A hosszú menetelés

Francis Lawrence rendezett már sokkal jobb filmet, például 2018-ban a Vörös verebet vagy a 2015-ös Éhezők viadalát. Ezúttal a Hosszú meneteléssel egy unalmas dolgot rakott össze egy unalmas sztori és unalmas script alapján. Kérdés persze, hogy egy jó rendezés ki tudott-e volna többet hozni a történetből, és szerintem igen. Mint ahogyan a jobb alakítások is lendíthettek volna rajta. Adott egy jövőbeni diktatúra, melyben gyaloglóversenyeket rendeznek élet-halál kivitelezéssel: aki lemarad, azt megölik, aki megáll, azt szintén. Ötvenen indulnak, az 50 tagállamból. Az utolsók már 4-5 napig mennek előre, alvás és megállás nélkül. Nyilván ez így nem lehetséges, amit valószínűleg Stephen King, a sztori megírója nem tudott 1979-ben, amikor papírra vetette az egészet. De ezen túllépve is sok a képtelenség a filmben, és sajnos fordulatokat, meglepetéseket sem nagyon kapunk. A zárásnak ugyan beterveznek egy nagy csattanót, de szerintem nehezen indokolható, és nem is nagyon reális az sem. Az értékelés: 3 csillag jóindulattal.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Éhezők viadalához hasonló kezdésre számítottam: ünnepélyes megnyitóra, részletes felvezetésre, bepillantásra az előző menetekről, de ilyen itt nincsen. Néhány perc, és indul a mandula... akarom mondani, a menet. A játékosok bemutatása is annyiból áll... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nehezen vettem rá magam arra, hogy megnézzem a Hosszú menetelést, de annyit hallottam róla, hogy végül csak bevállaltam. Végignézve azon törtem legelőször a fejem, hogy milyen cím is illene az összegzésemhez, és arra jutottam, hogy az "a film, aminek... Teljes kritika

Olvastam a könyvet 10 éve. Akkoriban is nagyon jónak, még King történetei között is kiemelkedőnek tartottam. A sorozat miatt a nyár elején újra elővettem. Nem gondoltam volna, hogy - ismerve a sztorit - ismét képen töröl a Mester. Ez nem egy Rambo-stílusú hullagyár, itt nem szoksz hozzá a halálhoz. Együtt haladsz, együtt fáradsz el a srácokkal. A gyomrodban a görcs, ahogyan várod, mikor számolnak ki valakit. És mindig megráz, még ha a szereplők már fásultak is. Mert ők már más kapcsolatban vannak a Kaszással, ők, bár még lázadoznak és teszik egyik lábukat a másik után, tulajdonképpen elfogadták őt, nem haragszanak rá. Közben persze rettegnek, mint az ismeretlen utolsó eseménytől. De leginkább dühösek és nagyon fáradtak. Kegyetlen történet ez, amit sosem felejtesz el.

