Fortress

Tescós változat, nagyon gyenge kivitelben
Annak idején, 1997-ben hatalmas népszerűséggel ment a Tudom, mit tettél tavaly nyáron, olyan sztárokkal, mint Ryan Phillippe, Sarah Michelle Gellar, Freddie Prinze Jr. és a bombázó Jennifer Love Hewitt. Azt a filmet Jim Gillespie rendezte, ám most, közel 30 évvel később, női kezekbe került az újradolgozás, nevezetesen: Jennifer Kaytin Robinson foglalhatta el a rendezői széket. Azt a régi sikert azonban nem sikerült megismételnie, sőt, egy kimondottan gyenge, logikai bukfencekkel teli B kategóriás dolog került a mozikba. Már az alapvetés hibás: hiszen míg az első részben konkrétan elütik az áldozatot (aki aztán bosszút áll és sorra levadássza a fiatalokat), addig most az áldozatot csupán meg... több»

Egyszerre vicces és izgalmas
A Mars régóta izgatja az emberiség fantáziáját (lásd: marslakók), de emberes küldetést még nem sikerült végrehajtani. Ennek több oka is van, de az egyik a távolság. Míg a Hold kb. fél millió kilométerre van, addig a Mars még legközelebbi állásában is 80 millió kilométerre (de átlagosan 200 millió kilométerre). Ez azt jelenti, hogy a mai fejlettségünk mellett ez 8-9 hónapos utazás lenne. De probléma a Mars felszíne is, mely az űrből érkező törmelék és sugárzás miatt még akkor is nagyon veszélyes, ha nem számolunk a mínusz 100 fokos hőmérséklettel és az egyéb felszíni problémákkal. De Ridley Scott 2015-ös filmjében, a Mentőexpedícióban az USA egy felszíni bázist hoz létre egy Marsra szálló csa... több»

Spielberg 2005-ös scifije még tartalmaz életszerűséget
A kedvenc sci-fi alkotásaim egyike már kerek 20 esztendeje a Steven Spielberg-féle Világok harca Tom Cruise főszereplésével. A film körülbelül háromnegyede teljesen hihető és realisztikus, én nagyon hasonlóan tudnám elképzelni egy idegen (és sokkal fejlettebb) civilizáció támadását a Föld ellen. A tripodok tökéletesen élethűek, és valószínűleg hasonló koreográfia szerint, hasonló eszközökkel történne meg egy ilyen eset. A magasból mindent látva érkeznek, és minden emberi teremtényt elpusztítanak. Egy sokkal fejlettebb idegen életforma kiirthatna bennünket. Ha lényegesen fejlettebbek, akkor pillanatok alatt, ha viszont csak alig valamivel (mint ebben az esetben), akkor csak elhúzódó harcok ár... több»

A jobb történelmi filmek egyike (80%)
Ha valaki az amerikai függetlenségi háborúval szeretne képbe kerülni, akkor A hazafi az egyik legjobb választás. Roland Emmerich 2000-ben készült filmjének központi alakja, Benjamin Martin (Mel Gibson) valós történelmi figura, aki fiatalon az indiánok és franciák elleni elleni harcban szerzett hírnevet magának, majd a függetlenségi háború alatt egy ütőképes gerillahadsereget vezetett az angolok ellen. A kiindulópont az 1776-os esztendő, amikor az Amerika földjén létrejött gyarmatállamok (13 db) kijelentik, hogy el akarnak szakadni Angliától, és háborúra készülnek a Brit Birodalom ellen. Benjamin Martin eleinte ellenzi a harcot a vörös kabátosokkal, mert félti gyermekei életét. Az elkerülhete... több»

Szakítás a korábbi vadnyugat-romantikával
A filmipar termelt már ki vicces, romantikus és idealizált vadnyugat-beállításokat is, nem beszélve a spagetti westernek furcsa világáról. Ám realisztikus filmek alig készültek. Peter Berg sorozata most pótolja ezt a hiányt: A vadnyugat születése úgy láttatja velünk a Mississippin túl elterülő hatalmas vidéket egészen Kaliforniáig, ahogyan az valószínűleg ténylegesen is kinézhetett a XIX. század második felében. Az időkeret a polgárháború előtti évektől a századfordulóig tart, nagyjából 1850 és 1900 között, mert utána a vadnyugaton kiépül az amerikai közigazgatás: mindenütt megjelennek a rendőrségek, iskolák, állami és megyei hivatalok illetve a civilizáció megannyi eleme és persze államok s... több»