A boszorkány (2015)

Végtelenségig lehetne írni róla de elég ide annyi, hogy a karaktereket nagyon eltalálták. Adott a sztori: Van egy család, amely tagjai szinte mind analfabéta, semmihez nem értő emberek, akik igen nehéz helyzetbe kerülnek miután kitagadja őket a közösségük, vallási okokból. Ez persze okoz némi fejtörést egy erdő szélén, élelem, biztonság, és remény híján. Általában nem hiszünk a boszorkányokban, de mire a film végéhez érünk megváltozhat a véleményünk. A történet egyszerű, de annál izgalmasabb, avégét én egy kicsit átszerkeszteném, de alapjában véve, teljesen befogadható a film. A középkorból származó vallási bigottság és fanatizmus találkozik a sötét mágiával. Hogy melyik győz? Hát az erősebb! Ami itt nem a kereszténységet pártolja.

Hiába a remek kritikák és vélemények innen-onnan, számomra a film csalódás. Jól kezdődik és kitűnő az atmoszféra, de aztán igazából nem történik semmi, főleg ami horror lenne. Mikor már valami történik, hirtelen visszatér a film a gyenge középszerbe. A színészi játékok ugyan jók, de a karakterek csak unalmas, ostoba és képmutató emberek. Nem jöttem rá mitől olyan félelmetes és egyedülálló sokak számára, nekem csak egy unalmas blöff volt.

Szerintem ez is egy szuper újabb fajta horror. Izgalmas, szuper színészek és a képi megjelenítés is egyedi.

Az eleje jól indult, elkezdett érdekelni hogy mi is áll a háttérben. A hangulat, a képek, ez a színtelenség nagyon bejött. Ahogy bontakozott ki a sztori, nálam úgy indult meg a lejtőn is. Az ikrekkel például ki sem derült, hogy mi lett.

Érezhetően közepes szintű a film és nem egy kiemelkedő alkotás de ez nem gond. Ennél szinte csak jobb filmeket láttam meg persze azokat amikre nem emlékszem. Nekem megjárta, bőven nézhető.

Mostanában elég sok filmben látom Anya Taylor-Joyt. Nagyon tehetséges kis színésznő. A film nekem kicsit zavaros volt, már az elejétől fogva, de azt még betudtam annak, hogy bontakozik a történet.

Úgy másfél évvel ezelőtt volt először szerencsém megismerkedni ezzel a filmmel, és már akkor is egy igencsak rendhagyó alkotásként tekintettem rá, ami számomra teljes mértékben kimerítette a horror (vagy a dráma) kategóriáját. Ehhez persze szükség volt két igencsak fontos alapanyagra, az egyik, hogy végre valahára visszahozták a boszorkányokat a horror műfajába, és itt nagyon is fontos megemlíteni, hogy mindezt úgy tették a film készítői, hogy nem egy akció-fantasy-horror zsánerein belül láthatjuk őket újra, hanem a nagybetűs horroron belül, és szerencsére nem is egy found footage szemszögből. A másik fontos alapanyaga a filmnek a korhű időszak bemutatása, illetve, ahogy ezt technikailag megvalósították a film készítői. E két fontos alapkő letétele után már sejtettem, hogy egy különleges filmhez lesz szerencsém. Amikor a készítők még arra is figyelnek, hogy miként is tálalják a film címét nekünk nézőknek, akkor érezhető igazán, milyen sok kutatómunka is volt ennél a filmnél. Merthogy a története az 1600-as években játszódik, és a boszorkányt angolul W-el írják, de az akkori feljegyzések alapján még így állt a boszorkány írásos formában: VVitch. Mindezek mellett még a szövegkörnyezetre és a szereplők öltözködésére is nagyon odafigyeltek, hogy minél inkább az akkori kornak megfelelő legyen. Ezek apróságoknak tűnhetnek sokaknak, de számomra nagy dolgok, hisz ezzel is csak azt sug... több»