Unaloműző kis filmecske. A történet egyszerű, merj nagyot álmodni. Még ha az abszurd is. Főhősünk továbblépett az álmok határán, és a megvalósítás útjára lépett. Űrhajót épített, hogy kiléphessen a világűrbe. Ennek a bonyodalmairól és nehézségeiről számol be a film, kissé szőrmentén kezelve a rögös utat. Leginkább az emberi és bürokratikus részre fókuszálva a történetet...
Persze, hogy jó film volt. Bár nekem nem tetszett. Nem tudtam azonosulni a hangulatával. A zenei vezérfonal sem fogott meg, ami végigkíséri a filmet. Viszont a szereposztás és a színészi játék meg a film életszerűsége kimondottan üdítőleg hatott rám. Egyszer sem tekertem bele a filmbe, hogy átugorjak részeket. Úgy érzem, jó választás volt ez a film. Nem volt számomra elpocsékolt idő...
Kellemes esti filmecske. Az ötlet, hogy lekicsinyítenek embereket, jó. Bár értelmét nem igazán látom. Ez a világvége-sztori jó húzó téma benne, de nekem nem tett hozzá a történethez. Viszont újdonságként hatott a világvége- és szuperhősös filmek tömegében. Mondjuk a szereposztás jó volt. Így ha másért nem, emiatt érdemes volt megnézni...
Kimondottan gyenge a film. Életszerűtlen. Tele vulgarizmussal. A szokásos szocreál stílussal fűszerezve. Idétlenkedés, de töményen. És, természetesen a pisilős jelenet sem maradhatott ki belőle, ami a gyenge magyar filmek egyik jellemzője... Megvillant a szexizmus is, hogy még lejjebb nyomja a már oly gyenge színvonalat. A magyar filmgyártás egyre lejjebb zuhan...
Ez a „harmadik” rész egy nagy katyvasz lett. Számomra még az sem tudta megmenteni, hogy volt benne kutya meg gyerek.
Volt benne egy szörnyecske, akit ledarált egy utasszállító turbinája, és túlélte. Ez akkora túlzás volt, hogy a film le is írta magát nálam. Persze a poénok a helyükön voltak.
Az egész film egy nagy túlzás...
Ez egy szimpla nyomozós film volt, csak éppen nem rendőrök voltak, hanem katonák. Tulajdonképpen semmi nem történik a filmben, de legalább jó a szereplőgárda. A film végén négy vagy öt befejezést láthattunk. Ki meddig bírja nézni. :)
Nem igazán tudtam, miként nézzem a filmet. Sporttörténeti eseményként vagy Nelson Mandela történelmi eseményeként. Egyiknek sem volt jó. Nem bontakoztatták ki, hogyan lett egy gyenge csapatból egy év alatt bajnok. Nelson Mandela mit keresett a filmben? Lehetett volna akármelyik elnök. Jó, jó, nem kell a szőrszálhasogatás...
A lassan kibontakozó cselekményből egyszer csak egy film keletkezett. Szerencsére a végére sikerült minden szálat elvarrni. Többször is elhangzik egy kifejezés, „lúzer”, na ez nagyon igaz a főszereplőre. Érdekes, hogy a világban mennyire előnyben részesítik a lúzereket, mint pl. Harry Pottert vagy azt a bizonyos Zsákos Frodót. Minél szerencsétlenebb vagy ügyetlenebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy filmfőszerepet kapjon. A főszereplő karakterétől azért több kurázsit vártam volna. Bár érthető, hogy egyik napról a másikra nem válik valaki szuperhőssé...
Hozta az első rész hangulatát és stílusát. Szerencsére nem kellett csalódnom benne. Ez a rész magában is megállja a helyét. Mozira fel, ha kellemes szórakozásra vágysz...
Ez a film is olyan, ami bizony kiállta az idők próbáját. Kortalan! Viszont ami lényeges, hogy szellemes, néhol kellően komoly. Mindennek megvan a helye a filmben. Persze ehhez nagyban hozzájárult, hogy egy remek szereplőgárdát tudhat magáénak a film. Már többször megnéztem, de soha sem kell beletekernem, hogy az unalmas részeket átugorjam, mert számomra olyan itt nincs...
