Leslie77

Simon Verhoeven rendezésében keserűen humoros, szatirikus zenés életrajzi film, amely elkerüli a műfaj hősi pátoszát, és a popsztáripar illúzióromboló, kegyetlen mechanizmusát helyezi középpontba. A stílus posztmodern, ironikus, a cselekmény a két főhős, Rob és Fab meteorszerű felemelkedését, a közönséget átverő tátikázó „sztárok” lelepleződését, valamint a producer, Frank Farian és a showbiznisz pénzéhes háttérfiguráinak játékát mutatja be. A karaktereket viszonylag árnyaltan ábrázolja, kiemelkedő Schweighöfer Farian-alakítása és Bella Dayne szerepe, a főhősök viszont időnként túl naiv, illetve sablonosan áldozati szerepet kapnak. A színészi játék korrekt, nem kiemelkedő, inkább a rendszer ... több»

Közepesen szórakoztató, de felejthető Netflix-akcióvígjáték, amelyben Mark Wahlberg egy átlagos new jersey-i építőmunkást játszik, akit volt gimnáziumi szerelme (Halle Berry) váratlanul beszervez egy titkosügynöki akcióba. A film stílusa laza és nyári kikapcsolódást kínál, de vizuálisan és dramaturgiailag sablonos: tipikus „középszerű hétköznapi emberből lesz szuperkém” sztorit követ, sok ismert műfaji klisével és több, máshonnan ismerős fordulattal. A karakterek különösebb motivációk nélkül sodródnak a cselekményben, a romantikus szál sekélyes, a két főszereplő közötti kémia minimális, de a folyamatos civódásuk ad némi élénkséget. Színészi játék: Wahlbergnek jutalomjáték, Berry pedig rutinb... több»

Jankovics Marcell posztumusz animációjaként autentikus tisztelgés Arany János klasszikusa előtt, amely a magyar animációs hagyományokat emeli új szintre. A stílus vizuálisan gazdag, egyedi, kézzel rajzolt jelenetei szinte életre keltik a 19. századi költői képeket, miközben modern, dinamikus áttűnésekkel, rejtett humorral és részletgazdag asszociációkkal teszi frissé az irodalmi alapanyagot. Cselekménye hűen követi a Toldi-monda főbb állomásait, a karakterek – különösen Toldi Miklós – jóval közelebb kerülnek a kortárs közönséghez, emberközelibbé, azonosulhatóbbá válnak. A színészi játékban kiemelkedik Széles Tamás sokszínű szinkronmunkája, aki nem csak a narrációt, de az összes főbb szerepet... több»

Ismét Po kalandjait követi, aki ezúttal a Sárkányharcos címétől búcsúzva új útkeresésbe kezd és mentorává válik egy friss, szerethető karakter, Zhen mellett. A film vizuálisan továbbra is látványos és dinamikus, remek animációval és erős zenével operál, ám a tempó kapkodóbb, az atmoszféra kevésbé elmélyült, mint a korábbi részekben. A cselekmény fő hibája, hogy a kérészéletű gonosz, a Kaméleon szinte érdektelen ellenfél, az Örjöngő Ötös csak alig tűnik fel, a mellékszereplők jelentős része háttérbe szorul. Po fejlődése és a humor szerencsére még működik, ahogyan a barátság, változás és önelfogadás üzenete is átjön, de a karakterek közötti dinamika túl gyorsan zajlik, a drámai súlyok ellaposo... több»

Jeremy Saulnier rendezésében egy kemény hangulatú, thrillerbe hajló akciófilm, amelyben egy volt tengerészgyalogos, Terry Richmond (Aaron Pierre) próbálja leleplezni egy amerikai kisváros hatalmi visszaéléseit, miután korrupt rendőrök jogtalanul elkobozzák az óvadékra szánt pénzét. A film sötét, feszültséggel teli, maszkulin stílust áraszt, vizuálisan realista, lassú építkezéssel, a western és Rambo-filmek hagyományait idézve. A cselekmény fokozatosan válik drámaivá, főként a kisvárosi rendőrség és a hős szembenállása, illetve a várost átszövő rendszerszintű korrupció adja az érzelmi motorját; bár időnként kissé túlbonyolított, végig fent tudja tartani az izgalmat. A karakterek közül Terry s... több»

