Nyelés

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az alakítások jók voltak, különösen igaz ez a főszereplő hölgyre. Minden pillanatban hihető volt, minden pillanatban tökéletesen jelenítette meg a fájdalmát, a vívódást. Amellett, hogy egy mély dráma, kicsit gyomorforgató is tud lenni, ha az ember e... Többlképzeli, hogy milyen lehet ez a mentális betegség valójában. Amúgy nem tudom pontosan, hogy mi volt a készítő célja a filmmel, nem tudom, hogy ez önmagában a látottakról szól vagy valami mást kéne belelátni. Nekem belemagyarázás nélkül átjött egyfajta kritika a konvenciókkal, általános elvárásokkal, társadalmi normákkal szemben. Aztán a fene se tudja... kinek mit mond.. De mindettől függetlenül is érdemes megnézni. Nagyszerű alakítás, remek zenei aláfestés, jó képi világ. Nem mindenkinek való. Nem a könnyen emészthető fajta film.... Hah, és ez egy véletlen utalásnak tűnhet a hölgy által lenyelt dolgokra, pedig nem is volt szándékos :-)

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az, hogy emberek néha ellenállhatatlan vágyat éreznek nem ételnek tekinthető tárgyak lenyelésére, jól ismert pszichés diszfunkció, de bizonyos életszituációkban átmeneti zavar is lehet. Van azonban ennek az étkezési zavarnak néha olyan extrém megnyil... Teljes kritika

Műfajilag nem tudom hova tenni a filmet, és magát a történtét se. Kicsit beteg, és nem igazán köti le a nézőt.

A nyelés egy felkavaró karakterdráma egy kimondottan taszító jelenség manifesztációjáról. Főszereplőnk, Hunter a tradicionális konzervatív feleséget játssza, aki egész nap csak takarít és a férjét várja vacsorával. Házasságuk üres és sekélyes, férje ... Többés családja csak egy eszköznek tekinti őt. Hunter terhessége azonban felébreszt valamit benne, és elkezd tárgyakat enni. A film ezt úgy kezeli, mint a nő kitörési vágyát, hisz végre talál valamit, ami felett ő tud uralkodni, amit ő választ, és ő alakít. Természetesen komplikálódik a dolog, amit férje és családja megtudja, mit tesz, és a korábbi hideg profizmussal próbálják meg Hunter menekülését megakadályozni. De milyen menekülés ez, és hova tart? A film még tartogat pár meglepetést, és utolsó harmada egy érdekes irányba vitte el főszereplőnket, mely szépen kontextualizálta a történet metaforikus vonalát. Jó volt látni, hogy a történet nem merült ki a tárgyak lenyelésének furcsaságában, hanem csinált valamit ezzel a jelenséggel, és ezáltal egy kis rejtélyt csempészett a narratívába, melyet később társadalomkritikává emelt. Ez a része azonban már nem áll olyan szilárd lábakon, mint a film remek látványvilága, és a lezárás, bár szépen felépített, mégis túl gyorsnak és összecsapottnak hatott. A főszereplő színészi játéka kiváló volt, és a film apró meglepetései nem engedték, hogy unalmassá vagy repetitívé váljon valami.