8/10 – Mézga gésa (Gésa kék az ég) Nem vagyok a nagyívű egész életes történelmi eposzok szerelmese, és valahogy a gésák különös világa se izgatja a fantáziámat, de mostanában nagyon készülünk Japánba, és az asszony ennek praktikus okán lejátszásba küldte ezt a filmalkotást, amit magamtól nem valószínű, hogy megnézésre kiválasztottam volna. Összességében azonban nem bánom, hogy így történt.
Ken Watanabe és Wim Wenders mostani szuper filmjének főszereplője, Koji Yakusho hozta a kiváló színészi teljesítményt, a helyszínek pedig Japán, elsősorban Kiotó több megkerülhetetlen emblematikus turistalátványosságát érintették. Nagy jó pont jár ezért, hogy nem valami Hollywood-alsói díszletek között, hanem valódi helyszíneken forgattak. ... több»
8/10 – idősebbek előnyben Ez egy nagyon derűs hangulatú film öregekről, nem térdcsapkodós vígjáték, hanem szívmelengető fajta, és nagyobb részben amolyan dráma.
A szereplőfelhozatal igen erős, olyan legendás, manapság ritkán látott klasszikusokkal, mint Jane Fonda, Pierre Richard vagy Geraldine Chaplin. Velük életkori kontrasztban szerepel a nebulófejű Daniel Brühl is.
Az öregek összeköltöznek, mert már mindenféle rozogaság gyötri őket, és így jobban tudnak egymásra vigyázni. Daniel Brühl meg egy fiatal kutatót alakít, aki először kutyasétáltató állást vállal, aztán be is költözik, mint segítő és bennlakó kutató. Az idős kompánia egy régi baráti társaság, ahol az egyik fószer nagy nőcsábász, még mindig ezerrel nyomja... több»
7/10 – nyári estékre kiváló Így június derekán, mikor dübörög a foci-Eb, két meccs között az ember van, hogy lazításképpen valami vígjátékra vágyik, és ez itt pont egy olyan, amelyik erre a célra tökéletesen megfelel.
Glen Powell ezúttal egy olyan szürke és unalmas életet élő embert játszik, aki egy izgalmas életet élő embert játszik. Az izgalmas ember fogalma alatt ezúttal bérgyilkost kell érteni. Csak nem igazi, hanem kamu (rendőrségi, beépített). Csúnya megbízókat buktat le bepoloskázva, amíg egy szép napon megtörténik vele a munkahelyi baleset, egy szerelem formájában.
A kezdés a remek filmötletnek köszönhetően lendületes és eredeti, később, ahogy laposodik az élmény, lesz, hogy ide kell érzelmileg visszanyúljunk, ... több»
9/10 – Nem tökéletes, de nagyszerű Will Smith ezúttal nem neutralizál, és nem is a vadiúj vadnyugaton bohóckodik, hanem drámai szerepben mutatja meg magát. Szerintem jól oldja meg a feladatot, megy ez, mint a karikacsapás. Jól alakít Rosario Dawson is, Woody Harrelson pedig – bár szinte csak epizódjelenetekben látható – átütő érzékenységgel és emlékezetesen alakítja a karakterét.
A Hét élet nagyon dióhéjban egy vezeklő ember története, de a bő kétórás játékidő során csak lassan és csepegtetve érkezik a megfejtés, addig a kapott darabkákkal puzzle-ozhatunk. Nem szeretnék spoilerezni, így nem mennék bele a sztoriba, de az utolsó tíz percben minden összeáll, az összes korábbi utalás értelmet nyer.
A filmet áthatja a nagy érzelme... több»
10/10 – nem lehet elégszer szembesülni vele Felkavaró film Észak-Koreáról, nem az első, és valószínűleg sajnos nem is az utolsó. A legtöbb információt innen-onnan már ismerjük, így repetitívnek tűnhetnek egyes részek. Viszont annak az országnak a sorsa egy olyan tragédia, amit nem lehet elégszer elmesélni. Ráadásul ezúttal egy déli szökéssegítő szervezet segít megmutatni a helyzetet, és ehhez sok kicsempészett titkos felvételt használnak, melyek kiegészítik a bennünk élő, eddig is lesújtó képet. A dokumentumfilm további értéke a jól követhető történelmi visszatekintés a diktatúra születéséről. Illiberális rendszerünkben különösen fontos és tanulságos látni, hogy milyen extremitásokig képes fokozódni a diktatórikus őrület.
