Bevallom nekem egy kicsit idegen volt a film alaphangulata, volt benne valami, ami kicsit eltávoltítja magától a nézőt, és ez eleinte zavaró volt a számomra.
Hűha... ez a műsor ellenszenves. Nem értem a mentalitását azoknak az embereknek, akik benne vannak a sorozatban és azoknak, akik nézik. Gondolom, ha szeretsz bosszankodni és sokat forgatni a szemed... de ez nem nekem való.
Könnyed film, a téma viszont nagyon is fajsúlyos. Nekem nagoyn bejött, szerintem még néhányszor meg fogom nézni, mivel tipikusan az az alkotás, amit bármikor újra elő lehet venni.
Bár ne készült volna ez a film, annyira ganyi és humortalan. Hiába a remek szereposztás, a színészek még így is érezhetően feszengenek a szerepükbení Kár ezért az egészért...
Könnyed film, a téma viszont nagyon is fajsúlyos. Nekem nagoyn bejött, szerintem még néhányszor meg fogom nézni, mivel tipikusan az az alkotás, amit bármikor újra elő lehet venni.
Imádom Dion munkásságát, így nem is volt kérdés, hogy meg fogom nézni az Aline-t. Engem nagyon megérintett, így szerintem ezt a filmet egyszerűen nem csak az énekesnő rajongóinak kell látnia!
Oké, hogy elkészült ez a film, de hogy minek...azt egyáltalán nem értem. Brolin alakítása akár jó is lehetne, ha nem lehetne érezni rajta, hogy ő maga is nagyon megbánta, hogy elvállalta ezt az egészet.
Az oroszok most megleptek ezzel a szuperhősfilmmel, gyakorlatilag elvárások nélkül ültem le elé, de nagyon kellemes csalódás volt. Szórakoztató, lendületes darab, aminek mindenképp megéri adni egy esélyt.
Jason Statham és Guy Ritchie negyedszer, de minek? (Wrath of Man kritika) Guy Ritchie és Jason Statham újra együtt forgatott. Ami azonban a trailer alapján egy izgalmas heist movie-nak ígérkezett, az végül egy közepesen izgalmas heist movie lett, nagyon közepes tálalásban. Ritchie volt már ennél ezerszer jobb is, Statham pedig, nos, ő épp annyit hoz, amennyit várhatunk tőle. Baj lenne ez? Nem, csak kár, hogy nem egy jó filmben teszi ugyanezt.
Milyen lett Guy Ritchie legújabb filmje? Röviden: erőszakos és lassan építkező. Persze, akik szeretik, ha kilencven percen keresztül csak épül a sztori, és csak a legvégén kapjuk meg a jutalomfalatot, annak rendben lesz, de a helyzet az, hogy ez a film bő fél órával hosszabb, mint kellett volna. De ne ugorjunk ennyire előre.... több»
Na, jó...nekem már az első rész is nagyon bejött, persze a lényeg az, hogy nem kell sokat várni a folytatástól sem. Nagyon aranyos és kedves történet, és őszintén szólva hihetetlen jó volt látni Kurt Russellt és Goldie Hawt egy ilyen könnyed és aranyos szerepben. Igazán jól állt nekik.
Nagyon vártam a filmet, mert a könyv nagy kedvencem - és bár általánosságban meg voltam vele elégedve, valamiért azért nagyon hiányzik, de sajnos nem tudom megmondani, hogy mi.
Óriási meglepetés volt ez a sorozat, azt hittem, egy alacsony költségvetésű gagyi sorozat lesz, de épp ellenkezőleg. Remekül kidolgozott forgatókönyvre épül, rengeteg cselszövés és feszültség van benne, és lélegzetelállítóan kidolgozott és teljesen hihető minden egyes epizódja. Ami külön nagy öröm számomra, hogy a második évadban sem esett a színvonal, ami lássuk be, ritka.
Szerintem ez tipikusan az a film, aminek egyszerűen nagyobb a füstje, mint a lángja. Nagyon sok mindent akar elmondani nekünk a történet, és ennek fényében a karakterek egész részletesen ki is vannak dolgozva, de ahogy mozgatja őket a cselekmény, az már nekem egy kissé szájbarágós volt.
A Halálos iramban franchise első filmje inkább lett kémparódia, mint bármi más. Persze, ha ez volt a cél, akkor okés, de én azért egy kicsit többet vártam tőle. Grandiózus, azt nem lehet letagadni, de elég buta is, szerintem lehet olyan akció-vígjátékok készíteni (volt már rá példa), ami nem akar teljesen infantilis lenni. Legyen ez most egy közepes.
A mindenit, gyerekek, hát ez valami eszeveszetten jól sikerült, csak úgy kapkodok a levegő után. Annyira formabontó és annyira képes kilépni a műfaji behatároltságok közű, hogy meg merem kockáztatni, hogy ez az elmúlt évek legjobb horroralkotásai közé fog kerülni. Egyszerűen látni kell!
84 Veronika Voss vágyakozása (1982)