Felhőkarcoló (2018)

Igazából csak azért néztem meg moziban ezt a filmet, mert haverral megbeszéltük, hogy elmegyünk és semmi más nekünk való nem volt. Utólag kicsit bánom, hogy erre használtam fel a tőletek kapott jegyet, amit ezúton is köszönök szépen. Pedig reménykedtem egy pozitív meglepetésben, mert annyira látszott, hogy egy végigpörgős akciófilm, hogy akár még jó is kisülhetett volna belőle. Plusz, eddig amikor az ajándékjegyeimmel néztem filmet az mindig bejött. Sajnos most ez a sorozat megszakadt. Ahogy megszokhattunk Dwayne Johnson adja a kemény akcióhőst. A történettel nincs különösebb probléma, akár jó is lehetne, ha nem azt kellene nézni másfél órán keresztül, ahogy Rock kapaszkodik valahova. Ebben a filmben a túlzásoké a főszerep. A kedvencem az volt, mikor a több száz méteres daruról ugrott át a lángoló épületbe úgy, hogy közben a zsarukat is lerázta. Persze akadnak benne jó jelenetek, mert ez nem egy rossz film, de túltolták az akciót és a vagányságot. A vége azért tetszik. Nem az, ahogy néhány másodperc alatt eloltották a rommá égett épületet, hanem a harc. Gondolom úgy voltak az akciózással, ha lúd legyen kövér. Ott aztán tényleg túltoltak mindent, előkerült a tükörterem, a kézigránát, de még a szamurájkard is. Ez a sok minden csak összedobott egy izgalmas befejezést. Én azt mondom, hogy tényleg csak azok nézzék meg, akik szeretik az olyan filmeket, amikben az akció a lényeg és nem a mélyenszántó gondolatok vagy a párbeszéd.

Csak azért kap 3 csillagot és nem egyet, mert látványos és pörgős akciófilm Johnsonnal a főszerepben. De annyira Die Hard 1-2 koppintás, hogy az már fáj. Pláne a film végi jelenet, amikor eszeveszetten üvöltözve keresi a nejét a tömegben, és akkor ne is beszéljünk a többi hasonlóságról a két (három) alkotás között. És akkor ott vannak még az ellentmondásos dolgok, és itt nem éppen a nagy témának örvendő, a daruról az égő toronyházba való átugrásra gondolok.

Nagyon jó bevezetést kaptunk a családapáról, és a helyszínt adó felhőkarcolóról, mindent megalapoztak egy kitűnő Die Hard szintű mozinak, de sajnos hamar rá lehet jönni, hogy ez a történet nem a jó irányba halad. Ahogy beütött a geb@sz a főszereplő családnál, onnantól kezdve csak egy óriásira nyújtott akciójelenetet kapunk Dwayne Johnsontól, ami látványban megállta a helyét, de mégis 1 óra után már unalmassá válik. A negatív figurákról nem tudunk meg semmit, itt vannak, ők a gonoszok, és a film végéig ezt osszuk be. Így a végkifejletnél sincs egy frappáns párbeszéd, ami legalább félig akkorát ütne mint anno McClane és Hans Gruber találkozása. A korhatár noha 16-os, teljesen családbarát verzió, így tényleg edzett akció-film rajongóknak hatalmas hiányérzetet ígérhet ez a mozi. Talán a Az elnök végveszélyben című, középszintű Tatum filmre emlékeztet.

Egészen pocsék film, de azt azért nem mondanám, hogy meglepett, mert már hamar kiderül az elején, hogy ez egy nagyon egyszerű és buta film lesz (na meg azért Dwayne Johnson neve is garancia általában a kommersz filmekre (oké, akad egy két kivétel, de nem sok)). Borzalmas párbeszédek és együgyű történet, ami a végére már olyan unalmasba csap át, hogy tényleg csak azért néztem végig, mert ha már eddig eljutottam, befejezem. Jó, nem mintha nem tudtam volna mi lesz a film vége.

Régi vágású film, ami ráadásul teljesen középszerű és kiszámítható! A csillivilli hi-tech külső mögött, egy Die Hard koppintást láthatunk, csak feleannyira se stílusosan! Dwayne Johnson nem jó színész, ez köztudott, vannak persze szerepek, amik jól állnak neki, de nem ez a vér komoly stílus. Ez is a film egyik hibája, hogy próbálta túl komolyan venni magát. Kár volt. A látvány hellyel-közzel elfogadható volt, csak sajnos pusztán azzal ma már nem lehet egy filmet eladni. Azért a végére egy pozitívum – amiben azért szintén megtalálom a negatívumot -, jó volt a Sikolykirálynőt, Neve Campbellt újra filmben látni, csak azt nem, hogy fogott rajta az idő!