Leslie77

Látványos sci-fi thriller, amelyben egy Los Angeles-i baráti társaság küzd az életéért egy váratlan idegen invázió közepette. A film legnagyobb erénye az audiovizuális megvalósítás: a speciális effektek és a hangulat remekül visszaadják a világvége hangulatot, ám maga a történet és a karakterek kidolgozása már jóval középszerűbb. Eric Balfour és Scottie Thompson szereplése hiteles, de a figurák mélysége és a párbeszédek gyakran egysíkúak és klisészerűek maradnak, akárcsak a sztori fordulatai. A Strause fivérek rendezése magabiztos, főleg a látványtervezésben, azonban a forgatókönyv nem tartalmaz igazi újdonságot, sok helyen túl sablonos vagy logikátlan. Összességében elsősorban azoknak ajánl... több»

Tempós, politikai akció-thriller, amelyben a Wesley Snipes által alakított ENSZ-ügynök egy bonyolult összeesküvést próbál felgöngyölíteni, miközben keveredik a diplomácia, a titkos ügynöki munka és a harcművészet világa. A film stílusa és hangulata tipikusan a 2000-es évek eleji B-kategóriás akciófilmeket idézi, ahol a látvány fontosabb, mint a mély drámai tartalom. A cselekmény gyors és egymásra épülő, de a karakterek kissé felszínesek, a főhős kivételével kevés igazán emlékezetes figura akad. Snipes rutinszerűen, de megbízhatóan hozza a szerepét, noha alakítása nem különösebben inspirált, míg a mellékszereplők inkább háttérbe szorulnak. A forgatókönyv átlagos, néhány izgalmas fordulattal, ... több»

Posztapokaliptikus hangulatú, látványos akció-horror, amelyben a disztópikus világot szigorúan irányító egyház, és az évszázadok óta emberekre leső vámpírok összecsapása adja a film dinamikáját. A sötét, komor stílus, valamint a vizuális világ erőteljes, bár a 3D-technika helyenként döcögősnek tűnik. A cselekmény tempós, de a történetvezetés felszínes, a karakterek, főleg a mellékszereplők kidolgozatlansága miatt nehezen köt le érzelmileg. Paul Bettany hitelesen alakítja a magányos, rendíthetetlen papot, a többiek (Cam Gigandet, Maggie Q, Karl Urban) sajnos háttérbe szorulnak, jellemük kevésbé árnyalt. A forgatókönyv összecsapottnak érződik, rövid játékidővel és kidolgozatlan lezárással, noh... több»

Látványos, színes animációs kalandfilm, amely Blu és családjának újabb kalandját követi az Amazonas őserdejébe, ahol családi és természeti kihívásokkal néznek szembe. A film stílusa vibráló, karneváli hangulatú, tele humorral, zenével és lendülettel, bár a dalok mennyisége néhány nézőnek már túlzónak tűnhet. A cselekmény egyszerű, habkönnyű, de helyenként széttartó, a karakterek szerethetőek, bár erősen klisés jegyeket is hordoznak, és többnyire a látvány és a zene viszi el a filmet. A színészi (szinkron) játék eredetiben és magyarul is kiváló, a forgatókönyv több poént és karakterkomikumot áldoz fel a tartalom rovására, a rendezés viszont igyekszik szórakoztatni minden korosztályt. Objektív... több»

Színes, energikus animációs film, amely Blu, a domesztikált kék ara kalandját meséli el Rio de Janeiróban, amikor a fajfenntartás érdekében összehozzák a szabad szellemű Jewellel. A stílust a vibráló látványvilág, a lendületes, autentikus brazil zene és a karneváli hangulat határozza meg, a cselekmény egyszerű, de szórakoztató, fordulatos meneküléssel, barátsággal és szerelemmel, miközben kisebb társadalmi problémákat – például az állatcsempészetet – is érint. A karakterek kedvesek, Blu és Jewel ellentéte jól működik, a szinkronhangok (Jesse Eisenberg, Anne Hathaway, Jemaine Clement) hitelesek és humorosak, a mellékszereplők is emlékezetesek. A forgatókönyv ugyan sablonos, helyenként kiszámí... több»

