Leslie77

Egy neo-western, akciódús road movie, amely a szabadságvágy, barátság és individualizmus nosztalgikus tónusával idézi fel a B-filmek kultuszát. A film stílusa extravagáns, harsány és kissé giccses, keverve a ’80-as, ’90-es évek akciófilmes jegyeit látványos motoros üldözésekkel, laza humorral és szándékosan túlzó karakterekkel. A cselekmény középpontjában két ikonikus figura – Mickey Rourke (Harley Davidson) és Don Johnson (Marlboro Man) – áll, akik barátaik megmentése érdekében veszélyes bankrablásba keverednek, majd egy kábítószer-ügylet miatt a maffia célpontjává válnak; a karakterek sablonosak, de a főszereplők közötti kémia élvezetes. A színészi játék erőteljesen támaszkodik Rourke és J... több»

Bacsó Péter magyar drámája a II. világháború végén játszódik egy kisvárosban, ahol a zsidó órásmester, Veiszkopf Árpád – Vekker úr – pontos időismeretével és emberségével szembesül az embertelen náci hatalommal. A film stílusa szikár, visszafogott tragikomikus tónussal, erős szimbolikával és áthallásokkal bír; a sötét humor és a nyomasztó történelem drámai elegyet alkot. A cselekmény az elnyomó rendszer, a hűség és megalkuvás dilemmáit járja körül, miközben a karakterek (különösen Jordán Tamás, Melis György, Kállai Ferenc) árnyaltak, hitelesek; a színészi játék érzékeny és őszinte. A forgatókönyv gondolatgazdag, noha néhol széttartó, a rendezés pedig átérezhető precizitással mutatja be a hat... több»

Német tinivígjáték, amely az első részhez hasonlóan folytatja a kamaszos, tabudöntögető, alpári poénokkal és testiséggel teli humort. A film stílusa harsány, még több altesti poénnal, mint elődje, miközben a hangulat sokszor túltolt, önparodisztikusan abszurd, amit a klasszikus B-vígjátékokra jellemző tempó ural. A cselekmény Florian újabb bonyodalmaira és kínos helyzeteire épül, főként a lány meghódításának abszurd próbálkozásaira, de ezúttal a karakterek sem fejlődnek érdemben, inkább csak a korábbi panelek ismétlődnek. A színészi játék – főleg Tobias Schenke és Axel Stein esetében – továbbra is túlzó, gyakran szándékosan mesterkélt, de illeszkedik a film stílusához, a rendezés és a forgat... több»

Klasszikus tinivígjáték, amely Florian, a kamasz főhős coming-of-age útját mutatja be, groteszk humorú és merész stílusban: a húszéves éntudatra ébredés paródiája, ahol maga a fiú férfiassága is szóhoz jut. A film hangulatát az abszurd, szókimondó poénok, harsány szituációk és a tipikus német vígjátékos klisék uralják. A cselekmény egy iskola legjobb lányának meghódításáról szól, de sokszor inkább a kínos, túlzó helyzeteken van a hangsúly, a karakterek zöme elnagyolt, de néha szerethető. A színészi játék vállaltan amatőrös, a főszereplők inkább a túlzásba vitt komikum révén maradnak emlékezetesek. A forgatókönyv számos ismerős poént és helyzetet használ, az egész rendezés az Amerikai pite né... több»

Látványos, könnyed kaland-vígjáték, amely Verne klasszikusát dolgozza fel modern, humoros formában. A film stílusa elsősorban Jackie Chan akcióvígjátékainak hangulatát idézi: pörgős, színes, sok helyszínt és vizuális poént vonultat fel, miközben a történet fókuszában Fogg excentrikus feltalálója és Passepartout (Jackie Chan) dinamikus párosa áll. A cselekmény inkább Jackie karakteréhez igazodik, a kaland helyett az akció és vígjáték dominál, a fő karakterek szerethetők, de mélyebb drámára nem törekszik. Steve Coogan visszafogott brit humort hoz, míg Chan hozza a jól ismert fizikai komédiát, a mellékszereplők (pl. Arnold Schwarzenegger) csak rövid időre bukkannak fel. A forgatókönyv egyszerű,... több»

