Csak egészség legyen! Ez nem közhely. Akár mentális, akár testi egészségről beszélünk. Ez fontos, nagyon fontos. Szeretem az emberi sorsokról szóló történeteket. Ezek megtekintése alatt az embernek alkalma nyílik kicsit magába tekinteni is. Brian Coxért azóta rajongok, amióta először láttam. Ugyancsak így vagyok a horgászattal is. Bár én nem legyeztem soha, de a lényeg soha nem is a fogás volt, hanem a nyugalom. Ezt hozta számomra a mozi is. Valahogy megnyugodtam a film végére, pedig zaklatottan ültem neki megnézni, miként a történet szereplői is zaklatottak voltak a történet elején.
Értem azokat, akiknek nem jött be a vígjáték, mert nem is azt láttak. Ez ugyanis egy dráma. Egy nagy tragédia, és ezt nem a filmre értettem, hanem a történetre. A színészek remekül alakítanak. Aki vevő a sors fanyar ízére, annak mindenképp ajánlom.
Mondhatom, hogy Spartacus-függő voltam Az utolsó évadig remeknek tartottam. Sajnos, ott összecsapták a sorozatot. A Róma is nagyon tetszett. Nem értem, miért nem kapott több évadot. Az új sorozat eddig nagyon ígéretes, még ha vannak is benne történelmi zavarok. A CGI elég jó, a cselekményfolyam bár több szálon fut, szépen felépített. Remek szereplőválogatást hozott az alkotás. Bízom benne, hogy nem esik vissza a nívó a részek előrehaladtával.
Nem értem, miért bukott meg A halálosan ügyetlen, két imádnivalóan szerencsétlen horgász, két nap alatt letarolja fél Amerikát. A két nagy öreg, Danny Glover és Joe Pesci úgy szórakoztat bennünket, hogy bebizonyítja, a humor lehet igazán aranyosan is mulattató.
Hibátlan vígjáték.
Szekunder szégyenérzetem van Bár mondhatnám, hogy legalább az akciójelenetek jók voltak, de még az sem volt. Több mint két óra unalom. Huszadrangú színésznek nevezett ripacsok erőlködése. Don Johnson most is nulla, mint mindig. Nem is tudom, volt-e valaha értékelhető filmben szerepe. Nem csodálom, hogy csak a Netflixnél kap szerepet. Egy újabb érv, hogy lemondd az előfizetésed.
Tökéleteset alkotott a rendező John Cusackről mindig is azt tartottam, hogy remek színész, amit ebben a szerelmes, háborús drámában bizonyított is. Olyan szereplőgárdát sikerült Hafströmnek összehoznia, mely irigylésre méltó. A gyönyörű Li Gong mellett a keletiek sztárja Yun-Fat Chow és Ken Watanabe igazán remekül hozzák a karakterüket. Semmiképp sem szabad megfeledkeznünk David Morse-ról és Jeffrey Dean Morganról sem. Végig feszült és izgalmas atmoszférában tölthetjük el a 100 percet, egy második világháborús környezetben. Remek mozit élvezhetünk.
Egy könnyed remekbe szabott remake Alfred Hitchcock eredeti filmjéből A kor kívánalmainak megfelelően izgalmas és pörgős háborús vígjáték.
Természetesen teletűzdelve megfelelő sztereotípiákkal. Ha valaki német, akkor náci és csúnya. Persze megvannak ennek az angol és amerikai megfelelői is. Élére vasalt tweed öltönyös, krikettrajongó idős úriemberek, félrelépő arisztokrata politikus, és persze az amerikai oldal. Egy „hozományvadász” alkoholista amerikai szépség, valamint az amerikai firkász, újságíró. Persze senki sem az ami, ellenben egy biztos Cybill Shepherd ellenállhatatlanul gyönyörű.
Megnéztem, de többször nem fogom Kezdem néha azt hinni, hogy a történetbe a rendezők direkt tesznek bele olyan karaktereket, akik szó szerint idegesítőek. Itt is működött a dolog. A feleség és a gyerek rendesen feltolta a vérnyomásom. Más nem történt. A film majdhogynem unalmas.
Ezek nagyon hülyék, de én imádom őket. Harvey Keitel és Gérard Depardieu fénykorából fut a sztori. Tipikus maffiózós gegekkel teletűzdelt krimi-vígjáték. Szombat esti szórakozásnak tökéletes.
