Kampókéz

Igazi '90-es évekbeli slasher. A műfaj kedvelőinek kötelező darab, de igazából bárki számára kellemes kikapcsolódás lehet, akik szeretik a horror/thriller párosítást. Clive Barker eredetijét nem olvastam még, de most már az is bakancslistára kerül.

A '90-es évekre a nagy horror ikonok kora lejárt. Filmjeikben egyre nagyobb teret kapott a humor, ez pedig néha odáig fajult, hogy már-már önmaguk paródiájává váltak (lásd: Freddy halála - Az utolsó rémálom). Az új évtized reflektált is a dologra, el... Teljes kritika

Candyman a 90-es évek egyik meghatározó horrorja. Semmi filmes trükk, de ezek hiányában is vállalhatóak a képek. Izgalmasan, persze néha kissé lassabban folyik a történet, de azért ezen a filmen lehet félni. Virginia Madsen és Tony Todd szuperul hozzák a kötelezőt!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Van is véleményem a filmről, el is mondom, ha kell, ha nem. A Kampókéz esetében már a műfaji besorolás is nehézséget okoz, legalábbis nálam. Alapjait tekintve slasher horror, azonban sokan vannak, akik inkább thrillernek tartják, erős misztikus, és... Teljes kritika

Általában a gyilkosokkal azonosulunk. Gondolok itt Michal, Jason vagy akár Freddy karakterére, de persze ebben az esetben Kampókézre. Mivel ezeket a személyiségeket jobban meglehet ismerni és van háttér-történetük az áldozatokkal ellentétben. Van bennük sok olyasfajta jellem, mint a hidegvér, könyörtelenség és ezáltal elsimítanak valami féle frusztrációt. Megmozgatnak valamit, ami ott van a társadalomban. Ezt a frusztrációt simítja el a kampó kezű gyilkos, a szörnyeteget, aki a szerelem és a gyilkos vágya hajt. Dióhéjban egy sötét szerelmi történet. Egy másik életben szerelmesek voltak egymásba és most ezt próbálja meg elérni, hogy visszaszerezze a nőt (másik felét). A kampókéz a rabszolgaságot használta fel, a borzalmait arra, hogy megmagyarázza ennek a „szörnyetegnek” születését és eljön, ha kimondod a nevét 5-ször. Jól mutatja be Bernard Rose rendező ennél a Slasher filmnél, hogy a trauma indítja el a gyilkost az úton, ami a jelenben folytatódik. Érdekesnek és egyaránt lenyűgözőnek találtam, hogy a film 40 perc elteltével mutatja be a gyilkos karakterét. Jól felépítették, szép lassan mutatják be a mitológiáját. Maga Kampókéz jelleme valami okból nagyon karizmatikus volt és ezáltal érdekessé tette a filmet, jó személyiséget találtak ki neki. Arról nem beszélve, csak azért vadászott a Helenre (Virginia Madsen), hogy megölhesse, ezt követően pedig együtt legyenek örökre, ezáltal beteljesítse saját feladatát.