Timcsi

Megmondom őszintén, én nem ismerem Ed Gein önéletrajzát, így csak a sorozat alapján tudok véleményt mondani. Az első pár rész számomra kissé vontatott volt, a főszereplő szinkronhangja kifejezetten idegesített, és csak utána tudtam meg, hogy a színész is így beszélt az eredeti hangján, nem csak a szinkron ilyen. Aztán a közepe felé belejöttem. Sőt, nekem tetszett, szerintem sokkal jobb, mint a Dahmer-sorozat. Személy szerint jobban örültem volna annak, ha nem két szálon fut a cselekmény, és teljesen Ed Gein életéről szólt volna. A végén természetesen már sajnáltam is, hiszen csak egy "beteg" ember volt, aki csinált mindenféle nagyon rosszat, de mégis rossz volt nézni, amikor már szenvedett. ... több»

Ez a film egy igazi kortalan, bármikor megnézhető alkotás, ami mindig aktuális lesz valakinek, mert gimisek mindig lesznek, amíg világ a világ. És ebből kifolyólag mindig lesznek tinik, akiket izgat az első igazi szexuális együttlét, és a gimis végzős bált már meg sem említem. Meg sem tudom számolni, hányszor láttam amerikai filmekben a végzős bált, mint a film legfontosabb pillanata. Kortalan azért is, mert az igazi barátságról szól, jelen esetben 4+1 (ha Stiflert is belevesszük) kamaszról, akik folyton együtt lógnak, és alig várják, hogy elveszítsék a szüzességüket. Ebben a filmben még olyan poénos és vicces jelenetek voltak, amelyeken a mai napig nevetek, ha újranézem. A zenéje is szuperü... több»

Kedvenc filmjeim egyike, szintén az a kategória, amit már milliószor láttam, de még biztosan ugyanennyiszer meg fogok nézni. Véleményem szerint Liam Neeson legjobb filmje. Valószínűleg minden szülő rémálma lehet, hogy mi fog történni akkor, amikor a lányuk elutazik életében talán először a szülei nélkül a legjobb barátnőjével külföldre, ahol minden ismeretlen. Nem hiába mondják már kicsi korunkban is, hogy ne álljunk szóba idegenekkel. De ők mégis megtették, és ezért elrabolták őket. A filmet nézve mindenki ilyen apát kívánna magának, mint amilyen Brian. Végig izgalmas, akciódús, és a végén happy end. Mi kell még?

Meg sem tudom számolni, hányszor láttam már az első részt. Minden karácsonykor megnézzük, ez már hagyomány nálunk; bárki bármit mond, ez kötelező eleme az ünnepnek. Kívülről fújom az egész filmet, de így is szurkolok mindig Kevinnek. Talán azért is szeretjük ennyire és ennyien, mert visszahozza a gyerekkori, gondtalan karácsonyokat, mikor még teljesen másként éltük meg az ünnepeket.

Az Esőember is többször nézős film nálam, nemcsak Dustin Hoffman alakítása miatt, hanem a filmzene miatt is. Nagyon szerettem, ahogy Tom Cruise viselkedett a testvérével; számomra egyszerre volt sokszor vicces, de megható is, még úgy is, hogy tudjuk, nem önzetlenül tette ezt.