A törvény nevében - 4. évad

Nézhetetlen!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kétszer nézős, mivel a végére ugyan összeáll a kép, de addigra a részletek elvesznek. :-) Számomra sokatmondó volt a sorozat, minden részben az örök körforgást, az újraszületést próbálták megértetni, elénk tárni. A minduntalan vissza-visszatérő jelké... Teljes kritika

Nagyon erős volt ez az évad, az utolsó rész viszont nálam levont egy csillagot a következetlenségek és az ad hoc bedobott, kicsit túlságosan is elrugaszkodott csavarok miatt. Reis és Foster viszont zseniálisak voltak, végre újra egy jó True Detective évad, nagy szükség volt már rá.

Lehetett volna jó ez az évad, ha nem tömik tele fájdalmas ostobaságokkal. Először is szinte minden karakter roppant egysíkú, némelyik egyenesen semmitmondó. Aztán mindenki egyfolytában dühös vagy szorong (kivéve a mimóza „nagy mackó” kocsmárost), van... Több persze a „jó” dühös, aki fel van háborodva, míg más szimplán csak gonosz, ezért dühös. A legbosszantóbb az, ahogy a férfi és női szerepeket felcserélik: a nyomozó „nő” elszánt (és dühös), verekszik, küzd stb., majd néha egy kis feszültséglevezető szexre elkapja a „férfit”, aki érzékenykedik, reménykedik, szerelmet vall, és várja haza a kalandokból megtérő „nőt”. Ezeket az úgynevezett női és férfi szerepeket eleve a hollywoodi filmipar kreálta, és eredetileg is beskatulyázó, megkérdőjelezhető és bárgyú, de most, hogy felcserélik, és megfordítva női, illetve férfi színészekre húzzák ezt a bőrt, már egy teljes káoszt kapunk. És persze a fehérek, és azon belül is a férfiak elleni súlyos kirekesztés és uszítás sem maradhatott ki. Az egyáltalán nem világos, hogy mi ezzel a cél, ez majd elhozza a világbékét? Hogy valami pozitívumot is említsek, ebbe a silány felhozatalba két „érdekesebb” karakter valahogy becsúszott, Rose Aguineau (Fiona Shaw) és Hank Prior (John Hawkes), és mindkét színész alakítása elismerésre méltó. Összességében pedig a közeg, az északi sarkvidéki környezet, az inuit közösség szerepeltetése és az alapötlet többet, jobbat érdemelt volna. A látszólag elgondolkodtató „filozófiai vonatkozás” pedig egy blöff, épp csak bedobják, és kész, a film egészéhez alig kapcsolódik.

Nehéz véleményt alkotni egy ennyire bevezetős szagú epizód alapján, jó lett volna egyből megnézni a folytatást is. Egyelőre jónak tűnik, nagyon tetszett az alaszkai éjszaka, a misztikus(nak tűnő?) pillanatok viszont nem tudom, mennyire vágnak egybe a True Detective lelkületével, de nem hiszem, hogy nagyon elvinnék ilyen irányba. A The Last of Us első része jóval kerekebb valami volt, úgyhogy arra könnyebb volt csillagokat tenni, de azért most is dobok egy nyolcast (mármint négy egészest), már csak azért is, mert milyen menő már vásznon látni sorozatot! Tök jó lenne a folytatást is így nézni, még az első sort is bevállalnám, mint most. Szóval várom a folytatást nagyon, már nem is kell olyan sokat aludni. És most látom, hogy csak 6 epizód lesz, csak hab a tortán, hogy nem nyújtják tovább a kelleténél! ETELE négyes termében voltunk, itt azért már nem optimálisak az első rajtkockák, ezt csak tanulságként írom, mert sokat szoktam kisebb termekben előre ülni. Csendes éjt néztem, azt hiszem, a másodikból, de ott működött.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Hát sajnos csalódnom kellett ebben a szériában, nem lett volna szabad Lopeznek adni a rendezői széket, nagyon-nagyon félrecsúszott vele. Hiába minden, a főszereplő páros egyerűen nem tudja adni a karaktereket, műanyag, átgondolatlan cselekedeteikkel ... Teljes kritika

Végre belevágtam a True Detective negyedik évadába, és bevallom, vegyesek az érzéseim. Egyrészt a hangulat magával ragadott. A téli Alaszka lenyűgöző tájai, a sötét tónus és a zene mind hozzájárulnak a feszültségkeltéshez. Jodie Foster játéka kiemelkedő, a karakterét mesterien hozza. Kali Reis is meggyőző a kemény és sérült nyomozó szerepében. A rejtély is magával ragadó, élveztem a fordulatokat és a feszültséget. Azonban néhol lassúnak éreztem a tempót, és egyetértek azokkal a kritikusokkal, akik szerint a túlzott fókusz a szereplők magánéletén elvonja a figyelmet a nyomozásról. A befejezés sajnos nem okozott meglepetést, kiszámíthatónak és elsietettnek éreztem. Összességében egy atmoszférikus és magával ragadó sorozat kiemelkedő színészi játékkal. Azonban a lassú tempó, a túlzott fókusz a magánéletre és a kiszámítható befejezés miatt nem éri el az előző évadok színvonalát. Ha valaki szereti a sötét hangulatú thrillereket, és nem bánja a lassabb tempót, akkor annak valószínűleg tetszeni fog. Ha pörgős cselekményre és meglepő fordulatokra vágyik, akkor ezt a sorozatot nem biztos, hogy az ő ízlésének szánták.

A törvény nevében 4. évad hangulatosan kezdődik. Távoli, elszigetelt alaszkai település, állandó sötétség, dermesztő hideg, misztikum. Minden adott egy jó bűnügyi sorozathoz. A készítők próbáltak belevinni egy kis - A Dolog - utánérzést, több-kevesebb sikerrel. A cselekményszálak azonban nincsenek rendesen kibontva, a jól felépített misztikum hamar elvész, a történetet túl hamar lezárják, a rejtély egy részére sosem kapunk választ. Szerintem még legalább 5-6 részt elbírt volna a sorozat, számomra a rövidsége miatt csalódást okozott.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Alaszka, sötétség, halál. Először is nagyon látványos, nagyon szép az operatőri munka. A fények, minden film kocka gyönyörű, a zene nagyon bejött. A történet, egy csapat tudós megfagy egy kupacban, de szó szerint, a nyomozó, aki felelős a területért egy kissé labilis ideg- és emberi roncs. Nincs semmi nyom, lassan indul a felderítés, ezért van idő a családi drámákkal foglalkozni, és abból van bőven. Akik az elején utálják egymást, barátok lesznek, és fordítva. A szereplők, Jodie Foster nagyon nagyon jó, az alaszkai szereplők kicsit gyengék, de a fura fehér emberek nagyon jól játszanak. Epic pillanat: Helyszínelés közben eltört láb. Folytatás: Igen. Végső csavar: 60%.

Bár úgy gondolom az első évadnak nem tudnak a nyomába érni, ettől függetlenül ez is jól indul és valószínűleg élvezni fogom. A misztikum, feszültség ott van és az alakítások továbbra is erősek.