A film legnagyobb erénye, hogy megmarad az X-aktás vonalnál. Semmi cicoma, semmi látványorgia. Egyszerű retro trükkök mögé van rejtve a történet. Egy városi ellátogat vidékre és szembesül a furcsa dolgokkal. Sosem derül ki a filmből, hogy megtörtént-e bármi, amit láttunk. A hihetetlen tájak és helyszínválasztások adnak egy alap tábortüzes hangulatot az egésznek. Mindenki segítőkész, mindenki barátságos. Mintha Brazília a világ legbiztonságosabb helye lenne. Leszámítva persze a megmagyarázhatatlan eltűnéseket. Kapunk egy összetákolt magyarázatot, érjük be vele. Számomra maximum egyszernézős.
Doktor Mixer Az Űrkadét egy lányról szól, aki megtanult úszni az alligátorok közt és gondolta, beúszik a cápák közé, hogy feljusson az űrbe. A zűr és a katasztrófa garantált. Kissé szeleburdi, kissé extravagáns, de céltudatos és kedves lány, akiért végig izgulhatunk. Olyan érzésem volt, mintha valaki megnézte volna a Doktor Szöszit és kitalálta, hogy akkor csinál egy űrutazásos verziót. Sikerült megtalálni az összhangot a teljes idiotizmus és a magával ragadó érzelmek közt. Emma Roberts végig olyan, mint egy túlmozgásos kiskedvenc. Nem veszi komolyan és nem is akar más lenni, mint egy túlkompenzáló bártündér.
Ahogy elindul a történet, már sejteni lehet, hogy ennek jó vége lesz. A történet néha megpróbál ... több»
Gödörből kráterbe A bunker csendjéből feltűnt csendes morajlás olyan volt, mint egy támadó farkasfalka nesze. Elhisszük, hogy minket nem érint, de azért ijesztő. Majdnem egy órát hallgattam és néztem a fenyegetést, mire el tudtam engedni magam és végre tudtam élvezni a filmet. Az első egy órát nem tudtam hová tenni. Ott volt a falka, de sosem ért el hozzám. Megszoktam, hogy a katasztrófafilm félelmetes, a road movie vicces és szórakoztató, az apokaliptikus film pedig lenyűgöző és minden igényt kielégítően hangulatos. Hát ez nem olyan.
Gerard Butler, a kissé megfáradt, hétköznapi hős éli a grönlandi munkatábor átlagos lakóinak átlagos életét. Roncsvadászként járja a környéket, és nagyon elégedett a munkájával.... több»
Kedves kis film. Benne van egy naiv optimizmus, amitől a fiatalok is kedvet kapnak, hogy megnézzék és izguljanak a visszatérésnél. Igazi '80-as évek hangulat. A frizurák, sminkek mind megidézik a korszakot. A 80386-os processzor megalkotásának idejéből, amikor a számítógép már többet tudott, és komolyan számítottak rá. Ma egy zsebszámológépnek nagyobb a számítási kapacitása, mint akkor a NASA-nak. Szerencsére senki sem vette komolyan a filmet, ettől lett olyan szerethető. Ez a korszak elmúlt, és a világ is megváltozott, de másfél órára megadja a retro életérzést.
Propaganda a boldogságért A filmet megnézve két dolog volt a legmeglepőbb: 1 órával kezdés előtt néztem, hogy van még sok ülőhely. Kezdésre ezek szinte mind elfogytak. A másik, hogy a film egyből azzal indult, hogy bevonta a nézőt, mint egy online programon. Ez a bevonódás és filmes távolságtartás pulzálóan váltakozott, mint az élet szokott. Nem készült csodával és nem készült lenyűgözni senkit.
A filmben hatalmas szerepet kapott a hang és a szöveg. A látvány csak ezt szolgálta ki. Emiatt nagy felelőssége volt a fordítóknak és a magyar szinkronnak. Szerintem mindenki kiválóan teljesített. Az a tiszteletteljes, hipnotikus mese, ami végigkísérte a képsorokat, egy komoly, tömény üzenet volt. Betartotta a határokat, a ke... több»
Lehet ma vagy holnap Erről a filmről még senki sem mondta, hogy karácsonyi film, de az üzenete alapján annak mondható. A férfiak útkereséséről szól, aminek a végén ott van a megérdemelt boldogság. Megható családi mozi a kapcsolatok nehézségéről és az élet változatosságáról.
