Kurszk (2018)

Sokszor láttam már -igaz történet alapján készült- drámát, évről évre egyre több készül, mégis ez teljesen elérte bennem azt a hatást, amit egy ilyen filmtől elvárni lehet. Különösen azért érdekes ez a Kursk mozi, mert nem amerikai cselekményt dolgoz fel, és nem is amerikai színészekkel. Nem tudom mennyi köze van hozzá, de részben nálam ez is hitelesebbé tette a nagy átlagnál. Bevezetésképpen elénk tárják a kötelező (de most jól működő) klisékkel a csapat már-már családias összetartását egy esküvőn keresztül. Érdekes húzás volt a rendezőtől a képaránnyal való játszadozás, mert ami ezután jön hadgyakorlat akkor váltunk szélesvászonra. A tragédia látványosan lett megcsinálva, maga a robbanás akárcsak az életben lehetett... váratlanul, hirtelen csapódott be és ezt a nézők is megkapják. A párhuzamos történetvezetés óriási. A történet két oldalról van bemutatva, mindkettő tökéletes. Az aggódó, de bizakodó családtagok drámája, valamint a tengeralattjáróban rekedt túlélők vergődése is kellő hatást gyakorolt rám. Noha a lent történt események (valószínűleg) fiktív cselekmények, mégis ezek a részek ütnek a legnagyobbat. Feszengve ültem a moziszékbe. Teljesen nyomasztó hangulatot teremt minden, amit láthatunk: a fulladásos halálközeli élmények, és azok a lelki állapotok, amik uralkodnak a főszereplőkön mindaddig a közel 1 hétig, amig kitartottak. Ennek a filmnek sikerült az, ami a 2006-os Wold Trade Center c. filmnek nem. Bemutatni kellő feszültséggel és drámával (több oldalról) azt, ami történt. Egy percét nem lehet unni a látottaknak, inkább csak bosszankodni, hogy ezekkel az emberekkel milyen szörnyű tragédia történt, és milyen botrányos hozzáállás miatt. A befejezés egyszerűen zseniális lett. A mozi több tagjánál beindította a könnycsatornákat, még nálam is, pedig én a meghatottságot elintézem egy erős libabőrrel, de itt nem bírtam. A főhős fián keresztül sikerült egyfajta keretes szerkezetet generálni, és megkoronázni a drámai hatást. Nálam teljesen betalált. A film kellő módon megadja ezzel a filmmel a tiszteletet a 2000-ben történt tragédia áldozatai elött.

Azok alapján, amit utánaolvastam, a Kurszk elég hitelesen adja vissza a megtörtént esetet, és eddig ezzel nincs is hiba, a gond számomra elsősroban a karakterek felépítésével, a klisékkel és a gyenge párbeszédekkel volt. Ha egészében nézem, akkor az arányok végül egyik irányba sem billennek el, aminek az eredménye egy közepes, simán kihagyható film lett a részemről. Leszámítva, hogy úgy alakult, hogy a párommal már megnéztük. :)

Őszintén szólva abszolút kellemes meglepetésben volt részem. Lehet, hogy én maradtam le róla, de viszonylag gyenge marketing kampányt kaphatott a film, mert alig lehetett róla hallani, pedig többet is érdemelt volna, ugyanis a minőség, a kivitelezés, a színészi játék terén egy abszolút kompetens és érdekes alkotásról van szó, amit bátran merek ajánlani. Nálam ez kérdés nélkül 4 csillagot ér.

Emlékszem arra, amikor ez a tragédia történt, és már akkor teljesen ledöbbentett az eset. Most, hogy láthattam mindezt mozivásznin is, még inkább ledöbbentem, mivel annyira hitelesen volt ábrázolva az egész, szerintem látni kell ezt a filmet mindenképp, hiszen az emberi küzdelem a biztos halállal szemben, valami elképesztően lélegzetelállító ábrázolása engem mélyen megrázott, és az ilyen sötét élményre azt hiszem, időnként szükségünk van, hogy át tudjuk értékelni az életet.

Nem kifejezetten kötött le a film, szerintem drámai meg minden az egész, de nem vagyok benne biztos, hogy egy ilyen nehéz témát így kellene tálalni. Minden esetre szerintem egyszer érdemes megnézni.