Korát megelőző, technológiai paranoiát középpontba állító amerikai thriller, melyben Sandra Bullock hitelesen alakítja a magányos, számítógépes szakértő Angelát, akinek identitását egy kattintással eltörlik, és kétségbeesett menekülésre kényszerül. A film sötét, feszült hangulatát retró informatikai megoldások és a digitális világ veszélyei határozzák meg, amik mára kissé naivnak, de akkoriban félelmetesen aktuálisnak számítottak. A forgatókönyv lendületes, bár időnként túlzásba esik és a logikát is próbára teszi, viszont leköti a nézőt, a rendezés profi, de nem kiemelkedő. A mellékszereplők kevésbé maradandóak, de Bullock színészi játéka emlékezetes. Objektíven nézve a film technikailag ela... több»

Tipikus ’90-es évekbeli amerikai akciófilm, amely egy tengeralattjárón játszódó, terrorcselekményre épülő történettel próbálja fenntartani a feszültséget. A film stílusa klasszikus B-kategóriás akcióhangulatot áraszt; a sötét, klausztrofób miliő, a katonai témák és a feszes tempó mellett kevés hely marad valódi karakterfejlődésnek, a szereplők többnyire egyszerű, klisés figurák maradnak. Michael Dudikoff főszereplőként hozza a rá jellemző keményfiú karaktert, de játéka nem emeli ki a filmet a hasonló művek sorából. A forgatókönyv előre kiszámítható fordulatokkal, a rendezés pedig rutinból vezényli le az akciójeleneteket, néhol izgalmas, ám összességében meglehetősen sablonos módon. Objektíve... több»

A sorozat harmadik részeként szakít az előző filmek hagyományaival: a történet Japánba helyeződik, új főhőssel és környezettel, elsősorban a driftversenyek látványos világára koncentrál. A stílus vizuálisan erős, a tokiói éjszaka atmoszférája, az autók és a tempós vágások pörgős, modern hangulatot teremtenek, miközben a cselekmény egy klasszikus beilleszkedős dráma sablonjaira épül, tinifilmes és sportfilmes panelekből. Az új karakterek – főleg Sean (Lucas Black) és Han (Sung Kang) – vegyesek: Han karizmatikus mellékszereplő, de Sean játéka és a színész választása sokaknak csalódás, a párbeszédek és karakterívek többnyire sablonosak. A forgatókönyv nem túl eredeti, a rendezés (Justin Lin) vi... több»

Amerikai krimi-dráma sorozat, amely Dr. Sloan, a jószívű, intelligens orvos és fia, a rendőrnyomozó közös nyomozásairól szól. A széria stílusa klasszikusan családbarát, könnyed hangulatú, amelyben a misztikus esetek és a humánum egyensúlya adja a különlegességet. A cselekmény minden epizódban új bűnesetet dolgoz fel, központban a szakmai és szülő-gyermek kapcsolatokkal, a főhős elhivatottságával. Dick Van Dyke színészi játéka meleg, szerethető, természetes, a mellékszereplők közül főleg fia – Barry Van Dyke – egészíti ki jól a dinamikát. A forgatókönyv és rendezés nem kísérletezik, biztos kézzel fogja a krimi-sablonokat, ugyanakkor néha emiatt túl sablonos, kiszámítható a végkifejlet. Objekt... több»

A kultikus horrorfolytatás, melyben Chucky, a gyilkos baba Andy nyomába ered, aki nevelőszülőkhöz kerül az első rész után. A film stílusa a klasszikus slasher műfajt ötvözi sötét humorral és groteszk tonalitással, Chucky karaktere ebben a részben válik igazán ikonikus és egyszerre félelmetes és komikus figurává. A cselekmény pörgősebb az elődnél, Andy drámája, a felnőttek szkepticizmusa, valamint a végső játékszergyári finálé mind emlékezetessé teszik. Alex Vincent (Andy) és Christine Elise (Kyle) hitelesen alakít, Brad Dourif a démoni Chucky hangjaként kiemelkedő. A forgatókönyv ügyesen keveri a horror-elemeket ironikus beszólásokkal, míg a rendezés támogatja a tempós, látványos jeleneteket... több»

