Nagyon nem értik a magyarok a filmgyártás lényegét, az már bebizonyosodott az utóbbi évek munkái kapcsán. Az, hogy ez az amatőr színjátszás szintű, faarcú emberekkel kidekorált, mindenféle élvezhető artikuláció és beszéddinamika nélküli, kínosan ócska, teszkós poénokkal terhelt valami egyáltalán sikereket ért el, nagyban minősíti a mai mozilátogató közönség igényeit.
Szeretek jó pár francia filmet, de ez nem tartozik közéjük, ha kultfilm, ha nem az, mint ahogy rühellem a Taxi sorozatot is, más országból a Blöfföt, a Harcosok klubját és a Ponyvaregényt. Soha nem értettem a rajongást ezek irányába.
Ez a stílus elment a 80-as években, de ma már olyan... semmilyen. Béna vonaglások, jégnyalogatás, sejtelmes nézések, imitált, erotikusnak szánt bohóckodások... akkor már inkább legyen pornó, bár azt a bolygó alsóbb társadalmi rétegei szállítják a fogyasztóknak, de azt is lehet művészi szinten filmezni, intelligencia és hozzáállás kérdése csak...
Nézve itt a kritikákat, elgondolkodtam valamin... hogy egyvalami fontos kimaradt az emberi evolúcióból: az, hogy már első látásra felismerjük egy másik ember lelkivilágát, mentalitását, a szemléletét, ahogyan a körülötte lévő világra tekint. Be kell vallanom, ez az egyik nagy hibám: én már nem tudom tolerálni a másságot, a más véleményt, a totálisan más beállítottságú emberek közelségét, és kerülöm velük bármiféle interakciót, mihelyt fény derül a másságukra. Szóval a nyitó gondolatról: jó lenne azonnal tudni, ki áll veled szemben, ki az, akivel kontaktusba kerülsz, és mire számíthatsz tőle. Sok csalódástól, tévúttól kímélhetné meg magát az ember a gyorsan múló évek alatt...
Vessetek a mókusok elé, de nekem tetszett ez a film. Izgalmas, cselekményes, ötletes, végig tartja a drámai vonalat, nincsenek benne fárasztó, vicces beszólások, és „kellő” számban hullanak a jófiúk is. Aki gerjed a technikai dolgok erős megjelenítésére, nem fog csalódni, jó a hardverprezentáció. Maga a kinézet is rendben van, a lények CGI egy picit lehetett volna jobb, de a többivel nem volt gond. Úgy gondolom, mint sci-fi akció-kalandfilm, teljesen rendben van. Fájó pont, hogy valamiért nem lett szinkronizálva, igazán megérdemelte volna.
Egy a sok semmitmondó, művészieskedő magyar filmek sorából, motyogó színészekkel, erőtlen történettel, áldepizés megy ezerrel meg a műanyag drámázás, teli rakva nyomorult q*rással, hogy azért bevonzzák a nézőt a zsigerein keresztül, ha mással már nem tudták...
Ez... mi... utcáról összefogdosott embereket megkértek, motyogjanak el pár sort a kamerák előtt egy teszkó kuponért?
Ez a valami pont olyan nyomorult, mint minden újkori magyar film, talán ha 5 percet kibírtam belőle. Monoton dünnyögés faarccal, olyan, hogy intonáció, vagy beszéddinamika, ismeretlen fogalom, csiszigés-csiszogás a padlón, spórolás miatt azt került a filmbe, amit ott összehadartak, nulla utószinkron, háttérzenéről meg ne is álmodj, kapcsolj be baxi közben a jutubon valami xart, hogy legalább legyen valami filmszer illúziód... Könyörgöm, hagyják abba a magyarok a filmkészítést, ezt már ezredszer pofázom, csinálják, amihez értenek, dolgozzanak az itt forgató külföldi filmesek ke... több»
Nem az a gond ezzel a filmmel, hogy egy minősíthetetlen trash, hanem, hogy eljutott az emberiség arra a szellemi szintre, hogy egy ilyen alávaló gyalázat tetsszen neki, és ez az igazi tragédia.
