John Wick: 4. felvonás

A John Wick-filmek kicsit külön műfajt jelentenek az akcióthrillerek világában. Kitalált közeg, melyben egy rejtélyes és mindenható legfelső kör irányítja a világ legnagyobb maffia-szervezeteit. Nekik mindenkinek engedelmeskedniük kell. A hálózatuk C... Többontinental szállodákban testesül meg, ahol a legfontosabb találkozóik, megbeszéléseik és egyeztetéseik is zajlanak. Hatáskörük globális és bérgyilkosokra épül, akik bizonyos összegekért bárkit képesek megölni. Azaz csak majdnem bárkit, mert közülük a legjobbat nem tudják likvidálni. Ő Jardani Jovonovich, azaz John Wick (Keanu Reeves). A negyedik részben már régóta elhúzódó háborúban áll a legfelső körrel, melynek egyik tagja, a Marquis (Bill Skarsgard) Párizsban akarja megöletni a második legjobb bérgyilkossal, a vak kínai Caine-nel (Donnie Yen). Párharcuk a film legvégső és legszomorúbb jelenete. A 4. felvonás nem a legjobb John Wick-fejezet, de az egyes részek közt nincsenek jelentős minőségi különbségek: mind a 4 eddig elkészült rész megérdemli a 4 csillagot (az első kettő a 4 és felet is).

Elég nagy csalódás volt a film. Szinte minden kreativitást vagy eredeti gondolatot mellőző akciójelenetek, nevetségesen rossz dialógusok és borzasztó színészi játék adja a film nagy részét. Úgy tűnik, Kenau Reeves már meg sem próbált színészkedni, és... Több teljesítményét még a totál egydimenziós többi karakter is felül tudta múlni. Nincs érdekes konfliktus vagy morális dilemma, ne adj' isten jól koreografált akciójelenet. 90%-ban arról szól a film, hogy random NPC-k rohannak főhősünk felé, aki általában egy lövéssel leszedi őket. Sajnos többször elbóbiskoltam, annyira unalmasak voltak ezek. Leginkább a képernyő szélén lévő extrákat néztem, a reakcióik sokkal jobbak voltak, mint bármi más. Meglepő módon a többi, narratív központú jelenet lényegesen erősebb volt, és szinte mindig több dolog történt, mint csak egy sima tátogás. Sajnálatos, hogy mindegyik karakter grandiózus közhelyeket és kliséket mondogat egymásnak, a film érdekes világépítése totál kihasználatlan maradt. John Wicknek fogalmam sincs, miért vannak barátai, egyfolytában csak sekélyes és ostoba mondatokat dobálnak egymásra egy asztal két végéből. Arról ne is beszéljünk, hogy mindkét antagonista a félelem minden elemét nélkülözte. Totál hiteltelen, hogy senki sem lövi le a random vak karaktert. Elszomorító, mennyire unalmas volt ez.

Mindig is úgy gondoltam, hogy a John Wick filmek afféle virtuális pszichológiai-lelki "edzőtermek" arra a célra, hogy egy fotelben ülve éljük ki magunkból a felgyülemlett frusztrációinkat és átmeneti neurózisainkat, miközben egy sört vagy valami egye... Többbet kortyolgatva (esetleg popcornt majszolva) kárörvendünk azon, hogy egy pali péppé lövöldöz 150 embert előttünk. Nos, kb tényleg ez a helyzet és én a magam részéről imádom. A második rész a legjobb, a negyedik most picit félrement, de sebaj. A szeptemberben már 59 éves (!) Keanu Reevestől ez is óriási és valóban hatalmas teljesítmény. Ember én 59 évesen a heverőről is nehezen állok majd fel. A konkrét gondok: a sztori (ahogy van) a vak pasas, a hájpacni, akit képtelen lenyomni Wick és persze a legvége. No, meg az, ahogyan csóró Lance Reddicket kiiktatják (ő a Continental recepciósa). Az oké, hogy szegény meghalt a valóságban is, de a script lehetett volna nagyvonalúbb a karakterrel és lehetett volna az ipsének valamilyen hősiesebb halála is. Összességében azért így is egy jól összerakott rész a Wick 4, csak nem a legjobb. Nálam így is erős 75%-os. (A második része 85%.)

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A John Wick filmek nálam mindig is a különlegességek közé tartoztak, mert valamiféle levezetésként néztem őket a bennem felgyülemlett mindennapi feszültség ellen. Ha az ember két órán át bámul egy pasast, aki kétszáz ember öl meg ezen idő alatt (pisz... Többtollyal, késsel, agyonveréssel), az nem teljesen normális dolog. De mégis elfogadható, ha a jelenség pszichológiai oldalát nézve rájövünk: felszabadító tud lenni. A legelső rész alapötlete jól kitalált. Adott egy fehérorosz származású bérgyilkos, aki visszavonulna, de felhúzzák a kutyája megölésével és így gyilkolászni kezd. Nem is akárkiket: egy orosz bandát. A második rész összetettebb: itt csőbe húzzák a Rémkirályt, és belekeveredik a világ maffiáit összefogó legfelső kör konfliktusrendszerébe. A harmadik részben mindenki ellene fordul. Keanu Reeves mindegyik részben óriási, és a másodvonalban is nagy alakításokat láthatunk dupla A kategóriás színészektől, mint Ian McShane, Lance Reddick (Isten nyugosztalja) és Laurence Fishbourne. A harmadik részben túl keveset látjuk Fishbourne-t, és szerintem méltatlan az is, ahogyan szegény Reddick karakterét, Charon meghalasszák. A vak pasas is gagyi lett kicsit. Mindezeket leszámítva a negyedik felvonás nem rossz, nálam 65%-os.