Nagyjából lent leírtak mindent, kár lenne itt okoskodnom, a lényeg, hogy nekem tetszett a sorozat úgy összességében. Van pár üresjárat olykor, amin jobb lenne minél előbb túl lenni, de melyik sorozatban nincs. A fura hangulat végig adott, nem szokványos a világ, a sok apró dolog a végére kezd formát ölteni, hogy aztán a legvégén beleadjanak mindent. Nem voltam benne biztos, hogy végignézem a sorozatot, de kár lett volna kihagyni.
Bitang rossz film. Az elején még él benned a halovány remény, hogy valami lesz belőle, de egyre ócskább lesz, ahogy haladunk a vége felé. A főszereplő csávó még szódával elmegy, de a párja – aki egy nagyvárosi irodista csaj, de egy nap erdő után ő lesz a vadon asszonya – és a rút kislányuk valami gyalázat, amit alakítanak így együtt. Gyakorlatilag faarccal tolják végig a horrort – ritkán látni ennyire félresikerült castingot. Meg az egész sztori, unalomig ismert átváltozástörténet, csak sajnos abból a legsilányabb fajta. Annyira üres és semmitmondó az egész műsor, hogy el sem hiszi az ember, hogy ezt így ki merték adni.
Igazából már írni sem nagyon van kedvem az efféle ótvar filmekről, annyira fárasztóan bénák, hogy leginkább azt nézed, mennyi van még hátra belőlük. Ezek a képregényes figurák már a könyökünkön jönnek ki, hiteltelen gonoszokkal, ratyi cgi-vel, lőni és célozni képtelen NPC-kel, ruppotlan dialógusokkal és rapszodikus képességekkel bíró főszereplőkkel, akik egyszer félkézzel lebontják a fél várost, máskor meg egy pofontól összeszarják magukat. Befejezhetnék már ezt a gyártók, és végre folytathatnák a valódi filmkészítést ehelyett az alibizés helyett. A nőkön kívül kétlem, hogy bárki izgalomba jött ettől a filmszerű képződménytől...
Lassan fel kellene keresnem egy agykurkászt, hogy mondja már el, mi a gond velem, miért vagyok rosszul azoktól a filmektől és sorozatoktól, amiket a széles néptömegek megimádnak. Miért ég az arcom szekunderben, amikor ezeket a valamiket nézem, és miért nem nevetek azokon a poénokon, amiket más fergetegesnek tart. Mindjárt itt van ez a sorozat: amerikai szellemi szintre belőtt beköpések érik egymást, olyan ütősek, hogy a digitális röhögőgép a hasát fogja, én meg csak nézek ki a fejemből, és nem értem őket... Kell az a pszichológus...
Nagyon nem értik a magyarok a filmgyártás lényegét, az már bebizonyosodott az utóbbi évek munkái kapcsán. Az, hogy ez az amatőr színjátszás szintű, faarcú emberekkel kidekorált, mindenféle élvezhető artikuláció és beszéddinamika nélküli, kínosan ócska, teszkós poénokkal terhelt valami egyáltalán sikereket ért el, nagyban minősíti a mai mozilátogató közönség igényeit.
Szeretek jó pár francia filmet, de ez nem tartozik közéjük, ha kultfilm, ha nem az, mint ahogy rühellem a Taxi sorozatot is, más országból a Blöfföt, a Harcosok klubját és a Ponyvaregényt. Soha nem értettem a rajongást ezek irányába.
Ez a stílus elment a 80-as években, de ma már olyan... semmilyen. Béna vonaglások, jégnyalogatás, sejtelmes nézések, imitált, erotikusnak szánt bohóckodások... akkor már inkább legyen pornó, bár azt a bolygó alsóbb társadalmi rétegei szállítják a fogyasztóknak, de azt is lehet művészi szinten filmezni, intelligencia és hozzáállás kérdése csak...
Nézve itt a kritikákat, elgondolkodtam valamin... hogy egyvalami fontos kimaradt az emberi evolúcióból: az, hogy már első látásra felismerjük egy másik ember lelkivilágát, mentalitását, a szemléletét, ahogyan a körülötte lévő világra tekint. Be kell vallanom, ez az egyik nagy hibám: én már nem tudom tolerálni a másságot, a más véleményt, a totálisan más beállítottságú emberek közelségét, és kerülöm velük bármiféle interakciót, mihelyt fény derül a másságukra. Szóval a nyitó gondolatról: jó lenne azonnal tudni, ki áll veled szemben, ki az, akivel kontaktusba kerülsz, és mire számíthatsz tőle. Sok csalódástól, tévúttól kímélhetné meg magát az ember a gyorsan múló évek alatt...