Amerikai horrorfilm, amely egy sorozatgyilkos lelkének átköltözését mutatja be egy játékbaba testébe, így teremti meg a gyermekeket fenyegető gonosz figurát. A film hangulata feszült és nyugtalanító, a stílusra a klasszikus slasher elemek és a természetfeletti horror jellemzők keverednek. A cselekmény középpontjában a kis Andy Barclay áll, aki a babával való kapcsolat révén kerül életveszélyes helyzetekbe, miközben anyja és az őt segítő támogatók körülményeit is megismerjük. A karakterek közül a kisfiú és az anyja érzelmileg hitelesek, a színészi játék meggyőző, különösen Brad Dourif babahangként nyújtott kiemelkedőt. A forgatókönyv és a rendezés funkcionális, lassan bontakoztatja ki a törté... több»

Magyar-görög vígjáték egzotikus helyszínekkel, sajátos stílussal és fekete humorral próbálja szórakoztatni a nézőket, de összességében vegyes érzelmeket kelt. A film zavaros műfaji keveréke, a gyakran bántóan gyenge poénok, és a túlcsavart, néhol már széteső cselekmény nem könnyítik meg a befogadást, noha a mediterrán hangulat és a gyors tempó időnként működik. A karakterek – különösen Gesztesi Károly és Molnár Piroska párosa – kiemelkednek, de a mellékszereplők kevésbé emlékezetesek. A színészi játék rutinos, ám a forgatókönyv lapos, a rendezés pedig nem tudja egyben tartani a sokszor túlzsúfolt történetet. Bár érzékelhető, hogy a rendező széles közönségnek szánta a filmet, a legtöbben való... több»

Modern köntösbe bújtatott remake, amely újraértelmezi az 1934-es klasszikust: a budapesti üzletközpont igazgatója, Szűcs János (Stohl András) és a tiszta szívű futárlány, Kovács Vera (Ónodi Eszter) szerelmi történetét követjük, melyet félreértések, humoros fordulatok, álruhák és intrikák színesítenek. A film stílusa könnyed, romantikus vígjáték, nosztalgikus hangulatú, mégis érezhető benne a 2000-es évek frissessége; látványvilága elegánsan idézi meg a múltat, miközben pergő tempóban halad. Karakterei jól elkülönülnek, Szűcs úriemberes bizonytalansága és Vera bájos egyszerűsége eltalált, Bajor Imre Halmosa pedig remek poénforrás. Színészi játékban Stohl és Ónodi meggyőző páros, Kern András é... több»

A Struutz család újabb kalandjait mutatja be a berlini fal leomlása után, amikor hazaérkezve rádöbbennek, hogy házukat elbontották egy golfpálya kedvéért, Udo pedig egy csődközeli törpegyárat örököl. A film stílusa könnyed, időnként kissé lapos slapstick-humorba és abszurd helyzetekbe hajlik, a hangulata kevésbé friss és energikus, mint az első részé. A cselekmény alapvetően újracsomagolt kelet–nyugati klisékre, szatirikus közép-európai életképekre és nosztalgiára épít, a karakterek archetipikusak, de szerethetőek, főként Wolfgang Stumph továbbra is hiteles családfő szerepében. A színészi játék korrekt, összeszokott, de igazi meglepetés nincs; a forgatókönyv egyszerű, kiszámítható, a rendezé... több»

Kultikus német vígjáték, amely a rendszerváltás utáni keletnémet Struutz család első „nyugati” utazását meséli el, miközben a Trabantjuk, „Schorsch” szinte családtagként szerepel. A stílus könnyed, szatirikus, tele tipikus kelet–nyugati klisékkel, abszurd, de bájos humorral, a hangulat pedig a szabadság új ízét és az identitáskeresést idézi. A cselekmény egy útifilm szerű, kiszámítható, de kedves bonyodalmak sorozata, ahol Udo, Rita és lányuk hétköznapi emberekként szembesülnek a nyugati világ abszurditásaival; a karakterek archetipikusak, szerethetőek, főleg Wolfgang Stumph hiteles, komikus alakításával. A forgatókönyv ötletesen egyensúlyoz a szatíra és a nosztalgia között, Peter Timm rende... több»