Nem erre számítottam Nem az én filmem. Ez a zenei műfaj és ezek az idolok abszolút nem működnek az én világomban. A film első fele dögunalom, és legyünk őszinték: később sem rágtam le a körmöm az izgalomtól. Annyi feszültség van benne, mint egy lemerült rúdelemben. Josh Hartnettet régen ki nem állhattam, de a Londoni rémtörténetek óta fordult a kocka. Miatta érdekelt az egész, de felejtem is. Azt hiszem, inkább a rémtörténeteket nézem újra. Ezt bizton ajánlhatom másnak is.
Ízlések és pofonok Amint a két fent említett dolog is eltérő, úgy a humorról sem egyezik meg mindenkinek a véleménye. Szerintem ez a kedves kis vígjáték a szolid mosolyogtató, és nem a „fingásból és böfögésből” álló humort képviseli. Tim Allen szerintem jól hozta össze a komikus helyzeteket. Jeanne Tripplehorn aranyos és gyönyörű. Sigourney Weaver, az örök kedvenc szintén aranyos, és akkor még felettébb vonzó is volt. A mozi kellemes, önfeledt szórakozást nyújt.
Jean Reno mindig a kedvenceim közé tartozott Jól működik a film cselekménye lépésről lépésre. Sokféleképpen feldolgozták már az alapgondolatot. A Keresztapa ki szeretne lépni a bűnös életéből.
Természetesen a volt társak nem engedik. Huszonkét lövés után is életben marad. A felépülése után fogadalmat tesz, melyet meg kell szegnie. Bosszút kell állnia.
Végre a megfelelő színészek a megfelelő filmben Négy látszólag önálló történet különböző érzésekről. A négy történet azonban mégis kapcsolódik egymáshoz. Jó és rossz egyformán megtalálható a történetben. A negatív szereplő szála az, mely az egész filmen keresztül fut. A karakterek jól megírtak, és szerencsére a színészek hozzák is a megfelelő jellemek tulajdonságait.
Eastwood Persze csak a nagy rendező fia.
Ez a film nagyon alsó polcos bor kategória. Sokat kell még a fiatal Eastwoodnak tennie, hogy értékes filmekben szerepeljen. Kár volt a másfél óráért.
Nézz rezzenéstelen arccal, de legalább szigorúan! Gere-nek ez nem sikerült ebben a filmben. Jó néhány klisé ellőve, ám egy nincs kihasználva. A legfontosabb azonban kihagyva, ami meg is buktatja a filmet. Milyen ügynök az, aki tudja, ki a rosszfiú, és mégsem menti a családját tőle, hanem visszamegy az irodába tovább nyomozni? Ettől eltekintve megéri a rááldozott másfél órát.
Nem tudom mit vártam,de biztosan nem azt amit kaptam. Talán egy őskorba helyezett tinihorrorra készültem,de helyette kaptam egy unalmas, logikátlan, izgalomtól mentes semmit. Természetesen nőnemű a győztes,mint általában. Talán ez így is van jól. Egy esélyt adtam a kőkorszaki ötletnek. Többször nem hiszem, hogy újranézem.
Szokásommá vált végigolvasni a véleményeket mozikról Így akadtam rá erre a road movie-ra is. Igaz, nem egy pörgős akciófilm. Lassan bontakozik ki benne a három főszereplő sorsa. Szeretem az érzelmekről, érzésekről szóló filmeket. William Hurt neve mindig a képernyő elé tud csalni. Most sem csalatkoztam. Rengetegszer elgondolkoztam már, mennyire szerencsésnek tarthatja magát az, akinek kiegyensúlyozott családi élete van. És milyen „apró” dolgok ki tudják siklatni a biztosnak hitt sorsot. Remekbe szabott, elgondolkodtató történetet láthatunk.
Más befejezésre számítottam Három szereplős filmként nem is volt rossz. Eddie Marsan a Ray Donovanben nyújtott alakítása óta az egyik kedvenc színészem. Miatta néztem meg ezt a krimit. Ráadásként megnézhettem Gemma Arterton csodálatos testét. Nem túl feszült a film atmoszférája, de egy patront megér (ha már úgyis a lövedékeknél tartunk).
63 Lélekzsinór (2023)
Ez nem közhely. Akár mentális, akár testi egészségről beszélünk. Ez fontos, nagyon fontos. Szeretem az emberi sorsokról szóló történeteket. Ezek megtekintése alatt az embernek alkalma nyílik kicsit magába tekinteni is. Brian Coxért azóta rajongok, amióta először láttam. Ugyancsak így vagyok a horgászattal is. Bár én nem legyeztem soha, de a lényeg soha nem is a fogás volt, hanem a nyugalom. Ezt hozta számomra a mozi is. Valahogy megnyugodtam a film végére, pedig zaklatottan ültem neki megnézni, miként a történet szereplői is zaklatottak voltak a történet elején.