Annyira nem rossz film, mint amennyire rossznak ígérkezett, és kifejezett kíváncsisággal szemléltem az eseményeket. Túl sok izgalom sajnos nem volt, mert az valahogy mindig sejthető, hogy ha ez a két ember egy filmben van, akkor nem csak hogy túlélik, hanem még egy kicsit mennybe is mennek a film végén. Egyébként ügyes a látványvilág, mérsékelten rosszak a párbeszédek, és teljességgel üresek a karakterek. De ez van.
Ez egy elképesztően pörgős film, ami egy szusszanásnyi időt sem hagy a nézőnek, emellett pedig egy nagyon hangulatos dráma, némi történelmiséggel meghintve. Jet Li alakítása valami elképesztően bravúros. Csakis ajánlani tudom a műfaj kedvelőinek!
A film egyszerűen tényleg nagyon aranyos volt, szívhez szóló történet, csak épp a lezárás nem igazán tetszett. Merésznek merész, de ahogy elhadarták a végén a "happy end"-et, az már eléggé összecsapottnak tűnt.
Elképesztő, hogy Bergman mekkora mester. Ez a film is úgy tökéletes, ahogy van. Egész egyszerűen odaszögez téged a székbe az elejétől a végéig, és csak ámulsz, hogy mekkora mesterművet látsz. Persze ez a skandináv filmeknél nem nagy ritkaság, de azért Bergman még közülük is kiemelkedik. Bárkinek, aki szereti a jó filmeket, kötelező megnézni.
Ez egy teljesen jó kis krimi. A film nagysága abban áll, hogy nincsenek benne hősök, akik keményebbek, mint a kád széle, nincs semmi szentimentalizmus. A párbeszédek is ezt tükrözik, lehetne szidni a szövegkönyvet, de szerintem direkt ilyen, hogy azt érezzük mi is ott ülünk. A film realisztikus, a pisztolylövések sokkal hangosabbak a beszédnél, csak úgy, mint a valóságban, de még sorolhatnám. Bár a filmnek vannak hibái is, én bátran merem ajánlani.
Kicsit lassúnak éreztem, olyan mint egy hosszú melódia, ami időnként ismétli magát. Ha össze tudod egyeztetni azt, hogy a hangulatfestés dominánsabb mint az akciójelenetek kidolgozottsága, akkor fogod szeretni. Aki bírja a Gengszterkorzó sorozatot, annak pedig különösen be fog jönni.
Ebben a moziban aztán volt adrenalin bőven, egy igazi high-tech thriller, ami az elején beszippant, és aztán nem enged el. Aki nem látta, sürgősen pótolja!
A film nyugodtan, lassan indul be, de csak azért, hogy később nagyobbat üssön. A hangulat jelenetről jelenetre fokozódik, majd néhány igazán erőszakos jelenetben csúcsosodik ki. Elképesztő mennyiségű brutalitás erőszak és kegyetlenség került megjelenítésre, a film megelőzte a korát. Kár, hogy manapság csak kevesen ismerik ezt a filmet.
Ez egy tipikusan olyan film, amit csak azért indítasz el, hogy valami háttérzaj legyen a lakásban. Közben elkészülhet a vacsora, kivasalhatod a család ruháit és epilálhatod a lábad. Míg te ennyi mindent megcsinálsz, addig a filmben ül két csaj és beszélget a semmiről.
Az első pár perc sok izgalmat ígér, de utána nagyon ellaposodik, ráadásul semmi újdonságot nem tud felmutatni, pedig lehetett volna egy jó kis csavaros történet, de kiábrándítóan gyenge film lett. Bár az elején megpróbálnak minket összezavarni, a film első negyede után már teljesen világos, hogy mi a cselekmény, így a rendezés és a színészek is csak küszködni tudnak, hogy bizonygassák, márpedig ez izgalmas film, de sajnos nem.
Ez a film nagyon sok minden akar lenni egyszerre, de igazán egyik sem sikerül neki. Nem értem, hogy mi volt Catherine Hardwicke célja ezzel az alkotással. Horrorhoz túl vérszegény, a romantikus szál roppant felszínes, és akkor teljesen random poénok jönnek. Gary Oldman karaktere például rendkívül komikus. El kellett volna dönteni, hogy mi a műfaj és mi a cél a filmmel, aztán elindulni egy vonalon, nem pedig így. A látványt sem tudom dicsérni. Minden szempontból gyenge film.
Elég gagyi volt, semmi történet, a szereplők nem csak hogy érdektelenek, de egyenesen ellenszenvesek is voltak nekem, nem igazán tudtam aggódni az életükért. Nagyon sablonos volt az egész, szerintem nem éri meg megnézni.
Szeretem a japán filmeket, ezért nagyon vártam már ezt az alkotást, különösen Masaki Okada miatt. Bevallom, jobbra számítottam. A film kissé túlzsúfolt volt és számos felesleges elem, helyzetrajz és párbeszéd törte meg folyamatosan az egyébként egész jól kidolgozott sztori vonalát. Ezt kissé elszúrták a készítők. Sajnálom.
Nagyon szeretem a maffia-tematikájú filmeket. Ez egy kicsit gyengébb, de még így is elég jó. Christopher Lambert viszont nem illett ebbe a szerepbe, nem volt hiteles, John Turturro viszont épp ellenkezőleg, testreszabott volt neki ez a karakter.
Mikor láttam az előzetest, nagyon megörütem. Végül a légi ütközetes jelenetek húzták ki a a pácból a filmet leginkább. Szimpatikusak voltak viszont a fegyverrégiségek. Ami még segíthetne rajta az egy vágás, 90 percesre.
A CSI: Miami egy időben a kedvenc krimim volt, de sajnos egy ideje úgy érzem, ennek már jócskán leáldozott. Túl sokat veszített már régi fényéből, és nagyon megújulni sem tud már, legfeljebb hoz egy-két új szereplőt, de hát csodákra tőlük sem kéne várni. Megfáradt ez a koncepció, de hát 15 évad nem kevés. Nem tudom, hogyan kéne értékelni ezt, annyi biztos, hogy már rég nem az, ami egykoron volt. Ajánlani nem tudom őszintén, és a legutóbbi évadok a mai mezőnyben már éppen csak közepesnek mondhatóak. Szóval legyen ez egy hármas egy valaha volt ötös sorozatnak.
Nem hiába szerepel a film azon a bizonyos 1001-es listán, mert minden igazi filmgurunak meg kell néznie egyszer ebben az életben. Az elejétől a végéig gyönyörűen megtartja azt a titokzatosságot és feszült hidegleléses hangulatot, mely miatt olyan jó ez a film.
82 Szupercella (2013)