Ahogy az előttem szólók is írták, hát, hagyott némi kivetni valót maga mögött. Nem találtam rá a film vezérfonalára. Szerintem túltolták a talicskát...
Egész klasszul megalkotott film. Talán sok volt benne a lelkizés és a hiszti, de azért élvezhető volt. A több szálon futó cselekmény nem engedte unalomba fulladni a történéseket. Igaz, mai szemmel nézve a filmet kicsit fárasztónak tűnt néhol. A végítéletes katasztrófa kategóriában a jobbak közé sorolható.
Mel Gibson hozta az őrült formáját. Amúgy az egész film egy nagy rohanás. Akciókban nincs hiány. Azt veszem észre most, hogy több 80-as évekbeli filmet megnéztem, hogy akkoriban nagy divat volt a filmvilágban, hogy a nők mindig sikítoznak. Szerencsére ez már a múlté. Na meg, hogy a két rendőr géppisztollyal lövöldöz a zsúfolt utcán, az sem normális...
A film érdekesen játszik a karakterekkel. Néha robotikusnak tűnik az egész. A film megvalósítása, abban a formában, hogy visszarepít bennünket az '50-es évekbe, nagyon jó ötlet volt. Hogy miről szól a film, az számomra nem derült ki. Inkább a kor szelleme tette nézhetővé számomra. Jó ötletnek találtam, hogy az író alkotói folyamatával vezette végig az események fonalát. Nem vagyok benne biztos, hogy még egyszer megnézem. :)
Panaszra nem igazán lehetett okunk, amikor 1986-ban a film bemutatásra került. Egy korszakot nyitott meg, minden tekintetben újdonsággal szolgált, bár a színészi teljesítmény elmaradt az elvártaktól. Az, hogy a nő végigsikítozza az utolsó harci jelenetet, nagyon idegesítő, sőt kiábrándító volt. Aztán egyszer csak vége lett a filmnek, mintha elvágták volna, teljes bizonytalanságban hagyva a nézőket. Ez akkor is az érzésem volt, meg most is, amikor megnéztem a filmet. Persze lehet, hogy már inkább elfogult vagyok az újabb filmek képi világát és lendületét nézve...
Számomra nagyon jó hangulatot teremtett a film megtekintése. A poénok nagyon a helyükön vannak. A barlangjelenetben a világítás jól sikerült. Szinte csupa jót tudok csak mondani róla...
Nem állítom, hogy felkavaró volt a film, de hogy gagyi, az biztos. Valahogy semmi sem stimmelt. Igaz, hogy a film több mint 25 éve készült, de ez nem magyarázat a felesleges hibákra. De elfogadom, hogy kis költségvetésből készült, és olyan lett, amilyen. Jó szívvel nem tudnám ajánlani a filmet megtekintésre...
Ez volt az a film, amit nem tudtam hova tenni a filmek között. Neves színészek. Neves rendező. A történetben is volt potenciál. Mégsem tudtam azonosulni vele. Játékfilmek túl brutális. Történelmi hitelesség szempontjából sem valós. Olyan volt, mintha egy pszichopata álmodott volna valami történetet a maga szórakoztatására...
A film inkább tűnt nekem egy Afrika-ellenes propagandafilmnek, mint egy háborús drámának. Maga a történet és a megvalósítás jóra sikeredett nézhetőség szempontjából. Hogy a valósághoz mennyi a köze, nem tudom, hisz nem voltam még háborús övezetben. A szereposztással kapcsolatban sem születtek kifogásaim. Az akciójelenetek is rendben voltak...
Döbbenetes képi világgal összerakott film. Mintha csak az egész mű egy festmény lett volna. A bevilágítás tökéletes. Az operatőri munka kiváló. A festményekre jellemző madár perspektíva, a sárga tónusban úszó táj, a kiemelt fehér színek magukért beszélnek. Míves alkotás. Nem is hiszem, hogy jobb színészt találhattak volna a főszerepre, mint Scarlett Johanssont. Tökéletesen hozta a festményből áradó szelíd ártatlanság lényét. Összességében a film hangulata és lassú, semmibe vesző történései jól mutatják a kor hangulatát, ami ma sem sokat változott...
Jujjj! Ez nagyon gagyi! Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Mel Gibson hozta a formáját. A szokásos mentálisan sérült, izgatott ember stílusában. A film arról szól, hogy lövöldöznek egy házban össze-vissza, de lényegében nem talál el senki senkit. Van benne egy szörnyecske is, ami csak a film végén látszik egy szemvillanásnyira. Amúgy mindenki mászkál össze-vissza, mintha olyan nagyon fontos lenne. Ez a kis költségvetésű film hozta a "zs" kategóriás filmek formáját. Sejtettem, hogy ez lesz a vége, hogy lepontozom. Pusztán önmarcangolás végett néztem meg...