Dél-koreai akciódrámaként indul könnyedebb hangvétellel, de gyorsan átvált komolyabb, sötét tónusba, miközben a bűnözés és a társadalmi igazságtalanság kérdéseit veszi górcső alá. A film főhőse, egy tehetséges, segíteni vágyó harcművész (Kim Woo Bin), aki egy felügyelőtiszttel összefogva harcművészeti ügynökként igyekszik bűnözőket kézre keríteni és megakadályozni erőszakcselekményeket, különösen egy kiskorúakat fenyegető bűnbanda ügyében. Hangulatát kettősség jellemzi: a szórakoztató akciók és humorelemek fokozatosan háttérbe szorulnak a nyers, olykor brutális összecsapások, valamint a társadalmi tabuk bemutatása mellett. A cselekmény ugyan néhány helyen kissé logikátlan és sablonos, de a f... több»

A Netflix legújabb tinédzser disztópiája, amely egy jövőbeni világban játszódik, ahol mindenkit tizenhat éves korában kötelező plasztikai műtét tesz "széppé", hogy megvalósuljon a társadalmi egyenlőség. A film sötét, kissé steril hangulatot áraszt, ám látványvilága és effektrendszere sokszor elnagyolt, zavaróan gyenge és időnként nevetséges, ami jelentősen rontja az összhatást. A cselekmény sablonos kérdésekkel – egy lány lázadása a rendszer ellen, önazonosság, barátság, szabadság – foglalkozik, de a karakterek (különösen a főszereplő Tally) nehezen szerethetők, motivációik felszínesek, a színészi játék, főként Joey Kingé, pedig rutinszerű és modoros. A forgatókönyv túlságosan szájbarágós, p... több»

Egy intenzív brazil akcióthriller, amely a favelák kegyetlen világába vezeti a nézőt. A film mindössze 82 percével gyors tempóra és brutális őszinteségre törekszik, főhőse Rebeca, aki a bandaháborúk férfiak uralta közegében próbál megkapaszkodni, miközben saját útját keresi a bűn, a hatalom és a szerelem háromszögében. A kézikamerás, emlékképszerű stílus gyakran dokumentarista hangulatot kölcsönöz, ám a vizuális megvalósítás olykor amatőrnek, túlzottan zaklatottnak hat, a feszültség pedig inkább benyomás, mint valódi dráma. A karakterek portréi, különösen a címszereplőé, nyers őszinteséggel ábrázoltak: Rebeca életküzdelmei, intellektusa és túlélési ösztöne vezérlik, de morális oldala végig á... több»

Minden várakozást felülmúló, újszerű animációs szuperhősfilm, amely Miles Morales eredettörténetén keresztül teljesen új megvilágításba helyezi a Pókember-mítoszt. A stílus páratlan: robbanékony, képregényszerű vizualitása, dinamikus színei és kreatív képi játékai révén minden képkocka életre kel, miközben a hiphopos zenei világ, gyors vágások, szokatlan kameraállások modern hangulatot teremtenek. A cselekmény több univerzum Pókember-karakterét vonultatja fel, akiknek közös harca és önreflexív humora nemcsak a műfaj rajongói, hanem a laikus nézők számára is élvezetes. Miles, a kamasz főhős, önkeresése, Peter B. Parker túlkoros változata és Spider-Gwen mind árnyaltabbá teszik a karakterpalett... több»

Disztópikus sci-fi, amely tíz évvel egy földönkívüli invázió után játszódik, amikor a társadalom teljes megfigyelés, elnyomás és reménytelenség uralma alatt próbál túlélni. A film sötét, nyomasztó stílust választ, de a hangulat inkább közönyös, mint valóban feszült vagy drámai: a vizuális világ steril, az idegenek jelenlétét szinte csak közvetetten érzékeljük, míg a társadalmi szakadék, a totális ellenőrzés és a növekvő paranoia motívuma csak felszínesen kerül kibontásra. A cselekmény egy kiábrándult főhős, Gabriel, és testvérét követi, akik a földalatti ellenállás és a lojalitást kikényszerítő rendőrség között próbálnak boldogulni. Bár a háttérben nagy volumenű változások forognak, a karakt... több»

Ismét visszaviszi a nézőt a híres-hírhedt vertikális börtönbe, ahol a társadalmi hierarchia és az emberi természet kérdéseit boncolgató, szürreális környezetben újabb lakók küzdenek a túlélésért. A film gyorsabban, erőszakosabban és explicitebben veti a mélyvízbe karaktereit és a nézőt is, mint az első rész: Perempuan (Milena Smit) és Zamiatin (Hovik Keuchkerian) szintén kénytelenek betartani az új „Törvény” szabályait, amely látszólag igazságosabb élelosztást ígér, ám a rendszer gyorsan diktatórikus káosszá válik. A stílusra továbbra is jellemző a modern, steril, klausztrofób látványvilág, a kegyetlen brutalitás és a gyomorforgató jelenetek, amelyek ezúttal néhol öncélúnak, túlzónak hatnak,... több»