6/10 – kutyabolondok előnyben Mark Wahlberg iránt van valamennyi pozitív elfogultságom, ez adta ki az értékelésem gerincét.
A film megtörtént eseményeken alapszik, egy 2015-ös ecuadori teljesítménytúra világbajnokság egyik csapatának a verbuválásáról és viszontagságos versenyzéséről, emellett a második részben jelentős részben egy hozzájuk csapódott kóbor kutyáról szól. A forgatókönyvben ezt valamilyen okból másik évbe és másik földrajzi helyre tették, de ez a történet szempontjából nem lényeges változtatás.
Tehát az első rész sportfilm, középpontban egy teljesítménytúra-függő főszereplővel. A második rész elsősorban kutyás film, de még kicsit itt is megmarad a sportfilmes jelleg. A vége viszont sajnos enyhén giccsparádé... több»
7/10 – Külpolitika iránt nyitottak előnyben Ez egy nagyon érdekes akciófilm, amely azoknak fog elsősorban tartalmasnak tűnni, akik az elmúlt pár évtizedben valamennyire követték az iszlám világ történéseit, aki nem figyelt, illetve nem nagyon tudja elhelyezni a régió országait a térképen, annak kevésbé lesz izgalmas.
A forgatással kapcsolatos érdekesség, hogy a jeleneteket teljes mértékben Szaúd-Arábiában vették fel, ami nem rossz extra, mert ezáltal a produkció valamilyen szintű bepillantást nyújt ebbe a pár éve még teljesen elzárt, a mai napig totál a középkorban élő, családi tulajdonú országba. A sivatagi környezet ennek a trükknek köszönhetően kicsit Monument Valley-s érzetet keltett itt-ott, nem volt annyira afgán jellegű, a váro... több»
5/10 – vegyes érzéseket keltett Valamikor láttam az első részt, de olyan régen, hogy semmire nem emlékszem belőle, csak hogy azt hiszem, jó volt.
A film tele van jó szereplőkkel, a helyszínek is remekek, számtalan szuper pillanat is adódik menet közben, mégsem sikerült eléggé bevonódnom. De különösen nem bánkódtam ez miatt, mert elkapirgáltam a felszínen a színészek felszabadult jutalomjátékán nevetgélve.
Valószínűleg soha nem fogom megtudni, hogy ez akkor most egy jó vagy rossz film volt-e, mert a cselekmény fonalát még az elején elvesztettem, ahhoz meg túl hosszú az egész, hogy újra nekilássak.
7/10 – olyan, mint egy régi regény Nem az én műfajom ez a film, de kétségtelenül megvoltak az erényei, vannak benne erős színészek, a történet nagyregényi ívet ír le, satöbbi, satöbbi.
Aki szereti az ilyesmit, az nem fog csalódni, nekem kicsit sehonnan sehová ment, de kinek mi. Van benne egy árva gyerek, aki az árvaházból nevelőszülőkhöz kerül, kutatni kezdi a saját történetét, találkozik klf emberekkel, cigány táborral, bazi nagy szarvassal, van minden, mint a búcsúban, zajlik a kicsit meseszerű történet, eltelik az idő. Talán ki lehetett volna belőle többet is hozni.
4/10 – Szuperprodukció, meg kell hagyni Végre végre, oly hosszú várakozás után sikerült megnéznem ezt a remek, de nem tökéletes filmet. Összefoglalom a benyomásaimat.
Az első tíz percben nyilvánvalónak érződött, mennyire erős hatást fejtett ki a Csillagok háborúja. Jójójó, már hallom is az ellenvetést, de tudom: a Dűne korábbi történet, és valójában a Star Wars inspirálódott az eredeti Dűnéből. De most a modern feldolgozás megvalósítására gondoltam: Lucas erőteljesen ültette át az űreposzba a Harmadik birodalom képeit, ebben a filmben bizonyos kezdeti pillanatokban ezt szinte másolják. Bautista már-már Darth Wader-es, a neki ellentmondó egyenruhást már láttuk 1979-ben vagy 1981-ben – nem is tudom –, csak itt nem a levegőjét veszi ... több»
6/10 – Nálam szódával elment Még a moziban láttam anno a filmet, csak most szembejött a legújabb vélemény, és halványan eszembe jutottak a benyomásaim.