Yuen Woo-ping klasszikus kungfu filmje, amely Huo Yuanjia legendás kínai harcművész életét dolgozza fel. A stílus hagyományos harcművészeti mozi kínai nemzeti büszkeséggel átszőve, komoly, mégis humorral fűszerezett atmoszférával, amelyben a cselekmény középpontjában Huo titkos tanulása és küzdelmei állnak apja tiltásaival, majd kiteljesedése igazi harcossá. A karakterek, különösen Huo (Leung Kar Yan) és japán tanítója (Yasuaki Kurata), összetettek, emberiek, a színészi játék hiteles és lendületes, a harcjelenetek pedig látványosan koreografáltak. A forgatókönyv okos, morális dilemmákat és nemzeti érzéseket is bemutat, Yuen rendezése profin ötvözi az akciót a drámai fejlődéssel. Objektíven a... több»

A trilógia befejező részeként visszahozza Wesley Snipes vámpírvadászát, aki ezúttal emberekből álló új csapattal próbálja legyőzni minden vámpírok ősét, Drakulát. A film hangulata sötét, akciódús, de a sorozat eredeti lendülete és újszerűsége már hiányzik belőle, a történet sablonos és összecsapott, mintha csak „letudták” volna a folytatást. A stílus túljátszott, az eredetiséget nélkülözi, a színészi játék közül Ryan Reynolds humora és Jessica Biel akciói kiemelkednek, de Wesley Snipes alakítása rutinszerű, a gonosz Drake karaktere pedig erőtlen. A forgatókönyv mindössze ürügy az akciók sorozatához, a rendező David S. Goyer tempósan, de ötlettelenül vezeti a filmet. Objektíven a sztori faék ... több»

Guillermo del Toro rendezésében készült, a sorozat sötétebb, vizuálisan látványosabb folytatásaként, amelyben Penge kénytelen összefogni a vámpírokkal, amikor egy új, kaszás fajú, mutáns vérszívó kihalással fenyeget mindenkit. A film atmoszférája jóval komorabb, akciódúsabb és horrorisztikusabb lett, de háttérbe szorult a karakterek mélysége és a cselekmény bonyolultsága, noha az elit vámpírcsapat és Wesley Snipes markáns jelenléte izgalmassá teszi a filmet. A karakterek közül főleg Ron Perlman emelkedik ki, míg az ellenfél (Nomak) inkább fizikai fenyegetésként, mint mély személyiségként működik. A színészi játék erős, Snipes továbbra is uralja a vásznat, de néhány szereplő – például Luke Go... több»

Sötét, erőteljes akció-horror, amely modernizálta a vámpírfilmek műfaját, és egyedi, vad techno-aláfestéssel, látványos harcjelenetekkel, valamint hideg, városi hangulattal mutatja be egy félvámpír vámpírvadász küzdelmét a vérszívók uralmáért. A cselekmény egyszerű, de lendületes, karakterei – élükön Wesley Snipes markáns Pengéjével – jól működnek, bár a főhős inkább karizmatikus erő, mint árnyalt személyiség. A színészi játék és főleg Snipes jelenléte a legerősebbek közé tartozik, míg Stephen Dorff gonosz figurája emlékezetes, ha olykor túlzó is. A forgatókönyv és rendezés elegánsan egyensúlyoz a horror, akció és popkult stílus között, összhangban a korszellemmel, noha néhány részlet bántóa... több»

Brit romantikus dráma-vígjáték, amely érzékenyen és kreatívan vezet be egy szakítás utáni krízisbe: főhőse, Ben álmatlanságban szenved, és éjszakai műszakban dolgozik egy szupermarketben, ahol az idő megállításának különös képessége segíti belső útját. A film vizuális világa eredeti, a stílus elegánsan játékos, helyenként szürreális, miközben finom humor és melankólia keveredik. A cselekmény lassan hömpölyög, karakterei gyakran szimbolikusak, de a főszereplők (Sean Biggerstaff és Emilia Fox) hitelesek, noha a mellékalakok csak karikatúrák maradnak. A rendezés (Sean Ellis) ötletes, a forgatókönyvet néhol túlzó szépség- és művészeti reflexiók jellemzik, de kellő érzelmi mélységgel. Objektíven ... több»