Richard Curtis beírta magát a történelembe az Igazából szerelemmel és most is egy nagyot alkotott. Romantikus filmből sikerült neki triplázni és ennek mind örülünk. Nagyon tetszett a koncepció, ahogy a bénázásokat és az önellentmondásokat halmozta a filmben. Végig fenntartva egy kisebb káoszt és a mindent átható üzenetet.
Sztárokból egyáltalán nincs hiány a filmben. Rachel McAdams, mint bájos szerelmes, Margot Robbie, mint csábító, aki Tim nő... több»
Méltó folytatás A film lenyűgözően szép. Látszik rajta a sok pénz (hehe), és látszik rajta a gondos odafigyelés, ami kiemeli James Cameron filmjeit a középszerűség feneketlen kútjából. Páratlan atmoszféra, emberközpontú kamerakezelés és megnyugtató zene tartja össze a varázslatot. A harmadik rész azt hozza, amit az első kettő is bizonyított. A kék emberek is lehetnek a hőseink.
Az első fél órám azzal telt, hogy néztem a lenyűgöző látványvilágot, és közben halálra untam magam. Jobban el voltam foglalva a HFR 3D kiváló élményével, mint azzal, hogy mi történik a filmben. Bizonyára mindenki IMAX 3D-ben akarja megnézni a filmet, mert ott tömve van mindig a terem, ezért a Duna Plaza legnagyobb termében csak 10 em... több»
Pár pörgős nap a dzsungelben Dek felemelkedésének története lehetne egy előzménytörténet, és lehetne csak egy család krónikájának felelevenítése. Az elnyomott gyermek megmutatja a világnak, hogy az ő kardja a legnemesebb vérben fürdik a világon. Annyira lendületesen és maximális hangulattal kísérjük végig Dek napjait a Halálbolygón, hogy a végére megszeretjük mindazt, amit képvisel. Engem a 3D vetítés, a hangeffektek és a szokásos hős-ábrázolásos Disney-felfogás annyira beszippantott, hogy sehol sem tudtam a filmre haragudni. Végig élveztem, mint bármelyik mesefilmet.
Olvastam, hogy többen fanyalogtak. Nem láttam Dan Trachtenberg előző két Predator-filmjét, így nem volt mivel összehasonlítani. Azt szoktuk meg a Ragadozó... több»
Apuci angyalai Elképesztő élmény ez a film. Egy titokzatos világ tárul fel előttünk, ahol a képzelet elszabadult hajóágyúként lerombol mindent, ami értékes a világban és ott hagy minket a káosz közepén. Még sosem láttam eddig rajzfilmet élő szereplőkkel megvalósítva. Előfordult már, hogy rajzfilm alapján film készült, de itt szintet léptünk. Már csak ezért megérte megnézni.
A 4 főszereplő végig hibátlan kinézetű, mint négy 3D-modell az animációs filmben. Ahogy közelről belenéztem Wallis Day arcába, akinek a vonásai semmilyen esemény után nem váltottak a tökéletes babaarcról, az adott egy szürreális keretet az egész filmnek. Skai Jackson a film elején eltűnik és a végéig nagyon elő sem kerül. Ő a ketrecbe ... több»
Egy félrekattintás után törlődött a hozzászólásom... Nem írom meg újra. Legyen elég annyi, hogy ez egy jó film, de van benne jó sok idegesítő hiba és Luca is nagyon csinos, de mindig viccesnek találtam, mikor megpróbált kemény harcosként mutatkozni. Van még belőle második rész, de sokat kell tenni érte, hogy meg is nézzék az emberek. Sokszor bajom volt a beállásokkal és a kamerakezeléssel, ami sokat levett az élményből. Látszik, hogy nem egy Marvel-költségvetésű utómunkát kapott, de így is elfogadható a látvány. A tájak gyönyörűek. Egyszer megéri megnézni mindenkinek. Spoiler: nincs benne szex.
A háború angyalai Szerencsére nem láttam az előző részeket, így nem zavart a színvonalesés. Szerencse, hogy nem az értékelés alapján választottam, csak simán szembejött. Kifejezetten jólesett esti mozinak. Az elején beszippantott és végig tudtam nézni.