Teljesítménytúrázóként, zarándokként piszkosul vártam már, hogy megjelenjen. Órákkal a mozi után is meg vagyok lőve az értékelésével... Egyfelől mély mondanivalóval ellátott, rettentő megható, szép film. Bajtársiasság, kitartás, lelkierő, hit, akarat, csupa fontos érték. Mindig örülök, ha ezek valamelyike szembejön egy filmben. Másrészről feleslegesen túlkáromkodott, illetve feleslegesen explicit módon erőszakos szerintem. Amolyan "hú, tesó, nézd már, de durva, hogy szétlőtték a fejét"-hatást keltő jelenetek sokasága. Egyszer-kétszer helye lett volna, nem vagyok a durva jelenetek ellenzője. Csak a legtöbbször nem illett bele két elgondolkodtató párbeszéd közé. Ez a két dolog nagyon elprosztósítja az egyébként kiváló filmet. A megtett út távolságáról pedig már nem is írok inkább, nem akarok spoilerezni. Ennek ellenére a pozitívumok felé billen a mérleg, és mindenképpen érdemes volt megnézni, felülmúlta a várakozásaimat. Jó élmény volt, újra is fogom nézni még valamikor. Van benne több jelenet is, ami emlékezetes marad.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem igazán vártam ezt a filmet. Az előzetest ugyan láttam, viszont nem ültem tűkön, hogy megnézzem. Bár ismerem a King regényei alapján készült filmek egy részét, így van viszonyítási alapom. Az a helyzet, hogy tetszett. Nem mondom azt, hogy sűrűn új... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Stephen Kinget adaptálni kétféleképpen lehet: nagyon rosszul vagy nagyon jól. A hosszú menetelés szerencsére az utóbbi kategóriába tartozik. Részben azért, mert nem klasszikus horror, hanem dráma, és King drámái talán jobban működnek a vásznon, hiszen itt elsősorban emberekről, motivációkról és sorsokról van szó. A film szépen átadja azt, ami King írásaiban mindig a legerősebb: rövid idő alatt képes szimpátiát kialakítani a karakterek iránt, és mire észrevesszük, már kötődünk hozzájuk. A játékidő meglepően visszafogott a mai filmekhez képest, de épp ez az egyik erőssége: pont annyi időt töltünk a szereplőkkel, amennyit kell. Van, akit megszeretünk, van, aki mellé odaállunk, és így még fájdalmasabb végignézni, ahogy lassan elfogy az erejük, feladják a küzdelmet és végül az életet is. A főszereplők közti bajtársi dinamika az egyik legerősebb pillére a történetnek. Még úgy is működik, hogy mind ők, mind mi, nézők pontosan tudjuk: nincs kiút, csak a vég. És bár a film fináléja eltér a könyv befejezésétől, meglepően jól áll neki ez az új lezárás, mert érthető, elő van készítve, és súlya van. Külön említést érdemel Judy Greer, aki az egyetlen központi női karakterként alig pár percnyi játékidővel is emlékezeteset alakít. Összességében A hosszú menetelés méltó adaptáció lett: emberi, megrendítő és súlyos. King-rajongóknak kötelező, de azoknak is, akik eddig csak a horrorjai felől közelítették, érdemes megismerkedni ezzel a drámaibb oldalával is.

Stephen King-regény és Francis Lawrence-rendezés. Mi tagadás, mindketten alkottak már jobbat: utóbbi az Éhezők viadala-filmekkel, előbbi a Remény rabjai megírásával (többek közt). A főszerepben a 22 éves Cooper Hoffman és a Romulusból ismert 32 éves ... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A Hosszú menetelés egy olyan film, ami elsőre talán egy egyszerű túlélőversenynek tűnik, de valójában sokkal mélyebb gondolatokat hordoz. Fiatal fiúk kényszerülnek egy embertelen versenyre, ahol nem csupán a fizikai állóképességük, hanem a lelki erejük is próbára van téve. Számomra a legmegrázóbb az, ahogy a film bemutatja, mennyire könnyen válhat szórakozássá mások szenvedése, és hogyan torzulhat el a közösség, ha a hatalom a brutalitást ünnepli. A szereplők közötti beszélgetések lassan bontják ki a karaktereket.Egyesek makacsul ragaszkodnak az élethez, mások beletörődnek a sorsukba, és vannak, akik a menet közben találják meg igazi önmagukat.A folyamatos séta monotonitása még nézőként is nyomasztó, ugyanakkor éppen ez adja a film erejét. Érezzük a fáradtságot, a reménytelenséget, de néha a remény halvány szikráját is. Nekem úgy tűnik, a Hosszú menetelés nem csak egy kegyetlen játék története, hanem tükör, amelyben ott látjuk saját világunk versengő, könyörtelen oldalát. Nem könnyű film, de éppen ezért maradandó élmény.Kimozdít a komfortzónából, és arra késztet, hogy elgondolkodjunk, mi az emberi élet valódi értéke.

