Hát, elég harmatgyengére sikeredett ez a film, ámbár volt benne egy vicces rész a 46. percet követően, amin legalább jót nevettem. :)) Aztán szinte váratlanul ért egy olyan jelenet, ami magával sodort, ez pedig a múlt emléke, amikor ráébredsz arra, hogy a hibáinkból okulnunk és tanulnunk kell, és nem szabad veszni hagyni a megbocsájtást.
A minap néztem meg ezt a filmet, amit nem bántam meg. Kicsit elvont, ugyanakkor figyelemfelkeltő és elgondolkodtató is egyben. Az a legjobb az ilyen stílusú filmekben, hogy az agyad nem hagyja a testedet és a lelkedet nyugodtan pihenni, csak a kattogás marad benned, mert mindig van olyan pillanat, ami eszedbe jut a jelenetekről, a karakterekről, vagy éppen a zenéről valami megmagyarázhatatlan, felemelő, ami nem hagy majd békésen nyugodni és keresed rá a megfelelő magyarázatot, vagy csak szimplán behódolsz a filmnek, és meghagyod másnak a megoldást. :) Na és a vége, ami nagyon találó az egész sztorira, ami elhangzik másodjára is a filmben: „Fura egy világ ez.” Hmm… van benne valami. Roy Orbis... több»
Ismét megnéztem a filmet, igaz csak a 2. évad 30. részéig jutottam. A 3. évad az nagyon nem az én világom. Talán azért, mert régi vágású fickó vagyok, ki tudja. :) Ez a Lynch gyerek Mark Frosttal nagyon összepakolta ezt a filmsorozatot, a filmzenéről már nem is beszélve. :) Angelo Badalamenti és Julee Cruise zenei betétjei nagyon ütősek!! Bakeliten, cd-én és mi egyéb formátumban kötelező darab. :)) Ebben a filmben aztán van minden: szerelem, romantika, misztikum, félelem, megbotránkozás, szürrealitás, meghittség, elegancia és sok minden más. :) A benne szereplő karakterek választása, alakítása tökéletesre sikeredett, a szinkronhang kiválasztása pedig kiváló. Nem tervem, hogy megválaszoljam a... több»
Kellemes kis film volt ez így estére. :) Margaret Lockwood elég elragadó teremtés. Volt egy-két jó poén is, ami nekem bejött. :)) Máig maradandó alkotás. A szinkronválasztás pedig kerekké tette az egészet.
Nem is tudom, mi oknál fogva került ez a film elém, hiszen nem kerestem rá célzottan erre az alkotásra. Sokan bizonyára azt mondanák, hogy csupán a véletlen műve, de én nem hiszek a véletlenekben. Mindennek megvan az oka, a miértje. A filmet nézve volt egy pár holtpont, amikor majdnem megszakítottam a filmet, de aztán mégsem tettem. Talán a kíváncsiság, vonzerő hajtott arra felé, hogy a végére járjak a történetnek, nem is tudom, bár nem is ez a lényeg, mindenképp megható remekmű. Még a könnycsatornáimat is próbára tette a kislány és a nevelő alakítása. Egyszer mindenképp érdemes megnézni, szívbemarkoló alkotás.
Igazi csemege ez a film. Nem is emlékszem, hogy valaha is láttam volna ezt a filmet. Na de mindegy is, engem teljesen lehengerelt. Ámulattal és vágyakozva néztem és hallgattam minden egyes percét. :)) Már az első percekben tudtam, hogy a legjobb szórakozást fogja nyújtani. Ezzel a színészi gárdával, zenével, jól bevált szinkrontehetségekkel igazi bombasiker. Bravó! Nagyon szépen köszönöm, hogy láthattam! :))
Nagyon jó érzés volt ismételten Sinatra-filmet nézni. Bravúros ez a csóka, amit a filmjeiben tud nyújtani, nem beszélve más színészi tehetségekről. A zenéjét, az orgánumát egyszerűen imádom hallgatni. Na és a szinkronszínészek briliáns alakításai, hát az se semmi, mint pl. Mihályi Győző, Szersén Gyula, Buss Gyula, Dobránszky Zoltán, Szokolay Ottó, Izsóf Vilmos, Andresz Kati, és még sorolhatnám. Istenem, de szép idők is voltak!
