Ahoj poplacsek

9/10 – Számomra ez egy igazi pszichotriller volt
Sofia Coppola ismét megcsinálta, nagyszerű rendezést nyújtott ezúttal is. Már egy korábbi filmjében (Elveszett jelentés) is kissé pedofil témával játszadozott (igaz, az ottani felállás plátói és szellemi szintű volt), a kettő együtt már kiad egy mintázatot. Kedves Sofia, akar beszélni róla? A kivitelezés a rendezőnőtől megszokott színvonalú és hangulatú. Kár, hogy Elvis szerepére a valóságoshoz képest 15 centivel magasabb, Priscilla szerepére 10 centivel alacsonyabb színészt sikerült találni, mert így elképesztő, mintegy 41cm-es közöttük a magasságkülönbség a filmben, mint valami kifordított Hófehérke és az egy törpe filmben, csak itt a Hófehérke a törpe. Bár nem zárom ki, hogy ebben van ném... több»

10/10 – Megindító és erőteljes
Ez a film óriási erővel és bátorsággal nyúl az emberek közötti egyenlőség és a rasszizmus témájához. Nem kerülgeti a forró kását, keresetlenül és teketóriázás nélkül belecsap a közepébe. A cselekmény az Egyesült Államokban játszódik, középpontban egy faji kérdésekkel foglalkozó fekete újságírónővel, aki egy zsidó manussal állt párkapcsolatban, ami már eleve egy többirányú kihívást jelent az ottani társadalomban. De jelentős hangsúlyt kap a náci Németország faji politikájának kialakulása, és az indiai kasztrendszer is. Ez nem az a sebnyalogatós film, hanem gondolkodó és elgondolkodtató alkotás. A rendezés erőteljes, teketóriamentes. Nem hatásvadász, mégis hihetetlenül hatásos. Pedig nagyon ko... több»

3/10 – Na, Lawrence, hogy haladunk?
(Nem túl jól.) Ez egy kanadai felnövős film. A kanadai felnövős filmek általában jók, de kellenek a kivételek, hogy ez a szabály érvényes legyen. Nos, ez nem jó.

0/10 – ilyet ritkán látni
Olvasom a kritikákat, ez egy legjobb film, ami egyben legfontosabb. Ahogy elindult a házi vetítés, én egy Rózsa György korabeli rosszul hangosított vizsgafilmet láttam, de olyat, ami nem ment át, sőt, hamarosan Juhász Előd kezd kukucskálni a fikusz mögül. A dialógusok diktafonos minőségűek, a jelenetek kezdő YouTube-videós zsengék. Nehéz ilyen élmények után elájulni a minőség oltárán. Bizonyára ez egy remekmű (sokan állítják, de nem hiszem), amennyiben így van, jó lenne engedni ráhangolódni minket plebszet is, megoldókulcsért könyörgöm, mert különben ennek híján erősen rétegfilm marad. Már ha van réteg.

6/10 – Fogékonyságot igényel
Ha a következők közül valakiben megvan minimum kettő, akkor imádni fogja a filmet: 1. erős katolicizmus 2. amerikai-olasz bevándorló gyökerek 3. a kissé iskolatévés ismeretterjesztő elbeszélési stílussal kapcsolatos monotonitástűrés 4. kényelmesen párnázott ülőszerv Én ezek közül nem tudtam magamra nézve legalább kettőt találni, így mérsékelt benyomást tett rám a produkció. Az van, hogy adott ez a Cabrini nevű apáca, akiről annyit tudunk, hogy nem az a típus, aki ha azt mondják neki, hogy álljon le, akkor leáll. Van neki világméretű missziós ötlete, amit Kínában szeretne megvalósítani, és ki is bulizza, hogy a Vatikánban a pápa fogadja egy meghallgatásra, ahol ezt prezentálhatja. Meg is kapj... több»

