A porszörny
Dust Bunny
Több
Dust Bunny
Vélemények (13)
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ameddig tudod nézd, majd pörgess bele vagy 30 percet és talán végig tudod nézni. Horror müfajba csak a darabolás miatt fér be, de a végére inkább egy dajkamesét (Grimm és Andersen "horror" meséi)kapunk, happy enddel. Lehetett volna egy "új" szörnyfilm, amiből akár több részt is ki lehetett volna hozni, de ez most nem jött össze.
Szerintem A porszörny egy olyan film, ami nem akar mindenáron nagy lenni, mégis sokáig velem maradt. Nem egy pörgős, hangos mozi, inkább lassúbb, csendesebb, és hagy időt arra, hogy gondolkodjak közben. Nekem ez tetszett, mert manapság kevés film mer... Teljes kritika
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
A Porszörny (2025) kellemes meglepetés: egyszerre családi film és finoman ironikus allegória a rendmániás hétköznapokról. A látványvilág kreatív, a „por” mint ellenfél játékosan kap személyiséget, miközben a történet nem veszíti el érzelmi tétjét. Bár a tempó néhol egyenetlen, a humor működik, a zene emlékezetes, és a karakterek szerethetők. Nem forradalmi alkotás, de szívvel készült, és ritka módon képes egyszerre szórakoztatni gyerekeket és felnőtteket. A film legnagyobb erénye, hogy nem magyaráz túl mindent, hanem teret hagy a nézőnek, így az utóíze még napokkal később is megmarad. Nálam 5/5, és ennyi!!
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Bryan Fuller filmje felemás érzéseket hagyott bennem. Vizuálisan nagyon egyben van, szinte már szürreális élményt nyújt, azonban nem feltétlen egyértelmű, mennyire hangsúlyos a gyerekkori traumafeldolgozás és mennyire a fantasy-vonal. Nehezen mozog a műfajok közt, pedig igen impozáns szereplőgárdát sikerült összeszedni. Számomra érdekes módon egyáltalán nem a főszereplők viszik a prímet, hanem Sigourney Weaver. Ez a szerep piszok jól áll neki és láthatóan ő is élvezte az abszurd, félelmetes és egyben komikus karakter megformálását. Na, és a cipője a fináléban....frenetikus :) Az egész hihetetlenül stílusos, cool, a párbeszédek zseniálisak, azonban a szörny megvalósítása nekem azért hagyott némi kívánnivalót maga után. Az apróbb hibáitól eltekintve egy kimondottan élvezetes és rendhagyó filmélmény, erősen ajánlott !
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Csak, és kizárólag Mads Mikkelsen játéka miatt adtam rá kettő kőkemény pontot, és nem másért! Nekem már maguk a berendezett helyszínek iszonyatosan színesnek, giccsesnek és sziruposnak tűnnek... Értem én, hogy Bryan Fuller mindent jól akart csinálni,... Teljes kritika
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ez a film számomra szürreális. A film egy kislányt, majd egy idegen férfit mutat be, akik között nincs semmiféle kapcsolat. Az egyik az ágya alatti szörnytől retteg, míg a másik emberi retteneteket győz le bérgyilkosként közelharcban. A kislány szüleit időközben a porszörny felzabálja, mivel nem tartották be a szabályt és ráléptek a padlóra. A kislány követi a rejtélyes férfit, aki sárkánnyal is harcol, ez adja neki az ötletet, hogy felfogadja a padlószörny elfogására és likvidálására. A megbízási összeget a templomból nyúlja le, majd levél formájában adja tudtára a férfinak, mit is szeretne. Mads Mikkelsen és Sigourney Weaver kapcsolata is a film végére tisztázódik a számunkra. Sigourney Weaver ebben a filmben alulmarad a szörnnyel szemben, nem úgy, mint A nyolcadik utas: Halálban. A kislányról is kiderülnek dolgok, feltűnik a színen az FBI és egy gyilkos galeri banda is, akik tűzharcba keverednek. Közben fel-feltűnik a szőrös behemót állat, mint egy vízi bálna tör elő a padlóból, majd hamm! bekapva néhány embert úszik vissza a mélybe. A film képi világa igen különlegesre sikeredett. Maga a történet nekem eléggé abszurd lett, több stílust próbált vegyíteni. A film keveri a fantasy-horrort, akciót és fura horroros mesét. A forgatás helyszíne Budapest volt, a filmben szerepet kapott Trokán Nóra is. Emellett több kisebb magyar szereplő is feltűnik, főként akció- vagy mellékszerepekben.
