Mi kell a nőnek?

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem a nagy kedvenc, de az egyik biztosan. Mindig jót tudok mosolyogni bizonyos jeleneteken. (A kebelemelentyű szót pedig azóta is használom.) A film egyik érdekessége, hogy viszonylag alacsony költségvetése ellenére akkoriban bevételi rekordot döntöt... Többt. Több mint háromszázötven millió dollár folyt be a kasszába. De mi is kell a nőnek? Nos, Nick (Mel Gibson) tudja. A Las Vegas-i gyerekkor után főhősünk Chicagóban él és dolgozik. És aki flitteres táncosnők között nő fel, annak bizonyos, hogy az élete felnőttként is csillogás és a szebbik nem meghódítása körül forog, és bizony egymás után hódít meg újabb és újabb nőket. A kissé önhitt férfi egy balesetet követően érdekes új képességre tesz szert. Hallja a nők, és csakis a nők gondolatait. És hogy hova vezet ez a képesség? Hát, ahogyan az lenni szokott, eleinte nagyon is élvezi azt, hogy női főnökasszonyától el tudja lopni a gondolatait. Aztán szembesül mások belső kérdéseivel, gondolataival, kételyeivel. És hogy Nick okul-e a képességéből, vagy minden marad a régiben? Hát, hogy ezt megtudd, nézd meg, és majd eldöntöd magad. Hiszen ízlések és pofonok. Van ebben a filmben valami bájosan édes. Mert ki ne akarná hallani, hogy mit gondolnak az emberek? És ha már megesik egy ilyen csoda, naná, hogy igyekeznénk a saját javunkra fordítani. Nézd meg... mit veszíthetsz? Max szórakozol egyet. Szóval filmre fel, és jó szórakozást!

Az egyik kedvenc gyerekkori vígjátékom, melyben Mel Gibson egy teljesen új oldalát mutatja meg és a film egyedülálló módon ad betekintést a női gondolkodásba.

Amikor megnéztem, már a film elején megkérdeztem magamtól: Miért Gibson??? Hihetetlen melléfogás, mint ahogy Helen Hunt is az. Über gagyi a javából. Értékelhetetlen.

Mel Gibson nagyon eltalálta a karakter, mert elég kéjenc feje volt. A történet picit bugyuta, de azért lehet rajta szórakozni. Csoda, hogy nem készült belőle második rész.