Nagyon fura volt, hogy ennyire lendületesen kezdődött az egész és egy erős konfliktushelyzettel sodródtunk végig a történeten. Egy pattanásig feszített húr szakadt el, aminek a csengése végigvisszhangzott a filmen és csak a végére halkult el. Negatív tündérmese volt, ahol a királyfi teper a lányért, mert annyira vágyik egy kis elutasításra. Szépen kibontakozott a töltetek ismétlődő és romboló természete.
Általában nincsenek túlzott elvárásaim a színészek felé,... több»
A vér kötelez Engem ez a film lenyűgözött. A maga szikár stílusával, egyszerűségével és giccstől mentes vonalvezetésével elvarázsolt. Nincs benne semmi különleges. Nincs benne semmi újdonság. Olyan, mint egy Bosszú 7., ahol az első 6 rész is jól sikerült és most a 7. úgy lett jó, hogy nem akart megfelelni a rajongói igényeknek. Ez az egyszerűség vitte el a figyelmemet és hagyta, hogy együtt utazzak a történettel.
Lehetne mondani, hogy Santo végig unalmas és hogy Sofia csak egy hisztis tini, amilyet már sokszor láttunk, de én mégis találtam benne egyediséget. Végre nem egy szuperhősként viselkedő fölényes megaférfi uralta a képernyőt, hanem egy rendes férfi, akit mindenki elismert a filmben. Valaki, akit n... több»
Kutatók egymásért Nagy várakozásokkal ültem le a film elé. Némi csalódottsággal távoztam. Olyan csodás látványvilág kapcsolódik erős színészi teljesítményhez, hogy elképzelni nem tudtam ennyire unalmas és semmitmondó történetet. Ezt még a filmvégi csavar és az izgalmas felvetések sem tudták feledtetni.
A film alapvetően egy monodráma, ahol George Clooney önállóan adja el a posztapokalipszis minden izgalmát kevés sikerrel. A személyes tragédiája áthatja az eseményeket és próbálunk a szemén át tekinteni a világra, de ez esélytelen. Felidézte bennem A Dolog című film izgalmait és vártam a sarkon beforduló űrlényt, de az egyetlen idegen, ami elfoglalta Augustine testét, az a rák. A vége ugyanúgy halálos, de ez ke... több»
Anyja lánya Paul Thomas Anderson egy kicsit felidézve a klasszikus sikerfilmeket, összerakott egy könnyed esti mozit emberi sorsokkal és tartalmas gondolatokkal. A filmben nincsenek főszereplők, csak szereplők, akik sokat játszanak. Ráhúzható több karakterre is, hogy ő van a középpontban, de az tévedés lenne. A középpontban az emberi küzdelem sokszínűsége van, amit többször, más megvilágításban mesél el kiváló színészekkel.
Leonardo DiCaprio kicsit elfáradt a pályája végére, de még így is képes megnyílni és lebilincselni a nézőt. Bob szenvedése, személyes csatája több fordulatot vesz a történetben, majd a végére eléri a nyugalmat. Az ő csatája véget ér. Ez olyan bizakodást közvetít, ami miatt a néző vég... több»
Hűségvesztés Ahogy elkezdtem nézni, nem értettem, hogy mi a stílusa a filmnek. Kicsit emlékeztet Clint Eastwood rendezésére. A vontatottság, a visszafogott tempó és a szögletesség jellemzi. Mikor már éppen történt volna valami, akkor lelassultunk és kiélveztük a pillanatot. Chris Pine belesimul ebbe a tempóba, és szép komótosan szenved a leszerelés hatásától, és találja meg a saját erkölcsös énjét. Minden dráma, ami James körül kialakul, teljesen eredménytelen és visszafogottan vibráló. Sem a feleség, sem a barátok nem tudják megtörni a lendületet. A film érzésre olyan, mintha katonák söröznének egy asztalnál. Várjuk a fordulatot, de nem akar megjönni.