Szóval egynek jó, Mr. Nespresso és Julia Roberts elszórakoztat minket, ők szerintem egész jól játszanak együtt. Egyéb szempontokból a történet és annak megfilmesítése nem lóg ki a tucat csajos/romantikus vígjátékok sorából, feleségem remekül viselte, én meg nem annyira remekül, de különösebb hősiesség se kellett hozzá, elvoltam.
Ami nálam óriási rossz pont, hogy nem voltak képesek Balin forgatni, de annyira nem, hogy egy nyomorult képkockát se. Helyette csináltak egy Balira totál nem hasonlító díszletpartot máshol, ahol a híres balinéz tengerparti templomot (Tanah Lot) n... több»
7/10 – Elsősorban franciáknak A 4 csillagot azt szem előtt tartva adom, hogy bár számunkra nem túl érdekfeszítő a történet, a franciáknak biztosan sokat jelent. És technikailag különben rendben volt, legalábbis Catherine Deneuve az évszázados rutinjával kisujjból kirázza a szerepét, ő egy személyben sokat tesz hozzá az összminőséghez.
Ha Deneuve gyakorlottságát és tehetségét levonjuk, akkor ez a produkció összességében kissé tévéfilmes jellegű, semmiképpen sem mozifilm hatású.
A magyar nézők közül azok figyelmét lesz képes megragadni, akik érdeklődnek a nemzetközi politika és a történelmi témák iránt.
7/10 Cillian Murphy és Brendan Gleeson miatt felkerekítem picit, de összességében az átlagosnál csak egy árnyalattal jobb.
Maga a történet bűnözős-uzsorás-adósos, van benne piff-puff és csihi-puhi. Nekem kissé Guy Ritchie által inspirálnak érződött. A figyelmemet az elején megkapta, de később már csak fél szemmel figyeltem oda.
Sikerülhetett volna egy picivel jobban, nem sok hiányzott. Esetenként kifejezetten szórakoztatott, de a jó részek között sokszor érdektelen és/vagy kaotikus volt, főleg a második fele (de lehet, hogy csak azért éreztem úgy, mert addigra nem figyeltem).
5/10 – építsünk repülőt a sivatagban A filmet megengedően közepesre értékelem, mert figyelembe kell venni, hogy húszéves, és akkoriban azért még máshol tartott a szakma. Ez egy 1965-ös film remake-je, az eredetit már meg se merném nézni.
Nagyon átüt az 59 évvel ezelőtti korszellem, az akkori elképzelés hősiességről, férfiasságról meg egyéb ilyen magasztos dolgokról. Mai szemmel kicsit furák ezek. Már nem a hősiesség meg férfiasság, hanem ahogy akkoriban gondolkodtak ezekről.
Nem meglepő módon persze még mindig jobb valamivel, mint a feláldozhatók, feláldo2hatók, f3láldozhatók, fel4ldozhatók, feláldo5hatók, feláldoz6ók, feláldoz7ők és társai. Valamivel... Helyenként annyira mesterkélt és modoros, hogy az ember szinte látja a muz... több»
7/10 – nagyon fura Hát gyerekek, ez egy igencsak elborult alkotás. Ne úgy nézzétek, mit egy szokásos filmet, mert úgy nem fog működni. Én egy szokásos Jack Black vígjátékra számítottam, és fél óra után majdnem le is kapcsoltam, de aztán rájöttem, hogy ezt teljesen másképp érdemes nézni. Nagyon fárasztó és nagyon vicces, ha sikerül elkapni a hangulatát.
A beugró szerepek némelyike egészen agyament: Ben Stiller mint bozontos hangszerbolti eladó, vagy Tim Robbins mint akcentusos, rohadó fogú mániákus hajléktalan nem mindennapi. Az itteni stáblista néhány ponton kicsit félrevezető azért – Amy Adams például 2 (kettő) másodpercig látható, és akkor se lehet ráismerni, utólag úgy gugliztam ki, hogy hol tűnt fel, odate... több»
Én akartam élvezni Lépre mentem a cannes-i legjobb rendező díj és a két főszereplő, Adam Driver és Marion Cotillard jóvoltából, és még akkor se ijedtem meg (nagyon), amikor még a legelején kiderült, hogy ez egy musical, mert úgy nézett ki, hogy elég friss és laza lesz, nem amolyan Fred Astaire-ös színpadias őrület. Na, akkor remélhetőleg nézhető. Aztán pillanatokon belül jött a cáfolat, mert olyan zavaros és összevissza ugráló dinamikájú káoszsaláta kerekedett, hogy csak néztem ki a fejemből. Nagyon sajnálom, mert a két főszereplő külön-külön és együtt is nagyszerű, de a film gáz.