A porszörny megnézése után vegyes érzéseim maradtak. Egyrészt el kell ismerni, hogy a film vizuálisan érdekes és ötletes. A szörnyek és a sötét, meseszerű világ kidolgozottsága látványos, és bizonyos jelenetek tényleg képesek feszültséget teremteni. A rendező, Bryan Fuller stílusa ott van a vásznon, a képzelet és a valóság közötti határvonalak elmosása pedig izgalmas ötletként szolgál a történetben. Ugyanakkor a film nem tudott igazán elvarázsolni vagy igazán megfogni. A cselekmény sokszor vontatottnak érződött, a szereplők nem mindig voltak eléggé kidolgozva, így nehéz volt valóban együtt izgulni velük. A félelmetes vagy szórakoztató pillanatok sem ütöttek akkorát, mint vártam, és emiatt az élmény inkább közepesnek mondható, semmint igazán emlékezetesnek. Pozitívumként említhető, hogy a film hangulata egyedi, és bizonyos képi megoldások, valamint a szimbolikus elemek sokáig bennem maradnak. Összességében nem bántam meg a megnézését, de nem is keltett bennem lelkesedést vagy izgalmat. Inkább egy közepesen élvezhető, kreatív filmélményként tudom értékelni, ami szórakoztat, de nem ragad magával igazán.
Hasonló filmek
Atya ég, vajon a rendező mi szívott? Ez inkább művészfilm, gyerekfilmnek álcázva. Ha az Alice Csodaországban-t összegyúrjuk a Charlie és a csokigyárral, hozzá egy spangli, na, akkor elérjük ezt a szintet. Hiába tették bele Sigourney Weavert & Mads Mikkelsent, ezen sajnos az sem segít. Nem tudom, melyik generációnak lehet jó, mert az egyiknek unalmas és ijesztő, a másiknak meg gyermeteg és elvont.
A porszörny szerintem egy jó és különleges film lett, ami nem a megszokott módon mesél történetet. Már az elején érezni lehet, hogy ez nem egy egyszerű kalandfilm, hanem inkább egy furcsa, kicsit mesés, kicsit sötét világba visz el. Engem végig érdekelt, mert mindig volt benne valami váratlan, és sokszor nem lehetett előre kitalálni, mi fog történni. A hangulata nagyon erős. A díszletek, a jelmezek és az egész látványvilág különleges, szinte olyan, mintha egy furcsa mesekönyv lapjai kelnének életre. A szereplők jól illenek ebbe a világba, főleg a főszereplő, akinek a történetét könnyű volt követni és megérteni. Nem feltétlenül azért, mert minden ki van mondva, hanem mert az érzelmek jól átjönnek. A film lassabb tempójú, de engem ez nem zavart. Volt idő elgondolkodni a látottakon, és hagyta, hogy a hangulat dolgozzon. Nem egy tipikus „könnyű” mozi, de szerintem pont ettől érdekes.
Őszintén szólva többet vártam ettől a filmtől. Elcsábított az előzetes, a képi világ meg persze Mad Mikkelsen is. Szóval minden megvolt ahhoz, hogy egy szuper mű legyen, de valahogy mégis nagyon erősen átlagos. A képi világ egész jó, de összességében valahogy fantáziátlan, kiszámítható, üresjáratos mű lesz, pedig még a színészek is szuperek. Nem akarok utalgatni, de teljesen olyan érzésem volt, mintha több kultfilmet összegyurmáztak volna egy csipetnyi Wes Andersonal. Sajnálom az alkotást, mert vártam, nagy durranásnak tűnt, de aztán elmaradt a hatás. Azt gondolom mindezek ellenére, hogy egy nagyobbacska gyerekkel kikapcsolódásnak szuper film lehet, de sajnos nem ad többet.
Őszintén meglepett! A történet egy gyerekkori félelemből épít fel egy brutális, mégis érzelmes sztorit, amit simán el tudsz vinni esti mozizásnak. Mads Mikkelsen alapból carry-eli a filmet, és a vizuál olyan, amit Fuller-től vársz. Hangulatban inkább sötét mese, mint horror.
Elég durva volt, de nem úgy, ahogy vártam. A film vizuálisan pörgős és tele van fuller-es hangulattal, a Mikkelsen–Sloan duó meg tényleg odateszi magát. A sztori néha kicsit lassú, de a végén jön pár ütős akciójelenet. Nem klasszik horror, inkább fura, sötét mese vibes.