2025-ben néztem meg a filmet. Kicsit csalódás volt. Többször is azt hittem, hogy már láttam, és vártam az ismerős és emlékezetes jeleneteket, de azok nem jöttek. Pl. mikor a végén felugrik a buszra, és mindenki nagyon boldog, ott arra emlékeztem, hogy leszületnek a Földre, és ikertestvérek lesznek. És boldogan éltek, míg meg nem haltak...
Hát! Sokat lehetne írni a sorozatról, ezért zanzásítom. Az első két évad szenzációs. A harmadik is még élvezhető. De utána jön kettő, ami kissé laposra sikeredett, aztán némi feltámadás a kilencedikig bezárólag. Sajnos Fiona kilépése nagy vesztesége volt a filmnek. Innentől kezdve jött a vajúdás. Az utolsó, a 11. évad már maga a film haláltusája. Elismeréssel állok ki a zenéje mellett. Mindig a megfelelő helyen a pont oda illő zene vagy aláfestés. Sokat dobott a film hangulatán. Ami az egész sorozatban idegesítő volt számomra, hogy mindenki veszekedett a másikkal. Simán kérdezhetett volna vagy mondhatotg volna valamit, de nem. Folyamatosan jelen volt a felesleges agresszivitás. Meg is lepődt... több»
Ez valami borzalom. A film totális gagyi! A gyerek annyira vajúdós, értetlen, nyavalygós, teszetosza volt, hogy az már idegesítő. A film vége felé van az az autós üldözés, mikor Szigurni Vívört :) kergeti kocsival. Mikor végre utolérte, érthetetlen módon, elkezdett menekülni előle. Teljes időpazarlás volt ezt a filmet megnézni.
Kitaláltak sok csavart a film alkotói, de ez nem mentette meg a filmet az érthetetlenségtől. Sőt, még kuszább lett. Elég lett volna a végét megnézni. Az utolsó 10-15 percet...
Dobom el az agyamat. :) Nagyon lassú, nagyon vontatott. A film tulajdonképpen arról szól, hogy egy nő bőrébe bújt „entitás” begyűjtöget férfiakat, akiket aztán elintéz. Ami a csavar a filmben, hogy közben az ő érdeklődését is felkelti, hogy ez a csábítás miért is sikeres. Mire is megy ki a játék a nemek harcában? A film háromnegyedénél rájön, hogy mitől döglik a légy. Ettől bekattan az agya, és teljesen kiakad. Elmegy az erdőbe, és ott összeakad valami nagydarab erdésszel, aki nagyon akarja őt, de a dulakodásban... És itt jön a lényeg, amit nem írok le, mert ezt a filmet inkább nézni kell. Na és akkor a végén, az Isten tudja, honnan, az erdész talál egy kanna benzint, és felgyújtja vele az e... több»
A film megdöbbentő képi világa magával ragadó. A rendező nagyon kitett magáért. Az operatőri munka kimagasló. A vágás külön értelmet adott a filmnek. Bár nem tudtam eldönteni, hogy ez horror kategóriába tartozik, vagy egy vérengzős kasztba, de bizton állíthatom, hogy a 21 pluszos karika kijárna neki. A film egy 50 körüli nőről szól, akit menesztenek a silány „fitnesz”-világból, de nem tud megbékélni a sorsával, kissé összeomlik. Viszont adódik egy lehetőség, hogy ismét mindent kezdhessen elölről. Él is a lehetőséggel, bár a szabályok igencsak szigorúak. A film vége felé átmegy az egész egy ripacskodó stílusba, jelezvén, hogy a sztárok, főleg a dívák sosem érzik, hogy megöregedtek. Lényegében... több»
Kicsit olyan érzésem volt, mintha a Maigret felügyelő című krimisorozatot nézném a 60-as évekből. Bár történt némi ráncfelvarrás, de a fílingje ugyanaz maradt. Nem titkolom, hogy a film nézése közben néha elveszítettem a fonalat, hogy ki kivel van és kitől mit akarnak, de nem tekertem vissza a filmet. Reménykedtem, előbb vagy utóbb megismerem a szereplőket, akiből annyi volt, mint égen a csillag. Ötletnek nem rossz a film, de nekem nem tetszett. Az az unalommal és nagy semmittevéssel teli környezet a film végére teljes letargiába kergetett...
Belecsöppentünk a misztérium és az ősi legendák világába. Nagyon jól keverték a kártyákat a film írói. Nem estek túlzásokba. Izgalmas, pörgős jelenetek tarkították, kellemes humorral vegyítve. Bár a film végét én másképpen csengettem volna le. Mondjuk úgy, mint egy westernfilmet, ahol is a főhős cowboy végül otthagy csapot-papot, szerelmes menyecskét stb., és ellovagol a naplementébe... Na, itt sajnálatos módon nem ez történt, hanem a forgatókönyv írója eltette láb alól a hős szerelmes ügynököt...
51 A becsapódás után (Deep Impact 2) (2004)