Anyám borogass
A film megtekintéséhez maximálisan elnéző hozzáállást javaslok. Anélkül nem fog menni. Ahhoz képest, hogy milyen óriási emberrablási projektbe vágja a csapat a fejszéjét, sok-sok amatőr butaság, szakmai hiba kíséri a munkájukat. Szerintem ha egy egy csoport emberrabló bemegy egy házba embert rabolni, akkor a kint várakozó teamnek érdemes volna a kocsival ráállni a bejáratra, így nem lepheti meg a bentieket egy váratlanul hazatérő családtag. De ezt nem tudja a sok profi. Ahogy azt se, hogy egy fizetős munka éjjelén nem isszuk magunkat mattrészegre. Ezeket akármeddig tudnám sorolni. És bár csak ennyi lenne a gond. Ha már azonosítottuk az alkotás műfaját, és elhelyeztük a trash horror kategóriá... több»

6/10 – Morgan Freeman garancia
Morgan Freeman garancia a minőségi tartalomra, az öreg nagyon ritkán adja gagyihoz a nevét, bár olyan is előfordul, kár is tagadni. Ez is egész jó, de nem eléggé, ezt Freeman nem viszi el egyedül a hátán. Különben ő az elmúlt harminc évben mindig ugyanúgy nézett ki, de most hirtelen sokat öregedett, ezt szomorúan láttam, mert nyilván záros időn belül el fogjuk veszíteni. Egy családi drámát látunk, melyben Morgan Freeman mellett Florence Pugh játszik még főszerepet. Nem tudtam bekapcsolódni a filmbe, ami talán az én pillanatnyi felületességemet minősíti.

5/10 – Szunnyadó verebek
Hát, hűha, vegyesek az érzéseim. Russell Crowe új kövér öregember karaktere nálam már leülepedett, szívesen fogadom és nézem Mr. Gladiátort ebben az újfajta, eltérő kiterjedésében is, a maga nyugis, energiatakarékos temperamentumával. A film kiindulópontja ötletes volt, mégpedig hogy az egykori nyomozó Alzheimerben szenved, és totál elvesztette egy korábbi ügyének emlékeit, de egy siralomházban lévő elítélt kedvéért újra nekilát a munkának. Közben megbütykölik annyira a fejét, hogy már nincs adatvesztés, úgyhogy mehet a megismételt nyomozás. Ezen a ponton el is könyveltem magamban, hogy egy tipikus perújrafelvételi krimit fogok látni, aztán a végén jól szanaszét csavarták. Hát, nem számított... több»

8/10 – Mézga gésa (Gésa kék az ég)
Nem vagyok a nagyívű egész életes történelmi eposzok szerelmese, és valahogy a gésák különös világa se izgatja a fantáziámat, de mostanában nagyon készülünk Japánba, és az asszony ennek praktikus okán lejátszásba küldte ezt a filmalkotást, amit magamtól nem valószínű, hogy megnézésre kiválasztottam volna. Összességében azonban nem bánom, hogy így történt. Ken Watanabe és Wim Wenders mostani szuper filmjének főszereplője, Koji Yakusho hozta a kiváló színészi teljesítményt, a helyszínek pedig Japán, elsősorban Kiotó több megkerülhetetlen emblematikus turistalátványosságát érintették. Nagy jó pont jár ezért, hogy nem valami Hollywood-alsói díszletek között, hanem valódi helyszíneken forgattak. ... több»

8/10 – idősebbek előnyben
Ez egy nagyon derűs hangulatú film öregekről, nem térdcsapkodós vígjáték, hanem szívmelengető fajta, és nagyobb részben amolyan dráma. A szereplőfelhozatal igen erős, olyan legendás, manapság ritkán látott klasszikusokkal, mint Jane Fonda, Pierre Richard vagy Geraldine Chaplin. Velük életkori kontrasztban szerepel a nebulófejű Daniel Brühl is. Az öregek összeköltöznek, mert már mindenféle rozogaság gyötri őket, és így jobban tudnak egymásra vigyázni. Daniel Brühl meg egy fiatal kutatót alakít, aki először kutyasétáltató állást vállal, aztán be is költözik, mint segítő és bennlakó kutató. Az idős kompánia egy régi baráti társaság, ahol az egyik fószer nagy nőcsábász, még mindig ezerrel nyomja... több»