Én már csak abban bízok, hogy Scott tudta, mit csinál, szándékosan hozta össze ezt a fricskát, beárazva ezzel a mai moziba járó átlagnézőt, beh szép lenne...
A Hal a tortán mozis változata, ugyanaz a silány, proli minőség, erőtlen poénok, full amatőr játék, ócska filmezés... A magyar filmszakma halott, nincsenek színészeink, rendezőink, senkink, akik értenének ehhez a világhoz...
Szegény usákok, bajban vannak ezzel a von Braunnal, jó lenne a fazont kitörülni a történelemkönyvekből, de az van, hogy ez az egész sz*r nem jött volna össze nélküle.
Amerika kvótakapitány, no hiszen. Nincs szó arra, hogy mennyire piszkosul unom már ezeket a színes rugdalozóba bújt fickókat és az ők copy paste-olt műsorszámaikat, az egyre ócskább látványvilágot és full béna cgi tobzódását a vásznon. Én jobbára már azt sem tudom, ki kicsoda, meg éppen ki kivel törli fel az aszfaltot, és miért, de nincs megállás, mocskos zuhatagként ömlik ránk a szenny, és csak párás szemmel gondolhatunk vissza azokra az időkre, amikor ez még tiszta vízfolyam volt...
Ritka egy hulladék film, minden perce kiszámítható és egyben öncélúan brutális, pont Nicolas Cage-nek való szerep, akinek az új szinkronhangját még hallgatni is külön fájdalom, és akinek a valóságban is széthullott, megkeseredett élete remek alapot teremt ehhez förtelemhez.
Nem volt ez rossz film, igaz, nem a TikTok nemzedék 10 másodperces türelmének való. Elég jók a szereplők, némelyik ismertebb is régi filmekből, a magyar szinkron színvonalas. A lassúsága ellenére én nem unatkoztam, mindig időben jön valami figyelemfelkeltő, és a meglepi sem hiányzik az ötlettárból.
El sem hiszem, hogy manapság le lehet forgatni olyan filmet, ahol fehér lány fehér pasiba lesz szerelmes. Persze azért venne benne egy kis kötelező interracial rész is, de még így is rendhagyó lett. Amúgy sok m*rhaság elhangzik, megtörténik a filmben, mert mindig a szakértőkön akarnak spórolni a producerek, de az átlagnézőnek jó így, úgy sem tudja, mitől oltári nagy b*romság az egész.
Ja és csak halkan megjegyezném, kicsit már kezdjük unni a világmentő kislánydömpinget...
Nagyon gyenge eresztés, feszültségkeltés hiányában a jump scare eszközéhez nyúltak, ijesztegetnek, ami a legbénább horrorok ismérve már régóta. Nem nagyon erőltették meg magukat a fx-esek sem, unalomig ismert effektekkel múlatják a műsoridőt, a budapesti metrólejáró látványa - ami az űrállomás belsejében akart lenni - pestiként iszonyat illuzióromboló, mint ahogy a ruszki sherp terepjárók is eléggé ismertek. A bolygó neve: Halálban legalább vették a fáradtságot, és tutin kinéző járgányt dobtak össze, és nem rendeltek egy ma használatos offroadot valamelyik kölcsönzőtől. Meg valahogy az egész olyan nyomorult hangulatú, sokszor azt sem tudod pontosan, ki, hol merre van, anyagfizika a nulla fe... több»
Kvótafilm bantu fekete főszereplővel, akit sokszor nem is látsz, mert feketébb, mint a háttér, remek választás lett, gratulálok... Nyomorult hely lett mára ez a világ, örülök, hogy életem nagy részét egy boldogabb, emberibb múltban élhettem le...
81 Futni mentem (2024)