Jan de Bont rendezésében készült akciófilm folytatás, melyben Sandra Bullock visszatér Annie szerepében, ezúttal egy luxushajón, de Keanu Reeves hiánya már a kezdetektől érződik. A film stílusa látványos és pörgős akciókra épül, azonban hiányzik belőle az első rész szorongató tempója és feszültsége, a hajós környezet lassabb, kevésbé átélhető. A cselekmény kiszámítható, az új főhős (Jason Patric) sem karizmatikus, a karakterek felszínesek, egyedül Willem Dafoe szórakoztató, ám kissé túlzó főgonosza hoz némi színt, Bullock megmarad esendő, de szerethető figurának. A forgatókönyv sablonos, párbeszédei laposak és klisészerűek, a rendezés inkább a technikai trükköket helyezi előtérbe a valódi iz... több»

Jan de Bont rendezésében igazi kilencvenes évekbeli akcióklasszikus, amelyben Keanu Reeves és Sandra Bullock párosa ragad magával egy féktelen tempójú, Los Angelesben száguldó busz drámai helyzetében. A film stílusa adrenalindús, már-már megállíthatatlan, feszültséggel teli, szinte üresjárat nélkül, látványos robbantásokkal és frappáns egysorosokkal, miközben akció és izgalom közti egyensúlyt remekül tartja. A cselekmény pörgős, a főhősök minden pillanatban új kihívással szembesülnek, Dennis Hopper karaktere félelmetes, pszichopata főgonosz, Reeves kemény, kitartó zsaru, Bullock pedig bájos és egyszerre bátor utas-sorstárs. A szereplőgárda összhangja kiváló, színészi játékuk természetes, kar... több»

Roger Moore első James Bond-filmje, amelyben Bond egy drogkereskedő diktátor, Dr. Kananga ellen nyomoz, ám hamar veszélyes összeesküvés középpontjába kerül. A film stílusa könnyedebb, humorosabb irányba tereli a sorozatot, miközben egzotikus helyszíneivel és letisztult akcióival próbálja fenntartani az izgalmat, de a klasszikus Bond-hangulatból ezúttal hiányzik a mondernizáló lendület. A cselekmény fordulatos ugyan, de helyenként logikátlan, a karakterek (különösen a főgonosz és a Bond-lány) kevésbé árnyaltak, a mellékszereplők felejthetők. Roger Moore sármos, úriemberes Bondja friss, de kevesebb karizmát mutat, mint elődei, bár színészi játéka illik a figura újragondolásához; Jane Seymour s... több»

Francia-spanyol vígjáték, amelyben egy önző üzletember, Vincent Porel életét forgatja fel a karma: a film főhőse egy halálra gázolt, bosszúszomjas művész lelke újjászületik Porel saját gyermekeként. A stílus kissé harsány, gyakran abszurd humorral operál, de gyakran erőltetett és sok poénja lapos, így a hangulat hullámzó, sokszor szándékoltan bugyuta. A cselekmény egyszerűen épít a félreértésekre és a kárörvendő helyzetkomikumra, a karakterek többnyire sablonosak, de a főszereplők – Thierry Lhermitte, Ophélie Winter – igyekeznek kihozni a legtöbbet a papírízű szerepekből. Színészi játékuk korrekt, de nem kiemelkedő; a gyerekfigurát megszólaltató Michel Muller narrációja hamar fárasztóvá válh... több»

Német akciósorozat, amelynek középpontjában Josh Engel harcművészeti oktató áll, aki egy berlini túszdráma során hősiesen lép közbe, és később a rendőrség informális segítőjévé válik. A sorozat stílusa lendületes és látványos, főként a harcművészeti jelenetekre és akciókra épít, amit Donnie Yen koreográfiája tesz még hangsúlyosabbá. A cselekmény relatíve egyszerű, de izgalmas; a karakterek közül Engel a klasszikus igazságosztó figurát testesíti meg, a mellékszereplők tipikus akciósorozatos alakok. Mickey Hardt főszereplőként hiteles, fizikai adottságai miatt kiemelkedő az akciójelenetekben, de a színészi játék összességében inkább korrekt, mint kiemelkedő. A forgatókönyv pörgős, bár helyenké... több»