7/10 – nyári estékre kiváló
Így június derekán, mikor dübörög a foci-Eb, két meccs között az ember van, hogy lazításképpen valami vígjátékra vágyik, és ez itt pont egy olyan, amelyik erre a célra tökéletesen megfelel. Glen Powell ezúttal egy olyan szürke és unalmas életet élő embert játszik, aki egy izgalmas életet élő embert játszik. Az izgalmas ember fogalma alatt ezúttal bérgyilkost kell érteni. Csak nem igazi, hanem kamu (rendőrségi, beépített). Csúnya megbízókat buktat le bepoloskázva, amíg egy szép napon megtörténik vele a munkahelyi baleset, egy szerelem formájában. A kezdés a remek filmötletnek köszönhetően lendületes és eredeti, később, ahogy laposodik az élmény, lesz, hogy ide kell érzelmileg visszanyúljunk, ... több»

9/10 – Nem tökéletes, de nagyszerű
Will Smith ezúttal nem neutralizál, és nem is a vadiúj vadnyugaton bohóckodik, hanem drámai szerepben mutatja meg magát. Szerintem jól oldja meg a feladatot, megy ez, mint a karikacsapás. Jól alakít Rosario Dawson is, Woody Harrelson pedig – bár szinte csak epizódjelenetekben látható – átütő érzékenységgel és emlékezetesen alakítja a karakterét. A Hét élet nagyon dióhéjban egy vezeklő ember története, de a bő kétórás játékidő során csak lassan és csepegtetve érkezik a megfejtés, addig a kapott darabkákkal puzzle-ozhatunk. Nem szeretnék spoilerezni, így nem mennék bele a sztoriba, de az utolsó tíz percben minden összeáll, az összes korábbi utalás értelmet nyer. A filmet áthatja a nagy érzelme... több»

10/10 – nem lehet elégszer szembesülni vele
Felkavaró film Észak-Koreáról, nem az első, és valószínűleg sajnos nem is az utolsó. A legtöbb információt innen-onnan már ismerjük, így repetitívnek tűnhetnek egyes részek. Viszont annak az országnak a sorsa egy olyan tragédia, amit nem lehet elégszer elmesélni. Ráadásul ezúttal egy déli szökéssegítő szervezet segít megmutatni a helyzetet, és ehhez sok kicsempészett titkos felvételt használnak, melyek kiegészítik a bennünk élő, eddig is lesújtó képet. A dokumentumfilm további értéke a jól követhető történelmi visszatekintés a diktatúra születéséről. Illiberális rendszerünkben különösen fontos és tanulságos látni, hogy milyen extremitásokig képes fokozódni a diktatórikus őrület.

6/10 – kutyabolondok előnyben
Mark Wahlberg iránt van valamennyi pozitív elfogultságom, ez adta ki az értékelésem gerincét. A film megtörtént eseményeken alapszik, egy 2015-ös ecuadori teljesítménytúra világbajnokság egyik csapatának a verbuválásáról és viszontagságos versenyzéséről, emellett a második részben jelentős részben egy hozzájuk csapódott kóbor kutyáról szól. A forgatókönyvben ezt valamilyen okból másik évbe és másik földrajzi helyre tették, de ez a történet szempontjából nem lényeges változtatás. Tehát az első rész sportfilm, középpontban egy teljesítménytúra-függő főszereplővel. A második rész elsősorban kutyás film, de még kicsit itt is megmarad a sportfilmes jelleg. A vége viszont sajnos enyhén giccsparádé... több»

7/10 – Külpolitika iránt nyitottak előnyben
Ez egy nagyon érdekes akciófilm, amely azoknak fog elsősorban tartalmasnak tűnni, akik az elmúlt pár évtizedben valamennyire követték az iszlám világ történéseit, aki nem figyelt, illetve nem nagyon tudja elhelyezni a régió országait a térképen, annak kevésbé lesz izgalmas. A forgatással kapcsolatos érdekesség, hogy a jeleneteket teljes mértékben Szaúd-Arábiában vették fel, ami nem rossz extra, mert ezáltal a produkció valamilyen szintű bepillantást nyújt ebbe a pár éve még teljesen elzárt, a mai napig totál a középkorban élő, családi tulajdonú országba. A sivatagi környezet ennek a trükknek köszönhetően kicsit Monument Valley-s érzetet keltett itt-ott, nem volt annyira afgán jellegű, a váro... több»

