Gyönyörű film, de engem leginkább Al Pacino játéka nyűgözött le. Elképesztően erős alakítást nyújtott, minden mozdulatát elhittem. Nagyon járt érte az Oscar.
Elgondolkodtató a film mondanivalója, ami a vegetarianizmus és az életünkbe betoppanó új íz és meglepő fordulat folytán bekövetkezik. Mi mindenre képes az ember, ha a vágyai eluralkodnak rajta - még emberi mivoltát és céljait is képes feladni.
Szerintem ez Robert Benton legjobb filmje. A történet nagyon is életszerű, az anyuka cserbenhagyja a családját, majd visszatért, hogy a gyerek nevelési jogáért szálljon perbe szegény férfival. Dustin Hoffman remekül alakítja a túlterhelt, de szerető apukát. A film érzelmekkel telített és megható, ugyanakkor egyszerű és őszinte is.
Hát igazából nem dobtam tőle hátast. Azt nem mondom, hogy rossz film, de láttunk már ilyenből eleget, bár azt meg kell hagyni, megvannak a maga pillanatai a filmnek, amikor kellően feszes és el tudja kapni a figyelmet, de nálam ez a zsáneren belül közepes, talán attól valamivel jobb film.
Kiváló rendezés, erős jelenetek, első osztályú színészi játék, fontos üzenet - mi más kell még egy jó filmhez? Azért azt hozzá kell tenni, hogy nem könnyű esti mozi, hanem igazi elgondolkodtató, szívbe markoló történet, amihez egy kicsit fel kell készülni, szóval ajánlom, hogy olyankor nézzétek meg, amikor ilyesmihez hangulatotok van.
Lehet, hogyha 20 perccel rövidebb, akkor tömörebb és feszesebb lett volna. De így is jó. Vlamiért én ezeket az idegesítő, hetvenes évekbeli thrillereket falom...:)
A filmdráma a lehető legfinomabban mutatja be két ember barátságának kibontakozását egy olyan nehéz élethelyzetben, amikor senki másra nem számíthatnak, csak a mellettük álló vadidegenre. Megrázó és nagyon szép, lírai vonalú film. Csak ajánlani tudom!
Szerintem ez egy nagyon őszinte mese, ami nem akar semmi korszakalkotót, vagy nagyot mondani az életről, csak el akar mondani egy történetet. Ezt nagyon értékeltem, már csak azért is, mert a rendező és a szereplők is kiváló mesemondóknak bizonyultak, teljesen bele tudtak vonni a történetbe.
A legfélelmetesebb film amit valaha láttam. Hiába nem fröcsög a vér, nem hullanak a testrészek, de folyamatosan érződik a fenyegetettség, elképesztő hangulata van, most is beleborzongok. Egyszer láttam, emlékezetes élményt maradt, de elég volt belőle. Ettől még persze zseniális.
Gyönyörű film, az egyik nagy kedvenc. Elve Aronofsky nagyon közel áll hozzám, de A forrás egy igen különleges, igazán még emocionalitással bíró alkotás, amivel máig nem tudtam betelni, pedig már vagy tízszer láttam.
Szerintem ez sokkal jobban sikerült, mint az újabb verzió, melyben a Homeland-os terrorista csávó játszott. Alapból a fekete-fehér dolog is jobban bejött nekem, de a történetmesélés kicsit akadozott, ez igaz.
Bevallom, nem pont erre számítottam Scorsesetől, de csalódnom így sem kellett. A film atmoszférája elsőrangú, akárcsak DiCaprio , McConaughey és Hill játéka, de a humorra sem lehet panasz. Negatívumként a film hosszát tudnám felhozni, úgy éreztem, hogy viszonylag sok olyan jelenet van, melyek semmilyen mértékben nem mozdítják előre sem a karaktereket, sem a történetet. Cserébe persze szórakoztatóak, de ha a film egészét veszem, és azt próbálom meg értékelni, hiába tartom a mai mezőnyben kiemelkedő filmnek, de Scosese korábbi remekműveihez egyszerűen nem ér fel. A 4/5 viszont teljesen reális.
A filmben vagy egy-két emlékezetes mélypont, főleg Kevin Costner brit akcentusa, ami persze a szinkronon nem hallatszik, de az eredetiben borzalmas és végig nagyon nevetséges. Összességében persze nem rossz film, olyan langyos, délutáni lötyögés leginkább.
Nekem őszintén szólva egy hangyányit vontatott volt, vagy az is lehet, hogy csak simán hosszú. A cselekmény nem volt olyan lenyűgöző, hogy 2 órán át lekössön, és persze a színészi játékot, meg a művészi dolgokat lehet élvezni egy bizonyos ideig, de túlzottan sokáig nem annyira. Persze azzal együtt nem rossz film, de nem tettem föl a kedvenceim közé a polcra.
Ez egy pontos látlelet az emberi természetről, arról hogy hogyan viselkedünk ma egymással. Szép sorban megjelennek korunk problémái: rasszizmus, irigység, önzés, pénzsóvárság, hatalomvágy, kicsinyes gonoszság. Bravó, remek alkotás, középiskolákban kötelezővé tenném a megtekintését.
91 Egy asszony illata (1992)