Nagy kedvelője vagyok Stephen King történeteinek és nem csak a horrorjai miatt, hanem az olyan különleges sztorijai miatt is, mint a Halálsoron vagy a Remény rabjai. Ezúttal egy olyan eseménysor bontakozik ki a Hosszú menetelés (The Long Walk) című filmben, melynek alapját Kingnek egy 1979-es regénye adja. A rendezés Francis Lawrence kezébe került. Az alaptörténet ezúttal szerintem egy valóságtól teljesen elrugaszkodott dolog: egy jövőbeni disztópikus diktatúrában vagyunk, ahol fiatalokat kényszerítenek évről évre egy végzetes kimenetelű, hosszú gyaloglásra, melynek mindig csak egyetlen túlélője marad. A túlélő mindent visz alapon meggazdagszik, a többiek azonban (akik elfáradva kidőlnek, lesérülve lemaradnak, vagy lassítanak) a halállal kell, hogy szembenézzenek. Ha valaki 3 mérföld/óra (azaz 5 km/h) alá lassul, azt egyszerűen lelövik. A film hangulata rendkívül nyomasztó, de a legnagyobb probléma az egésszel a teljes értelmetlenség. Milyen okból, miért, kinek csinálják az egészet, milyen haszon reményében? Teljes káosz, bár biztos lesznek, akik ebbe is belemagyaráznak majd dolgokat. Én hatásvadász zagyvaságnak éreztem, rengeteg felesleges brutalitással és vérrel. Elvesztegetett 108 perc volt, az az igazság. Úgy tűnik, King sem csupa jót írt és Lawrence-nek sem arany minden rendezése. Még a nagyok is hibáznak olykor. Mindenesetre értelmesebben is eltölthettem volna ezt az időt. Hosszú volt végignézni is ezt a kínlódást.

Ahhoz képest, hogy mennyire egyszerű az alapfelütés, sikerült egy kimondottan érzelmes, izgalmas filmet készítenie az alkotóknak. Igen gyorsan beindul a cselekmény, gyakorlatilag 5 perc után bedobnak a mély vízbe, nincs felesleges időhúzás, aminek én nagyon örültem. Ugyan 50 fiatal indul útnak, de kb. 10 az, aki részletesebben be van mutatva, vannak közöttük igazán szimpatikus karakterek, akikért lehet izgulni. A negatív arcok viszont igazi rohadékok, egy-egy beszólásuk után kinyílik a bicska az ember zsebében :). Ami viszont a legnagyobb pozitívum, azok a párbeszédek; zseniálisan meg van írva a forgatókönyv. Az Alien Romulusból megismert David Jonsson ismét remekel, szerintem nagy karrier áll a srác előtt. Összességében egy nagyon jó moziélmény volt számomra, bárkinek jó szívvel ajánlom.

Ahogy elkezdődött a film, már biztos lehettem benne, hogy a Stephen King-adaptációkhoz hű atmoszférát, képi világot és hanghatásokat fogom kapni a film végéig. Bárki hozzányúl egy King-történethez, mutatja az egységes képet, amit a néző elvár. Egysze... Teljes kritika

Az előzetes alapján izgalmasnak tűnt és vártam, de számomra csalódás volt. A történet komoly témát dolgoz fel, de a rendező túlságosan nagy hangsúlyt fektetett a brutális jelenetekre. Sokszor nem a történet előrevitelét szolgálták, inkább sokkolóan hatottak, mintha csak a néző meghökkentésére lettek volna beállítva. Így a film hangulata túl nyomasztóvá vált, és a karakterek érzelmi mélysége háttérbe szorult. Összességében a drámai hatást kevesebb erőszakkal is el lehetett volna érni, így a film sokkal emészthetőbb volna. Így csak egy közepes értékelést kap tőlem.

Aki valami látványt vár, na, az nincs. - hacsak a remekül megkomponált halálpillanatok nem azok. Könyvben tuti jobb, de valahogy vannak azok a történetek, amik sem könyvben, sem filmen nem nézhetőek. Igazából nem is tudom, mit akarnak megmutatni. Az emberiség állati oldalát? Vagy a végső pillanatokban az emberségét? Mert ezt számtalan pillanatban, más filmekben láthattuk már. Szóval számomra unalmas és értékelhetetlen volt ez a történet. A színészek jól hozták a szerepüket, azért 2 csillag jár neki.