7/10 – sponsored by Google Ez a film hűen követi a teljesen szokványos hollywoodi tucatvígjátékok kliséit, így alapesetben csak 3 csillagra lenne hitelesítve nálam, de Vince Vaughn és Owen Wilson nálam jól fekszik, így kicsit felkerekítem az értékelést.
Különben az egész egy óriási termékelhelyezés, ami alapból elég necces volna, de enyhítő körülmény, hogy itt egy olyan cégre lehet rálesni, amelyikre a legtöbb ember azért kíváncsi. Jó pár éve a családdal bebringáztuk a campust ilyen piroszöldsárgakék bicikliken, úgyhogy nekem volt benne egy kis nosztalgia extra élmény is.
Semmi extra, de nagy kólával és popcornnal nem rossz.
10/10 – Adnék rá többet is Most kellett rájönnöm, hogy Kaurismäki mennyire jó rendező. Életemben először tavaly láttam egy filmjét, a Kikötői történetet. Akkor elsőre teljesen kiakadtam, idiótának neveztem, és kissé háborogtam a szélhámos vakmerőségén. Aztán ventiláltam erről 1-2 filmértő barátomnak, a kialakult beszélgetésünk hatására pedig új esélyt adva újranéztem: hálát kell hogy adjak ezért, mert kiderült, hogy elsőre totál vakon voltam.
Most ennek az évtizeddel korábbi filmjének már úgy láttam neki, hogy fel voltam készülve arra a meghökkentő világra és hangulatra, ami ezúttal is megbízhatóan jelentkezett. De most, hogy erre már számítottam, kiélveztem minden képkockát. Ritkán fordul elő, hogy egy film az első m... több»
7/10 Második nekifutásra vicces volt UPDATE:
tegnap ezt bírtam írni: "Tartok tőle, hogy 10-20 évvel ezelőtt én is élveztem volna ezt a filmet. De most nincs 10-20 évvel ezelőtt, hanem most most van.
És most ez a film egy tipikus húsz évvel ezelőtti gagyi vígjáték. Elképesztő, hogy rohan az idő."
Nos, rossz passzban lehettem, ma adtam neki egy újabb esélyt és jókat szórakoztam, igazán (jó értelemben) agyament filmnek tűnt ezúttal.
5/10, látatlanban Na most az van, hogy lement a bő fele, és kiszálltam. Azaz nem szálltam ki, mert életem párja még nézi, ő nem feladós alkat.
Amiket megtanultam ez alatt a fél film alatt:
1. A világban sokkal több hentelős ZS film van, mint amire a világnak szüksége lenne.
2. Nem mind arany, ami Anton Yelchin. Sajnos, mert amúgy kifejezetten szerethető és jó színész volt, ki tudja, mire vihette volna még. De nyilván ő is adta néha sz*rhoz a nevét. Nem tudatosan, csak mert nincs ember, aki egy forgatókönyvből 100% biztonsággal meg tudná mondani, hogy a végeredmény vállalható lesz. Bár aki benne van a szakmában, annak támpontot ad, ha megnézi, ki írta és ki rendezi. És Jeremy Saulnier, a jelenlegi elkövető még... több»
85 Egy gésa emlékiratai (2005)
Nem vagyok a nagyívű egész életes történelmi eposzok szerelmese, és valahogy a gésák különös világa se izgatja a fantáziámat, de mostanában nagyon készülünk Japánba, és az asszony ennek praktikus okán lejátszásba küldte ezt a filmalkotást, amit magamtól nem valószínű, hogy megnézésre kiválasztottam volna. Összességében azonban nem bánom, hogy így történt. Ken Watanabe és Wim Wenders mostani szuper filmjének főszereplője, Koji Yakusho hozta a kiváló színészi teljesítményt, a helyszínek pedig Japán, elsősorban Kiotó több megkerülhetetlen emblematikus turistalátványosságát érintették. Nagy jó pont jár ezért, hogy nem valami Hollywood-alsói díszletek között, hanem valódi helyszíneken forgattak. ... több»