A széria utolsó, leggyengébb láncszeme, ahol Miranda, a tudós, ráébred földönkívüli eredetére, miközben egyre inkább elhatalmasodik rajta az idegen ösztön. A film stílusa tovább süllyed a B-kategóriás sémákba, a horror és sci-fi elemek kliséinek felvonultatásával, de az atmoszférából hiányzik az előző részek feszültsége és eredetisége. A cselekmény túlságosan kiszámítható, a karakterek egydimenziósak, Helena Mattsson ugyan próbálja menteni a főszerepet, de a színészi játék inkább rutinszerű, a mellékszereplők pedig felejthetők. A forgatókönyv zavaros, ötlettelen, a rendezés (Nick Lyon) komolyan veszi magát, így a film leginkább unalmas, néhol már önmaga paródiája. Hiába tér vissza H.R. Giger... több»

Egyenesen a videós piacra szánt sci-fi horror, amely tovább viszi a sorozat történetét: Eve halála után megszületik lánya, Sara, akit Dr. Abbot vesz magához, és nála bontakozik ki a faj túléléséért folyó újabb harc. A stílus még B-mozisabb, mint az előző részekben: az atmoszféra sablonos, az egyedi feszültség hiányzik, a gore és erotika viszont hangsúlyosabb, de túl komolyan vett, önmaga paródiájává váló hangulat uralkodik. A cselekmény visszafogott ötletességgel, sok bugyuta tudományos blöffel és kiszámítható fordulatokkal halad – a karakterek sablonosak, Sara (Sunny Mabrey) alakítása leginkább külsőségekre építő, a mellékszereplők felejthetők. A színészi játék középszerű, a forgatókönyv za... több»

A kilencvenes évek sci-fi horror folytatása, amelyben a Marsról visszatérő űrhajósban idegen DNS ébred, így a történet ismét a Földet fenyegető szaporodási vágy körül forog. A film stílusa harsányabb, látványosabb, de gyakran közhelyes, a hangulatából hiányzik az első rész feszültsége, miközben a cselekmény sablonos fordulatokat sorakoztat és az erotikus-horror határán egyensúlyoz, de inkább nevetségessé válik, mint félelmetessé. Natasha Henstridge és Justin Lazard játékán sem segít a lapos, ötlettelen forgatókönyv és a szinte karikatúraszerű karakterek, a rendezés (Peter Medak) sem tud frissességet vagy mélységet vinni a folytatásba, így a legtöbb jelenet önismétlő és olcsó effektekkel dolg... több»

Tipikus 90-es évekbeli sci-fi-horror, amelyben egy titkos kísérletből született földönkívüli lény szabadul el, női alakot öltve, hogy szaporodást keressen. A film stílusa markánsan a korszak látványvilágát és tempóját követi: feszültséggel teli, dinamikus, ugyanakkor kissé túlzó, néhol öncélúan sokkoló hangulat uralja. A cselekmény egyszerű, helyenként kiszámítható, de a karakterek – élükön a debütáló Natasha Henstridge-sel mint Sil – izgalmasak és kellően erőteljesek, a mellékszereplők (Ben Kingsley, Michael Madsen) profi rutinnal játszanak, ami jót tesz a filmnek. A forgatókönyv elsősorban a horror és sci-fi kliséket keveri, ugyanakkor a rendezés (Roger Donaldson) ügyesen adagolja a feszül... több»

Rob Schneider nevével fémjelzett amerikai vígjáték, amelyben egy önző ingatlancsalóból válik humoros kiképzés után a börtön alfahímje, miközben a film főként a férfias túlélésről, klisékben gazdag börtönéletről és a túlzásba vitt harcművészeti humorral operál. A stílus pimasz, helyenként alpári poénokat sem nélkülöz, a hangulat egyszerre nevettető és túlzó, a cselekmény pedig egyenes vonalú, kiszámítható fordulatokkal és tipikus karakterekkel. Rob Schneider szokásos komikusi eszköztárát alkalmazza főszereplőként és rendezőként is, míg David Carradine mellékszerepben szintén szórakoztató, azonban a színészi játék összességében rutinszerű marad. A forgatókönyv olykor túlhúzza a poénokat, a ren... több»

