A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Már megint egy olyan film, ami semmiről nem szól, senkit nem érint meg a mondanivalójával, és csak Jessica M. Thompson szerint van helye a filmes palettán! Aki, ha konyhás néni lenne a menzán, akkor én boldogan repetáznék még a sóska főzelékből is. D... Teljes kritika
Két műfaj határán egyensúlyoz a meghívás, mely thrillerhez mérten ugyan izgalmas, de horrornak viszont nagyon gyenge. Talán lehet ebben része annak is, hogy a filmet női rendező készítette. Jessica M. Thompson egy egészen jó alapötletből rendezett egy vérszegény vámpír-sztorit, melyben sokkal inkább a romantikus szerelmi szál, mintsem a véres izgalmak sokasága a lényeg. Annál is inkább, mert véres izgalmakat egyáltalán nem is kapunk. Van itt is csinos és tehetséges főszereplőnő, Nathalie Emmanuel, érdekes és látványos angol kastély és élvezetes szerelmi kapcsolat, de köröm-lerágós, pláne véres izgalmakat hiába várunk. Pedig ki lehetett volna hozni a scriptből sokkal többet is, ha a rendezés komolyan venné a vámpír-szálat és nem hanyagolná pont azt, ami érdekesebbé tehetné a végeredményt. Ám Jessica M. Thompson láthatóan inkább a két főszereplő, a csinos Evie és a jóképű, gazdag Walter (Thomas Doherty) kapcsolatára fókuszál. Ha van olyan műfaj, hogy romantikus thriller, akkor ezt a filmet én oda helyezném. Értékelésem: 50%.
…de, lévén rajongok a vámpíros filmekért, még egy rosszat is képes vagyok megnézni. Nem kellett agysebésznek lenni, már az elején mindent tudni lehet. De egyszer simán megnézhető, annak ellenére, hogy szerintem elnagyolt és olyan, mintha egy tizenéves írta volna a sztorit házi feladatnak. De ne hallgass rám! Nézd meg, és majd eldöntöd magad! Szóval filmre fel, és jó szórakozást!
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Inkább thriller, mint horror. Erősen érezhető a női rendező kézjegye, hiszen inkább a romantikus szál lett az erősebb. A horror/thriller elemek sajnos sablonokból építkeznek, csakúgy, mint a karakterek, mégis van egy sajátos hangulata, de ennek ellenére ez most nekem kicsit mellément.
Ez egy elég egyszerű film, picit ijesztő, picit thriller. Nem túl mély vagy izgalmas.
Még tavaly szeptemberben láttam a moziban A meghívást (2022-ben), de most újra elővettem, mégpedig kimondottan Nathalie Emmanuel miatt, aki bevallom: nagy gyengém (imádom). Ő a főszereplője ennek a közepesre sikeredett horrorfilmkísérletnek. És bár ez a film horrorként nem nagyon működik (meg kell jegyezzem, hogy női rendező [Jessica M. Thompson] ritkán készít jó horrort]), mégis Nathalie Emmanuel miatt megéri megnézni. A sztori szerint a központi karakter, Evie egyszerű és magányos életet él pincérnőként (plusz hobbiként agyagozással foglalkozva), amikor megtudja, hogy egy régi angol arisztokrata családdal áll rokonságban. Itt azért közbevetném: kicsit hihetőbb lett volna ez az egész, ha erre nem egy színes bőrű színésznőt alkalmaznak (de mint mondtam, egyéb szempontból Nathalie Emmanuel gyönyörű és tehetséges színésznő [csak talán nem épp ebben a karakterben az igazi.]) A lényeg: meghívást kap Angliába egy ősi kastélyszerűségbe, ahol majdnem beleszeret a jóképű, fiatal házigazdába. De csak majdnem, mert közben furcsa dolgokat tapasztal. És itt indul be a horror, ám a horrorjelenetek sajnos gyengécskék és kiszámíthatóak. Értékelésem: 60% – kimondottan a gyönyörű Nathalie Emmanuel miatt (őt leszámítva 40%-ot se kapna a film).
