Igen, jó ez! Alapjáraton fenntartásaim vannak a francia filmekkel kapcsolatban, de aki erre azt írja, hogy gyenge... Teljesen újszerű bemutatása a zombifeelingnek, óriásiak a vágások, zseniális a rendezés... Mi kell még? Sztorivonal nincs, de nincs is rá szükség, az egész egy kiragadott intervallum, amit tök jó átélni, ha megy valakinek.
Harmatgyenge Sajnos... A szereplőgárda és a felütés is sokkal többet érdemelt volna. Igazi, sziporkázó fricskára számítottam, ehelyett egy óvatos, lapos világ sikeredett belőle.
Vegyél meg egy ötletet, és máris működik a magyar film Nyilván ez erős túlzás, de akkor sem tudok szabadulni a ténytől (utólag tudtam meg), hogy a filmben épp az általam legtöbbre tartott komponens, az ötlet nem volt saját. Leszámítva ezt a tényt, az újabbakhoz képest meglepően kiváló színészi alakítások (kivéve Csányit), könnyed, szerethető dramaturgia, igazán finom, kacagtató poénok és szinte tökéletes történetvezetés jellemzi a filmet. Szívből ajánlom mindenkinek. :)
Hál' istennek, csak 82 perc... Tecckós, véres Jumanji-Vegső állomás kombó, ultragagyi kivitellel, színészi játékokkal és operatőri munkával. Még azoknak sem ajánlom, akiknek új a jump scare feeling, nehogy emiatt menjen el a kedve a stílustól. Csak az alapötlet miatt nem kapta meg a dislike-ot.
Bobby Cannavale jutalomjátéka :) Igazi, szív közeli élmény, mindenkinek ajánlom, aki végre nem túlmisztifikálva és agyonklisézve szeretné megismerni az autizmussal járó világot. Az eddig csúnyán beskatulyázott Bobby Cannavale úgy odarakta magát, hogy az ember háta is beleborsózik, de De Niro is újra színész végre, nem pénzért ripacskodó, minden gagyit bevállaló nyugdíjas. A történet annyira emberközeli, hogy szinte nem is érzi az ember a rendkívüliségét, csak zuhan és úszik vele együtt.
Nem értem ezt a fene nagy ajnározást... Mindamellett, hogy az első ötven perc maga a kínszenvedés, a film nagy része nem több egy vontatott formában leforgatott Másnaposok-sztorinál. Van benne egy szépen ívelő, keserű drámai szál, néhány egész értékelhető poén, de összességében egy erős, egyszer nézhető kategória.
Tilla mint rendező... ...fenomenális. Mint műsorvezetőt, közszereplőt, szinte lehetetlen elviselnem, de ezt az arcát imádom. Thuróczy végre úgy játszik, amennyire az utóbbi pár évben hype-olva van, csillagos ötöst érdemel. Maga a film: kiváló, egyetlen dolgot kifogásolok benne. Nem kell ennyire szájbarágósan. Elég végigmenni egy budapesti utcán, és a látvány többet ad a témához, mint bármi. Túl sokat épített a főszereplő reakcióira, túl sok felesleges pofába dörgölés volt az ügyben. Voltak/vannak problémáim az alkohollal (agresszió nélkül), tudom mit jelent egy családra nézve, ha valaki szétesik. Mehetett volna még naturálisabban, kevesebb pátosszal, aki érti, az úgyis érti, aki meg nem... Az nehezen menthető. :(
Gilliam jó, de nem mindig Szeretem az alkotásait, de ez... Tipikusan az a film, ami az alkotó miatt van indokolatlanul felmagasztolva. Nem, nem és nem. Százszor jobban képre lehetett volna vinni ezt a sztorit.