B-kategóriás szuperhősfilm, amelyben Daniel Leigh kormányügynök a főhős, aki egy baleset után emberfeletti gyorsaságra tesz szert, miközben feladata egy mutáns gonosztevő, Piton üldözése. A stílus egyszerűen akcióközpontú, keverve némi sci-fi elemmel, de a látványvilág és az effektek egyértelműen alacsony költségvetésből születtek, emiatt sokszor nevetségesen hatnak. A cselekmény lineáris, a karakterek sablonosak és klisésre írtak, ahogy a színészi játék is erősen átlagos, egyedül Jason Connery próbál karakteresebben játszani, de ezt a forgatókönyv gyengesége nem segíti. A rendezés rutinszerű, nem kínál egyedi megoldásokat vagy emlékezetes jeleneteket, inkább a műfaji panelek újrajátszását l... több»

Klasszikus texasi zsaru-történet, melyben Cole McClary békebíró egy önfejű akciója miatt bajba kerül, majd Miamiba kell követnie néhány bűnözőt. A film hangulata a 90-es évek B-kategóriás akciófilmjeit idézi, stílusában számos műfaji klisét és kissé szatirikus hangvételt hordoz, a főszereplő karaktere pedig egyszerre kemény és önironikus. Cselekménye egyszerű, sablonos fordulatokra épül, a mellékszereplők pedig csak árnyalatokat kapnak. Scott Glenn alakítása karizmatikus, de érezhetően túlzó, amit a forgatókönyv sem segít, hisz dialógusai gyakran faragatlanok, helyenként erőltetett humorral. Mike Kirton rendezése korrekt, ám nem túl invenciózus, főleg a kaszkadőri múltból merít az akciójelen... több»

Visszahozza Johnny Rico karakterét, és próbálja újjáéleszteni az első rész iróniáját és retró sci-fi/háborús hangulatát, de a stílus inkább parodisztikus és önismétlő, helyenként túlzó vallási és politikai szállal. A cselekmény ismét egy bogárinvázió körül forog, a karakterek többnyire sablonosak, bár Rico (Casper Van Dien) hiteles, míg a mellékszereplők többnyire felejthetők vagy túljátszottak. A színészi játék középszerű, a dialógusok gyakran erőltetettek, a vizuális effektek olcsók, a CGI pedig gyengébb a franchise korábbi darabjaihoz képest. Forgatókönyve ugyan tartalmaz izgalmasabb politikai fordulatokat, de a sztori és a rendezés (Edward Neumeier) összességében csak a legalapvetőbb B-f... több»

Jóval szerényebb ambíciókkal készült, mint az eredeti, és már a bevezetésben érzékelhető az alacsony költségvetés, mely visszafogott látványvilágban és egyszerűbb hangulatban jelentkezik. A film stílusa sötétebb, zártabb, egyfajta horrorfilmes atmoszférát áraszt, miközben a cselekmény lassan bontakozik ki, egyetlen katonai helyszínen koncentrálva. Bár a karakterek közül Dax kapitány (Richard Burgi) lehetne emlékezetes, alakítása inkább sablonos, és a színészi játék összességében átlagos, akárcsak a forgatókönyv, amin érződik a „tripla ZS” kategória. A rendezés korrekt, de nem nyújt semmi kiemelkedőt az akció- és sci-fi klisék tengerében. Objektíve a film keveset ad hozzá az első rész társada... több»

Paul Verhoeven rendezésében egyedi módon ötvözi a pörgős sci-fi akciót társadalomkritikus, ironikus szatírával, miközben groteszk és stílusosan túlzó látványvilággal és véres jelenetekkel operál. A film jövőbeli világa egyszerre meseszerű és kegyetlen, a karakterek – különösen Rico (Caspar Van Dien) és Carmen (Denise Richards) – fiatalos, de kissé felszínes, szándékoltan sablonos figurák, akik egy militarista társadalomban harcolnak hatalmas idegen rovarok ellen. A színészi játék illeszkedik a filmes paródiahangulathoz, túljátszott, néhol komikus, de jól működik a kontextusban. A forgatókönyv sok zsánermotívumot kiforgat, az akció dinamikus, a tempó végig lendületes, Verhoeven rendezése ügye... több»