A filmben az tetszett a legjobban, hogy pont úgy ábr... több»
Tesztoszterontúra Ahogy elkezdődött a film, már biztos lehettem benne, hogy a Stephen King-adaptációkhoz hű atmoszférát, képi világot és hanghatásokat fogom kapni a film végéig. Bárki hozzányúl egy King-történethez, mutatja az egységes képet, amit a néző elvár. Egyszerűség, természet, szürkeség a fő motívumok. Ez beindítja a szimbolikát, amit a történet kínál és vonzza a tekintetet, ami izgalommal átitatott képsorokat, tapintható feszültséget és pattanás utáni szünetet kap. Keveset lőnek benne, de annak jelentősége van.
King szereti a naturalizmust, ezért Francis Lawrence is közelről mutatja a szétváló testrészeket és az elkerülhetetlen, látványos lezárását egy-egy mellékszálnak. Néha kicsit túlzón, néha kics... több»
Testcserés ráadás Kellemes misztikus testcserés filmnek indul, de egy hétköznapi idegen bőrbe bújtatott road movie lesz belőle. Az első filmet nagyon rég láttam, de más hangulat rémlik. Anya munkája menő. Ez a mondat összefoglalja az egész film mondanivalóját. Egy jó, komikus helyzetekkel teli filmet vártam, de kaptam helyette egy hisztis családot, akik okleveles megoldóknak képzelik magukat.
A film fényképezése nagyon modern volt, és abszolút 4K TV-kompatibilis minőségben került rögzítésre. Na, de mi értelme, ha ettől az egész olyan idegenszerű lesz, mintha megrajzolták volna? Ha eléggé beszippant minket a szereplők civakodása, akkor fel sem tűnik.
Lindsay Lohan nem lett jobb színész. Jamie Lee Curtis imádta... több»
Apuci vidámparkja Apuci kigondolta, hogy elmegy egyet vidámparkozni a gyerekekkel, aztán a végére mindenki vidám lett a családból, csak a gonoszok haltak korán. Egy rendhagyó Kacsamesék-epizód sok verekedéssel és illegális lőfegyverhasználattal. Medenceparton koktélt szürcsölő családtagot keveset láttam a filmben.
Timo Tjahjanto számomra ismeretlenként kapta meg a rendezést, és nem vagyok vele elégedett. Belesimult a többepizódos sorozatok stílusába, és megpróbálta visszafogottan bemutatni a keménykedést. Ez a visszafogottság nem tett jót a történetnek és a játéknak. Fogyasztható lett a végeredmény, de túl nagy volt neki a feladat. Bob Odenkirk úgy nézett ki, mint aki életében nem aludt egy jót. Nyúzott fe... több»
Saci meg a hasa Ez a film szerethető, szórakoztató és vidám a hibái ellenére. Abszolút nézhető darab. A legmeglepőbb tulajdonsága, hogy nincs benne semmi meglepő, mégsem aludtam el rajta. Gergő és Saci tánca különösen izgalmas. Fodrozódik, mint a zászló, de sosem fedi fel magát igazán. Úgy jutunk el a végén a záró képsorokhoz, hogy nem volt átmenet. Kapcsolatuk olyan, mint az élet maga. Egyszerű, unalmas, sablonos és kiszámítható. Csak hőseink élik meg kiszámíthatatlannak és fordulatnak mindazt, ami jól felépített bizonyosság. Sajnos a színészi játékok nem mindig győztek meg. Mintha egy-egy jelenetet kapkodva vettek volna fel. Más volt a közvetített élmény, mint a történet. Ez a legtöbb magyar filmnek egy ... több»
A kockás zászló bűvöletében Joseph Kosinski kiválóan bemutat egy világot, ami annyira varázslatos, mint a sárkányok birodalma, varázspálcák és látványos füstfelhők nélkül. Ahogy a Gran Turismo esetén is működött a dinamika és sport kapcsolata, itt is egymást erősítik és visznek minket a vágyott dicsőség felé.
Brad Pitt személyisége és lendülete, az a csibészség, ami mindig kitör belőle, egyszerűen a csúcson tartja végig a filmet. Lehet, hogy már öreg a szerephez, de ezt nem vesszük észre. Annyira vibráló körülötte minden, hogy megbocsátunk neki minden hibát. A kötelező csábítás, az egoizmus, a szent hős, aki a célért küzd, szinte már a védjegye. Örülök, hogy ő került a főszerepbe.
Damson Idris teljesítménye kissé h... több»
54 A körzet (2011)