Vessetek a mókusok elé, de nekem tetszett ez a film. Izgalmas, cselekményes, ötletes, végig tartja a drámai vonalat, nincsenek benne fárasztó, vicces beszólások, és „kellő” számban hullanak a jófiúk is. Aki gerjed a technikai dolgok erős megjelenítésére, nem fog csalódni, jó a hardverprezentáció. Maga a kinézet is rendben van, a lények CGI egy picit lehetett volna jobb, de a többivel nem volt gond. Úgy gondolom, mint sci-fi akció-kalandfilm, teljesen rendben van. Fájó pont, hogy valamiért nem lett szinkronizálva, igazán megérdemelte volna.
Egy a sok semmitmondó, művészieskedő magyar filmek sorából, motyogó színészekkel, erőtlen történettel, áldepizés megy ezerrel meg a műanyag drámázás, teli rakva nyomorult q*rással, hogy azért bevonzzák a nézőt a zsigerein keresztül, ha mással már nem tudták...
Ez... mi... utcáról összefogdosott embereket megkértek, motyogjanak el pár sort a kamerák előtt egy teszkó kuponért?
Ez a valami pont olyan nyomorult, mint minden újkori magyar film, talán ha 5 percet kibírtam belőle. Monoton dünnyögés faarccal, olyan, hogy intonáció, vagy beszéddinamika, ismeretlen fogalom, csiszigés-csiszogás a padlón, spórolás miatt azt került a filmbe, amit ott összehadartak, nulla utószinkron, háttérzenéről meg ne is álmodj, kapcsolj be baxi közben a jutubon valami xart, hogy legalább legyen valami filmszer illúziód... Könyörgöm, hagyják abba a magyarok a filmkészítést, ezt már ezredszer pofázom, csinálják, amihez értenek, dolgozzanak az itt forgató külföldi filmesek ke... több»
Nem az a gond ezzel a filmmel, hogy egy minősíthetetlen trash, hanem, hogy eljutott az emberiség arra a szellemi szintre, hogy egy ilyen alávaló gyalázat tetsszen neki, és ez az igazi tragédia.
Én már csak abban bízok, hogy Scott tudta, mit csinál, szándékosan hozta össze ezt a fricskát, beárazva ezzel a mai moziba járó átlagnézőt, beh szép lenne...
A Hal a tortán mozis változata, ugyanaz a silány, proli minőség, erőtlen poénok, full amatőr játék, ócska filmezés... A magyar filmszakma halott, nincsenek színészeink, rendezőink, senkink, akik értenének ehhez a világhoz...
Szegény usákok, bajban vannak ezzel a von Braunnal, jó lenne a fazont kitörülni a történelemkönyvekből, de az van, hogy ez az egész sz*r nem jött volna össze nélküle.
Amerika kvótakapitány, no hiszen. Nincs szó arra, hogy mennyire piszkosul unom már ezeket a színes rugdalozóba bújt fickókat és az ők copy paste-olt műsorszámaikat, az egyre ócskább látványvilágot és full béna cgi tobzódását a vásznon. Én jobbára már azt sem tudom, ki kicsoda, meg éppen ki kivel törli fel az aszfaltot, és miért, de nincs megállás, mocskos zuhatagként ömlik ránk a szenny, és csak párás szemmel gondolhatunk vissza azokra az időkre, amikor ez még tiszta vízfolyam volt...
Ritka egy hulladék film, minden perce kiszámítható és egyben öncélúan brutális, pont Nicolas Cage-nek való szerep, akinek az új szinkronhangját még hallgatni is külön fájdalom, és akinek a valóságban is széthullott, megkeseredett élete remek alapot teremt ehhez förtelemhez.
Nem volt ez rossz film, igaz, nem a TikTok nemzedék 10 másodperces türelmének való. Elég jók a szereplők, némelyik ismertebb is régi filmekből, a magyar szinkron színvonalas. A lassúsága ellenére én nem unatkoztam, mindig időben jön valami figyelemfelkeltő, és a meglepi sem hiányzik az ötlettárból.
87 Fallout (2024)