Éppen az imént néztem meg a filmet, sajnos nem valami jó minőségben, de még így is hatalmas élményt kaptam. Tele van színészóriásokkal, eszement jó tehetségekkel. Nem is tudom, hogy ezidáig miért nem láttam. Többszörösen nézhető film. Egy biztos, Latyi egy született zseni volt.
Hoppá, ez a film egy igazi gyöngyszem a sok selejt között! A rendező jól tudta, hogy ezzel a történettel és ilyen szintű színészi alakítássokkal nem fog mellé lőni. Egyszerűen olyan magasra tette a mércét, amivel az érzelmeinkre olyan benyomást gyakorol majd, amivel nem igazán fogunk tudni mit kezdeni. A filmzenével pedig alaposan beletrafáltak. Szóval magával ragadó alkotás.
Ennek a sorozatnak majdnem az összes része bejön. Időközönként vissza is nézem, mert még mindig tök vicces, és a zenei összeállítás is fenomenális! Sajnos már ilyen filmeket nem készítenek!
Nem tudom miért, de csak most került elém ez a film... Igen, abban az időben még tudtak filmet készíteni, ami teljes összhangban volt a színészi karakterekkel, tehetségekkel, játékkal, történettel, kosztümökkel aminek meg is volt az eredménye, mert engem 100 százalékosan meggyőzött! Élveztem minden egyes pillanatát! Az ilyen és ehhez hasonló filmekért megéri a ráfordított időt! :)) Manapság ilyen filmet már nem készítenek, sajnos... :(
Hmm... ezek a régi filmek még mindig lekötnek, jó újra látni azt a szenvedélyt, eltökéltséget és odaadást, ahogy abban a korban és szellemben a színészek a film kedvéért felülmúlták önmagukat, vagy csak egyszerűen magukénak érezték azt a csodálatos színészi játékot... Igaz, a filmnek van erős és gyenge oldala is, de az összképet nézve szerethető, és ezek azok a pillanatok, amik váratlanul megérintik a nézőt, nem beszélve a fülbemászó énekhangokról! :) A megfelelő hangulat azért kell hozzá!
Valahogy előkerült a régmúltból ez a film, amit azt hiszem, hogy a 80-as években láthattam valamikor... Nem bántam meg, hogy ismét megnéztem, ugyanis van a filmnek olyan mondanivalója, ami most is nagyon igaz!
Eléggé alulértékelt ez a film, pedig bőven van mondanivalója, engem lehengerelt. A filmzenét is elég jól eltalálták, ami még hitelesebbé teszi ezt a szívfacsaró történetet. Mindenki döntse el maga, hogy nyer vagy veszít a megnézésével! Bennem jó kis nyomot hagyott, az biztos.
A film pikantériája talán az volt, hogy igaz történeten alapul. Egyes kamerajelenetekkel pedig megleptek. Azon is eltűnődtem, hogy egy fatális tévedés, mennyire meg tudja pecsételni az ember sorsát...
Méltatlanul alulértékelt alkotás, pedig már a film legelején a képi fény- és árnyjáték nagyot ad, amikor a pap belép a templom ajtaján... Henry Fonda tökéletesen azonosult a szerepével, Végvári Tamás szinkronhangja ezt az élményt csak fokozta. Az is tetszett a filmben, amikor váratlan helyzet és érzés elé állítják az ateista rendőrtisztet. Maria szerepére keresve se találhattak volna jobb színésznőt, mint a mexikói születésű Dolores del Riót. Nekem bejött a film. :)
78 Könnyű nőcske (2010)