után ő lesz a vadon asszonya – és a rút kislányuk valami gyalázat, amit alakítanak így együtt. Gyakorlatilag faarccal tolják végig a horrort – ritkán látni ennyire félresikerült castingot. Meg az egész sztori, unalomig ismert átváltozástörténet, csak sajnos abból a legsilányabb fajta. Annyira üres és semmitmondó az egész műsor, hogy el sem hiszi az ember, hogy ezt így ki merték adni.
Igazából már írni sem nagyon van kedvem az efféle ótvar filmekről, annyira fárasztóan bénák, hogy leginkább azt nézed, mennyi van még hátra belőlük. Ezek a képregényes figurák már a könyökünkön jönnek ki, hiteltelen gonoszokkal, ratyi cgi-vel, lőni és célozni képtelen NPC-kel, ruppotlan dialógusokkal és rapszodikus képességekkel bíró főszereplőkkel, akik egyszer félkézzel lebontják a fél várost, máskor meg egy pofontól összeszarják magukat. Befejezhetnék már ezt a gyártók, és végre folytathatnák a valódi filmkészítést ehelyett az alibizés helyett. A nőkön kívül kétlem, hogy bárki izgalomba jött ettől a filmszerű képződménytől...
Lassan fel kellene keresnem egy agykurkászt, hogy mondja már el, mi a gond velem, miért vagyok rosszul azoktól a filmektől és sorozatoktól, amiket a széles néptömegek megimádnak. Miért ég az arcom szekunderben, amikor ezeket a valamiket nézem, és miért nem nevetek azokon a poénokon, amiket más fergetegesnek tart. Mindjárt itt van ez a sorozat: amerikai szellemi szintre belőtt beköpések érik egymást, olyan ütősek, hogy a digitális röhögőgép a hasát fogja, én meg csak nézek ki a fejemből, és nem értem őket... Kell az a pszichológus...
Nagyon nem értik a magyarok a filmgyártás lényegét, az már bebizonyosodott az utóbbi évek munkái kapcsán. Az, hogy ez az amatőr színjátszás szintű, faarcú emberekkel kidekorált, mindenféle élvezhető artikuláció és beszéddinamika nélküli, kínosan ócska, teszkós poénokkal terhelt valami egyáltalán sikereket ért el, nagyban minősíti a mai mozilátogató közönség igényeit.
Szeretek jó pár francia filmet, de ez nem tartozik közéjük, ha kultfilm, ha nem az, mint ahogy rühellem a Taxi sorozatot is, más országból a Blöfföt, a Harcosok klubját és a Ponyvaregényt. Soha nem értettem a rajongást ezek irányába.
Ez a stílus elment a 80-as években, de ma már olyan... semmilyen. Béna vonaglások, jégnyalogatás, sejtelmes nézések, imitált, erotikusnak szánt bohóckodások... akkor már inkább legyen pornó, bár azt a bolygó alsóbb társadalmi rétegei szállítják a fogyasztóknak, de azt is lehet művészi szinten filmezni, intelligencia és hozzáállás kérdése csak...
Nézve itt a kritikákat, elgondolkodtam valamin... hogy egyvalami fontos kimaradt az emberi evolúcióból: az, hogy már első látásra felismerjük egy másik ember lelkivilágát, mentalitását, a szemléletét, ahogyan a körülötte lévő világra tekint. Be kell vallanom, ez az egyik nagy hibám: én már nem tudom tolerálni a másságot, a más véleményt, a totálisan más beállítottságú emberek közelségét, és kerülöm velük bármiféle interakciót, mihelyt fény derül a másságukra. Szóval a nyitó gondolatról: jó lenne azonnal tudni, ki áll veled szemben, ki az, akivel kontaktusba kerülsz, és mire számíthatsz tőle. Sok csalódástól, tévúttól kímélhetné meg magát az ember a gyorsan múló évek alatt...
Vessetek a mókusok elé, de nekem tetszett ez a film. Izgalmas, cselekményes, ötletes, végig tartja a drámai vonalat, nincsenek benne fárasztó, vicces beszólások, és „kellő” számban hullanak a jófiúk is. Aki gerjed a technikai dolgok erős megjelenítésére, nem fog csalódni, jó a hardverprezentáció. Maga a kinézet is rendben van, a lények CGI egy picit lehetett volna jobb, de a többivel nem volt gond. Úgy gondolom, mint sci-fi akció-kalandfilm, teljesen rendben van. Fájó pont, hogy valamiért nem lett szinkronizálva, igazán megérdemelte volna.
Egy a sok semmitmondó, művészieskedő magyar filmek sorából, motyogó színészekkel, erőtlen történettel, áldepizés megy ezerrel meg a műanyag drámázás, teli rakva nyomorult q*rással, hogy azért bevonzzák a nézőt a zsigerein keresztül, ha mással már nem tudták...
Ez... mi... utcáról összefogdosott embereket megkértek, motyogjanak el pár sort a kamerák előtt egy teszkó kuponért?
Ez a valami pont olyan nyomorult, mint minden újkori magyar film, talán ha 5 percet kibírtam belőle. Monoton dünnyögés faarccal, olyan, hogy intonáció, vagy beszéddinamika, ismeretlen fogalom, csiszigés-csiszogás a padlón, spórolás miatt azt került a filmbe, amit ott összehadartak, nulla utószinkron, háttérzenéről meg ne is álmodj, kapcsolj be baxi közben a jutubon valami xart, hogy legalább legyen valami filmszer illúziód... Könyörgöm, hagyják abba a magyarok a filmkészítést, ezt már ezredszer pofázom, csinálják, amihez értenek, dolgozzanak az itt forgató külföldi filmesek ke... több»
56 A bébiszitter (1995)