Tipikus Hallmark-film Abból viszont a jobbik fajta. Sírni vágyó kismamáknak, kedves nyugdíjasoknak szánt alkotás, teljesen átlagosan összerakva, a hatásvadász elemekre koncentrálva. Megfelelő hangulatomban elcsípve akár még én is szipogni tudnék rajta. :)
Üdítő, bár... Ahogyan fentebb már leírták a pozitívumokat, az bőven elegendő, nem fogom tovább ragozni. :) Ami miatt a hozzám hasonló filmzabálóknak mégsem nyújt maradéktalan élményt, az a titokzatosság fenntartásának a hiánya. Vagy én láttam már túl sok csavaros sztorit, vagy ez lett kicsit egyszerűbben megírva, de kb. az 55. perctől teljesen összeállt a kép, így már csak egy igazán nagy, végső fordulatban bíztam, de az sajnos nem jött. Mindenesetre bízom benne, hogy az alkotók a következő munkájukba még több kreativitást fektetnek, mert az irány az remek! :)
Közepes Nehéz úgy megítélni a filmet, hogy valóban filmként, és ne egy sorozatgyilkos reklámjaként lássam. Azt hiszem mint film valóban közepes. A főszereplő srác kifejezetten gyenge, a kapcsolatok erőltetetten vannak felvonultatva, néhány jó képi megoldást leszámítva, csak egyfajta meglovagolása a valódi sztorinak. A lényeg viszont nem más: Ha dokujelleggel be szeretnéd mutatni az effajta szörnyeket, tedd, hogy érthető legyen, mitől kell félnünk. Itt azonban kvázi felmentést kap a későbbi bűnös. Szülők, körülmények vannak hibáztatva, szinte azt akarják elérni, hogy érezzünk együtt egy olyan pszichopata lélekkel, aki 17 ember haláláért bizonyítottan felelős. Vajh, hány ferde lélek kaphatott inspirác... több»
Ne fanyalogjunk már... Figyelembe véve az utóbbi 15 év igen gyenge horrortermését, semmi ok a panaszra. Történet van, feszültség kellőképpen fenntartva, a horrorelemek a helyükön, a színészi játék meglepően jó, a két idősík összekovácsolása pedig egyenesen remek! Nyilván nincs az általam látott top 5-ben, de igazán élvezhető film volt!
Csak egy kicsi hiányzott Sokan leírták előttem, hogy mi a pozitív a filmben, szinte mindennel egyetértek. Azon viszont nem tudok túllépni, ha a WTC tragédiát eszközként használják egy történetben. Volt ebben dráma elég, nagyszerűen kifejezve. Muszáj volt puszta hatásvadászat kedvéért épp így lezárni?
Szép, új világ... :( Hibátlan alkotás, épp amiatt, ahogyan véget ért: nem ad feloldozást.
Tekintve a realizmusát, ez teljesen így van rendjén. Amerre a mai, minden joggal, de szinte semmilyen társadalmi kötelességgel felruházott világ tart...
Gyenge háromcsillagos. Nem látom igazán a szórakoztatást sem és az akciót sem. Lehetett volna jó, de nem lett az. Cavill egyébként sem mozifilmszínész-óriás, de ebben épp azért múlta számomra alul önmagát, mert vártam az alakítást. Nem jött. Szeretném, ha hozná azt, amiért színésznek hívják. Még várok.
Vegyes érzés Próbáltam az eredetitől függetlenül nézni, de persze nem egyszerű. Brandt karakterét rögtön hagyjuk is, szót se érdemel. Jake Gyllenhaal mintha egy könnyed jutalomjátékként élte volna a szerepet, és nem is csinálta rosszul (hirtelen nem jut eszembe egyébként sem rossz alakítás tőle). A poénokat én nem sokallom, épp annyi fűszert vittek a filmbe, amennyi kellett, plusz a mélyebb szálakon se nagyon halványítottak, hisz eleve nem voltak azok erősek... A kiszólások a 80-as, 90-es években sem voltak kevésbé bugyuták, mint itt, egy ilyen moziban teljesen rendben vannak. Conor McGregor egyenesen meglepett azzal, hogy kvázi önmagát hozza, nagyon adja a stílust. Több verekedős rész viszont nagyon fe... több»
Méltatlanul ajnározott A korszak bővelkedett az ehhez hasonló filmekben, így még kirívóbb, hogy ez a gyenge alkotás ilyen nagy hype-ot kap azóta is. Ezer éve a listámon volt, és most csak azért nem bánom, hogy megnéztem, mert kontrasztanyagnak kiváló. Hiteltelen főhős (Sam Elliot simán lejátssza a vászonról), szégyenteljes koreográfiák, faék egyszerű sztori (utóbbi még nem is fájna annyira). A 2024-es remake-et is bevállalom, ott legalább igazi színész lesz a főszerepben, de most már tartok tőle kicsit.
60 Veszettek (2024)
Alapjáraton fenntartásaim vannak a francia filmekkel kapcsolatban, de aki erre azt írja, hogy gyenge... Teljesen újszerű bemutatása a zombifeelingnek, óriásiak a vágások, zseniális a rendezés... Mi kell még? Sztorivonal nincs, de nincs is rá szükség, az egész egy kiragadott intervallum, amit tök jó átélni, ha megy valakinek.