5/10 – vegyes érzéseket keltett
Valamikor láttam az első részt, de olyan régen, hogy semmire nem emlékszem belőle, csak hogy azt hiszem, jó volt. A film tele van jó szereplőkkel, a helyszínek is remekek, számtalan szuper pillanat is adódik menet közben, mégsem sikerült eléggé bevonódnom. De különösen nem bánkódtam ez miatt, mert elkapirgáltam a felszínen a színészek felszabadult jutalomjátékán nevetgélve. Valószínűleg soha nem fogom megtudni, hogy ez akkor most egy jó vagy rossz film volt-e, mert a cselekmény fonalát még az elején elvesztettem, ahhoz meg túl hosszú az egész, hogy újra nekilássak.

7/10 – olyan, mint egy régi regény
Nem az én műfajom ez a film, de kétségtelenül megvoltak az erényei, vannak benne erős színészek, a történet nagyregényi ívet ír le, satöbbi, satöbbi. Aki szereti az ilyesmit, az nem fog csalódni, nekem kicsit sehonnan sehová ment, de kinek mi. Van benne egy árva gyerek, aki az árvaházból nevelőszülőkhöz kerül, kutatni kezdi a saját történetét, találkozik klf emberekkel, cigány táborral, bazi nagy szarvassal, van minden, mint a búcsúban, zajlik a kicsit meseszerű történet, eltelik az idő. Talán ki lehetett volna belőle többet is hozni.

4/10 – Szuperprodukció, meg kell hagyni
Végre végre, oly hosszú várakozás után sikerült megnéznem ezt a remek, de nem tökéletes filmet. Összefoglalom a benyomásaimat. Az első tíz percben nyilvánvalónak érződött, mennyire erős hatást fejtett ki a Csillagok háborúja. Jójójó, már hallom is az ellenvetést, de tudom: a Dűne korábbi történet, és valójában a Star Wars inspirálódott az eredeti Dűnéből. De most a modern feldolgozás megvalósítására gondoltam: Lucas erőteljesen ültette át az űreposzba a Harmadik birodalom képeit, ebben a filmben bizonyos kezdeti pillanatokban ezt szinte másolják. Bautista már-már Darth Wader-es, a neki ellentmondó egyenruhást már láttuk 1979-ben vagy 1981-ben – nem is tudom –, csak itt nem a levegőjét veszi ... több»

6/10 – Nálam szódával elment
Még a moziban láttam anno a filmet, csak most szembejött a legújabb vélemény, és halványan eszembe jutottak a benyomásaim. Szóval egynek jó, Mr. Nespresso és Julia Roberts elszórakoztat minket, ők szerintem egész jól játszanak együtt. Egyéb szempontokból a történet és annak megfilmesítése nem lóg ki a tucat csajos/romantikus vígjátékok sorából, feleségem remekül viselte, én meg nem annyira remekül, de különösebb hősiesség se kellett hozzá, elvoltam. Ami nálam óriási rossz pont, hogy nem voltak képesek Balin forgatni, de annyira nem, hogy egy nyomorult képkockát se. Helyette csináltak egy Balira totál nem hasonlító díszletpartot máshol, ahol a híres balinéz tengerparti templomot (Tanah Lot) n... több»

7/10 – Elsősorban franciáknak
A 4 csillagot azt szem előtt tartva adom, hogy bár számunkra nem túl érdekfeszítő a történet, a franciáknak biztosan sokat jelent. És technikailag különben rendben volt, legalábbis Catherine Deneuve az évszázados rutinjával kisujjból kirázza a szerepét, ő egy személyben sokat tesz hozzá az összminőséghez. Ha Deneuve gyakorlottságát és tehetségét levonjuk, akkor ez a produkció összességében kissé tévéfilmes jellegű, semmiképpen sem mozifilm hatású. A magyar nézők közül azok figyelmét lesz képes megragadni, akik érdeklődnek a nemzetközi politika és a történelmi témák iránt.