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
A vámpír téma favorit számomra. Mondhatni lerágott csont már, én mégsem unom. 100x inkább a vérszívók, mint a hentelős Halloween-, Sikoly- vagy Fűrész-filmek. Jelen darabunk semmiféle újdonságot nem hoz, mondhatni kliséhegyekből építkezik. Minden részletét láttuk már valamelyik hasonló darabban. Nincs is baj ezzel, nem bánom, ha hasonló összeollózott filmet kell néznem. Feltéve, ha jó. Nos, egész ígéretesen indul, nem sokat pöcsölnek, hősnőnk traumákkal szegélyezett életébe betoppannak a távoli rokonok. Pont jókor, hisz érzelmileg éppen jól jön pár még élő új családtag. Hamar ódon kastélyban találjuk magunkat, különös, fura szokások, és még furább emberek közt. A szokásos elbűvölő, jóképű házigazda sem hiányozhat. Jók a hangok, neszezések, az első pár ilyen rész még működik is. Aztán ahogy kibontakozik a borítékolható további cselekmény, úgy megyünk át mélyrepülésbe. Innentől nem működik semmi sem, hanyagul egymásra dobált jelenetek, kiszámítható minden, már -már unalmas. Kár érte, hogy nem lett fajsúlyosabb. Amit lehetne kicsit boncolgatni, vagy magyarázatra szorulna, azon átsiklik. Homályos rituálé, magyarázat annyi, csak mert. A vége katasztrofális, kínomban vigyorogtam az egészen. Összecsapott, minimális fantáziát sem tartalmaz.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Egész jó lett, nekem nagyon tetszett a film, jó volt a sztori, a helyszínek - nem tudom, de szerintem itt is volt forgatás Magyarországon. A főhős egyik ruhája is kellemes mintás volt. :) Igazi popcorn film. Bár az eleje is furcsa volt nekem, az első öt mondat a fehérek elleni rasszista kijelentésekről szól, aztán végül is nem folytatták a témát a filmben. A szereplők szerintem nagyon jól adták, amit kell, de kicsit többet vártam volna a vámpírok bemutatásával. A vége az brutálisan rossz lett, a végső jelenet az egész filmet szó szerint a szemétdombra küldte.
A szexi vámpírok kényszeríteni akarnak egy fiatal lányt, hogy legyen ő is a halhatatlan, milliárdos, kastélylakó, ezeréves angol úri családjuk tagja. Borzasztó lehet.
A történet elején ígéretesnek indul a sztori, de valahogyan ellaposodott számomra a film utolsó harmadáig. Kicsit olyan érzésem is volt, mintha már láttam volna hasonlót (Aki bújt című film) korábban. A film végi leszámolás ennek ellenére szuper akciójelenetekkel tarkított lezárás lett.
Az alaptörténet elég sok filmből ismerős lehet, egy kis csavarral ugyan, de újdonságot nem jelent. A hangulat, a kezdeti feszültség teljesen rendben van, de amikor elkezdődne a tényleges izgalommal járó sztori, akkor a történet kipukkad, mint egy lee... Több
A thriller és a horror is olyan műfajok, melyekben nagyon nehéz minőségit alkotni, női rendezők pedig sajnos ritkán nyújtanak kimagaslót ezekben a típusú filmekben. Ezúttal Jessica M. Thompson egy átlagnál alig jobb filmet rakott össze The Invitation (A meghívás) címmel. Ami jó benne, az nagyrészt Nathalie Emmanuel játéka. A csinos színésznő ugyanis valóban kitesz magáért. A script viszont gyengécske, a befolyásos, gazdag, arisztokrata fővámpírról, a neve Walter (Thomas Doherty), aki egyszerre sármos házigazda és férfias csábító is. Az igazán izgalmas jeleneteket egyszerűen felpuhították, felgyorsítva villanásban látjuk (de igazából nem látjuk). A női rendezés egyértelműen érezhető abban, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szerelmi évődés a főszereplők között, mint a vámpír-támadások megmutatása. Ez a film egyszerűen túl puha és lájtos horrornak. Ugyanakkor a feszültség lassú és ügyes fokozása arra utal, hogy ha nem horrorként nézzük, élvezetes tud lenni. És megmutatja, hogy Jessica M. Thomson más műfajokban akár jó rendezést is felmutathat még. Értékelésem a filmre: 65%.
Az első egy óra számomra rettenetesen unalmas volt. Patikamérleg pontosan, bemutatták az összes gonosz, sablonos szereplőt, az első perctől lehet tudni, ki melyik oldalon fog állni. Aztán amikor beindulna a buli, akkor felfedezhető valami reménysugár... Több
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
