Nyelés

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az alakítások jók voltak, különösen igaz ez a főszereplő hölgyre. Minden pillanatban hihető volt, minden pillanatban tökéletesen jelenítette meg a fájdalmát, a vívódást. Amellett, hogy egy mély dráma, kicsit gyomorforgató is tud lenni, ha az ember e... Többlképzeli, hogy milyen lehet ez a mentális betegség valójában. Amúgy nem tudom pontosan, hogy mi volt a készítő célja a filmmel, nem tudom, hogy ez önmagában a látottakról szól vagy valami mást kéne belelátni. Nekem belemagyarázás nélkül átjött egyfajta kritika a konvenciókkal, általános elvárásokkal, társadalmi normákkal szemben. Aztán a fene se tudja... kinek mit mond.. De mindettől függetlenül is érdemes megnézni. Nagyszerű alakítás, remek zenei aláfestés, jó képi világ. Nem mindenkinek való. Nem a könnyen emészthető fajta film.... Hah, és ez egy véletlen utalásnak tűnhet a hölgy által lenyelt dolgokra, pedig nem is volt szándékos :-)

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az, hogy emberek néha ellenállhatatlan vágyat éreznek nem ételnek tekinthető tárgyak lenyelésére, jól ismert pszichés diszfunkció, de bizonyos életszituációkban átmeneti zavar is lehet. Van azonban ennek az étkezési zavarnak néha olyan extrém megnyil... Teljes kritika

Műfajilag nem tudom hova tenni a filmet, és magát a történtét se. Kicsit beteg, és nem igazán köti le a nézőt.

A nyelés egy felkavaró karakterdráma egy kimondottan taszító jelenség manifesztációjáról. Főszereplőnk, Hunter a tradicionális konzervatív feleséget játssza, aki egész nap csak takarít és a férjét várja vacsorával. Házasságuk üres és sekélyes, férje ... Többés családja csak egy eszköznek tekinti őt. Hunter terhessége azonban felébreszt valamit benne, és elkezd tárgyakat enni. A film ezt úgy kezeli, mint a nő kitörési vágyát, hisz végre talál valamit, ami felett ő tud uralkodni, amit ő választ, és ő alakít. Természetesen komplikálódik a dolog, amit férje és családja megtudja, mit tesz, és a korábbi hideg profizmussal próbálják meg Hunter menekülését megakadályozni. De milyen menekülés ez, és hova tart? A film még tartogat pár meglepetést, és utolsó harmada egy érdekes irányba vitte el főszereplőnket, mely szépen kontextualizálta a történet metaforikus vonalát. Jó volt látni, hogy a történet nem merült ki a tárgyak lenyelésének furcsaságában, hanem csinált valamit ezzel a jelenséggel, és ezáltal egy kis rejtélyt csempészett a narratívába, melyet később társadalomkritikává emelt. Ez a része azonban már nem áll olyan szilárd lábakon, mint a film remek látványvilága, és a lezárás, bár szépen felépített, mégis túl gyorsnak és összecsapottnak hatott. A főszereplő színészi játéka kiváló volt, és a film apró meglepetései nem engedték, hogy unalmassá vagy repetitívé váljon valami.

Jó, jó, tudom, ez is kell, és erre is van igény, csakhogy nem nálam. Egy kőkemény dráma, ami néhol gyomorforgató is, de ennyi. Lapos és vontatott, ráadásul idegesítő benne a férj karaktere. Nekem abszolúte nem bejövős.

Amikor először megláttam a film előzetesét, engem nagyon felcsigázott, érdekesnek és egyedinek tartottam az alapkoncepciót. A kritikusok többnyire szerették, illetve érdekelt, hogy mit hoznak ki ebből az egészből. A megjelenését követően mindenhol na... Teljes kritika

A fényképezése érdekes volt, és a művészfilmekkel sincs semmi problémám, de valahogy felkavarodott a gyomrom a történetétől.

A főszereplő tökéletes választás volt. Hihetetlenül átérezhető a fájdalma, szorongása és szenvedése, mindössze a mimikája által. Az egyetlen dolog, ami felett teljes hatalma van az egész életében, az az, hogy mit nyel le... Érdekes megközelítés, de m... Többűködött. Érdekes volt látni, ahogy a film haladásával kivirul, felszabadul és valami mássá alakul. Magáért, a saját életéért.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nálam ez most nem jött be, nekem ez most nagyon vontatottnak tűnt. Nem igazán történt benne semmi, amit előre ne lehetett volna kitalálni, annyira egyértelműen utaltak minden történésre, előre lelőtték a „poénokat”, ami miatt egy picit érdekesebb, mo... Többzgalmasabb lehetett volna a film. Innentől spoiler is lehet benne! Pedig Haley Bennett jól játszott, én elhittem neki, hogy számára ez jelenti a szabadságot, azt hiszem, egyszer ki is mondta, hogy ilyenkor ő irányít. A férjet játszó Austin Stowell is jól alakította a szerepét, természetesen az első pillanattól kiderül, hogy elnyomás alatt tartja a nőt, aki persze nem ilyen házasságra számított. A téma érdekes, az érzelmek is átjöttek, csak ez a vontatott történet vezetés ne lett volna.

Nem tudtam szeretni a filmet, nem kötött le. Biztos azért, mert nem fogott meg a főszereplő, nem került hozzám, mint nézőhöz elég közel.

Érdekes film, az egyszer szent igaz. A leírások alapján bizonyos szemszögből többet, bizonyos szemszögből kevesebbet kaptam, mint azt vártam. De ettől függetlenül egy igazán kellemes és sötét lélektani dráma.

Imádom az ilyen rendezésű filmeket, a látvány és az érzés a bőröd alá mászik, pláne kellemes, releváns filmzenékkel. Tetszik a színészek játéka is. Éppen annyira gyomorforgató, hogy a mélységeket meg tudjuk élni. Vadászom az ilyen filmeket.

Hiányoltam a tényleges cselekményt, ami előre vitte volna a filmet. Az érzelmi vonal sem volt túl erős. Nekem nem tetszett.

A Nyelés, bár még a hivatalos kommunikáció is horrorfilmként pozicionálja, inkább egy párkapcsolati/pszichológiai dráma a #metoo szellemiségében. Ennek ellenére a főszereplőt kínzó, pica nevű pszichés zavar megjelenítése kifejezetten sokkoló, az igaz... Teljes kritika