Nem vártam a filmtől egy pörgős akciófilmet. De ha már fegyvercsempészet van a dologban, akkor történjen valami értelmes is. Ha azt veszem, hogy Anne H. egy újságírót alakít a filmben, ez megmagyarázza, miért marad mindig ott, ahol lennie nem kéne.
Nagyon, nagyot csalódtam ebben a filmben. Anne nem egy hősi halott lett benne, hanem egy járulékos veszteség.
Nem igazán értettem, hogy mi végre készült ez a film. Apró foszlányok felbukkantak a múltjából a főszereplőnek, de semmi olyan nem, ami ne lett volna érthető. Számtalan emberi sors hasonlatos múlttal talpon marad, és megy tovább az úton. Az, hogy valaki hajléktalan lesz, az nem a vég. Az egy állapot. Egy élethelyzet, amiben ugyanúgy helyt kell állni, mint bármilyen másikban. Hogy ez most egy filmes téma lett, érthetetlen számomra. Ha valakire a gyereke nem kíváncsi, annak bizonyára oka van. Hogy mi ez az ok, az lényegtelen. Nem szabad zaklatni. El kell engedni. Kizsarolni más ember szeretetét nem szép dolog. Ha valaki vesztett az életben, akkor új életet kell kezdeni. Útra fel! Indulhat a ka... több»
Nem is tudom, miért szeretik a filmesek az ilyen típusú filmeket. Talán a bevételek miatt? A történet jó. Van szerelmi szál. Poénok. Verekedés. Rombolás, pusztítás. Ezen utóbbi talán több is, mint kéne. Egyszer meg lehet nézni. Talán azért nem tudtam felvenni a fonalat, mert nem láttam az első részét.
Erősen hezitáltam, hogy megnézzem-e a filmet, mikor megtudtam, hogy Mel Gibson is szerepel benne. Ha a két főszereplő, Jodie Foster és Jennifer Lawrence nem lett volna, akkor ez a film kuka. Ők ketten elvitték a filmet a hátukon. Nagyon zavart, hogy Mel Gibson nem változtatta el a hangját, mikor a hód beszélt.
Nem szeretem az ilyen orosz vonalas, vagy posztkommunista irányt vevő filmeket. Ennek ellenére ez jól lett megcsinálva. Bár a végét nem értettem, hogy hogyan és miért kerültek ismét Budapestre, de túltettem magam rajta. Szerintem nézhető a film, és még ha oly mélabús is néha, azért jól összerakottnak ítélem.
Ez az a film, aminek a második része is legalább olyan jóra sikeredett, mint az előző része. Hozta a formáját. Külön üdítő volt, hogy nem változtak a karakterek, és mindenki azt tette, amit eddig is.
Remek szereplőgárdával és forgatókönyvvel megírt film. Nem csalódtam benne. Kellően vicces, de egyben akciódús film. Bruce Willis megint a jobbik oldalát adta a filmhez. Az akciófilmek kategóriájában a legjobbak közé sorolom. Megtekintését mindenkinek ajánlom, kortól függetlenül. Csodálkozom is, hogy nem készült belőle videojáték.
Vártam, hogy történjen valami érdekes a filmben. De nem történt. Nekem úgy tűnt, hogy darabokra lett szaggatva. Bár megértem, hogy a tinik könnyen befolyásolhatók, de akkor is. Miért kellett folyamatos konfliktushelyzeteket létrehozni? Ez az a film, amiben mindenkinek igaza van. Csak az a baj, hogy mindenki a másikra akarja ráerőltetni a maga igazát. Persze jól át is vertek, mert a filmnek nem lett vége. Úgy elvágták, mint derült égből a villámcsapást. Gondolom, már megvan a második és harmadik része is. :)
Nem tűnt túl kiforrottnak a film. Úgy is mondhatnám, kissé vontatott volt. Nem ragadott magával. Nem volt olyan pontja, amibe belekapaszkodhattam volna. Egyszerűen nem tudtam magamévá tenni a ritmusát, a vonalvezetését, a vad keleti stílusát. De azért végignéztem, ami részemről nagy kihívást jelentett...
80 Családi űrutazás (2006)