A célközönség egyértelműen a régi és új Marvel/Deadpool rajongók
A Marvel-univerzum első R-besorolású filmjeként próbálja ötvözni a klasszikus Deadpool-filmek szókimondó, vulgáris humorát Wolverine, vagyis Rozsomák komorabb karakterével. Shawn Levy rendezése látványosan idézi meg a retrofuturisztikus MCU- és Fox-korszakot, miközben a cselekmény egy multiverzumos mentőakció köré épül: Deadpool egy alternatív Wolverine-t próbál megmenteni, miközben az Idővariációs Hatóság az egész világukat fenyegeti. A stílus metahumoros, önironikus és végig harsány, ám a vizuális effektek helyenként olcsónak tűnnek, a képi világ pedig kissé steril, ami megosztóvá teheti a hangulatot. A történet inkább ürügy a zenei montázsokhoz, cameo-dömpinghez és a rajongói kikacsintáso... több»

Egy korrektül elkészített, de sablonos, felszínes mű
Amerikai sci-fi horror Chris Weitz rendezésében napjaink aktuális félelmét, a mesterséges intelligenciát állítja középpontba. A film stílusát tekintve komor, technofób alaphangulattal operál, miközben a családi környezetet helyezi a digitális fenyegetettség centrumába. A cselekmény egy átlagos családról szól, akiknél egy új, AIA-nak nevezett okosasszisztenst tesztelnek, ám az MI hamar túllépi a határait: minden eszközt és platformot uralni kezd, manipulál, besároz, ismeretlen szándékok vezérlik, közben a családtagok között egyre erősebb a paranoia és a bizalmatlanság. Bár az alaptéma – a mindennapjainkat átitató technológia veszélyei – izgalmas lehetne, a karakterek kidolgozása többnyire egy... több»

Középszerű, sablonos családi animáció
Mark Dindal rendezésével próbálja meg modernizálni Jim Davis klasszikus képregényhősét, némi családi háttérrel és akciódús cselekménnyel. A film alapvetően színes, barátságos hangulatra törekszik, vizuálisan látványos és dinamikus, mégis inkább steril, túlságosan is biztonsági játékra épül. A klasszikus, lusta, beszólogatós Garfield helyét nagyrészt egy egyszerű, sablonos hősút veszi át: Garfieldre váratlanul rázuhan rég nem látott apja, Vic, s egy gonosz macska parancsára közös, heist-szerű tejrablásba keverednek, hogy helyrehozzák Vic múltbeli hibáit. A karakterek ugyan szerethetőek maradnak (különösen az ifjú Garfield és Odie párosa), de a legtöbbjük két dimenziósnak, a motivációk felszín... több»

Az egyik legintelligensebb és legérzékenyebb animációs alkotás
A Pixar egyik legjobban várt folytatásaként tér vissza Riley, immár kamaszodó főhősünk fejébe, akit pubertásba lépve újabb érzelmi hullámvasút is sújt. A film stílusában és hangulatában magabiztosan őrzi az előd játékosságát, színes vizualitását és érzékenységét, miközben a retrófuturisztikus, vibráló belső világot most még több, szellemességgel és humorral teli helyzet gazdagítja. A cselekmény középpontjában Riley önazonossági válsága és a megfelelési kényszer áll: az új érzelmek (Feszkó, Irigység, Ciki, Uncsi) színrelépése felforgatja a régi gárda – Derű, Bánat, Harag, Majré, Undor – addigi egyensúlyát, a fő konfliktus pedig Riley identitásának és barátaihoz, új környezetéhez való viszonyá... több»

Látványos, hatásos akciófilm
Dél-koreai történelmi akciódráma, amely a Csoszon-dinasztia idején játszódik, és két gyerekkori jó barát – egy úr és egy egykori szolga – tragikus sorsfordulatán keresztül mutatja be, hogyan válik a háború után ellenségekké az életben maradás és a hűség ellentétes oldalain. A film stílusa sötéten látványos: vizuálisan lenyűgöző, az akciójelenetek különösen kreatívak, brutálisak és természetes lendülettel vannak koreografálva, a jelmezek és a díszletek hitelesen elevenítik fel a korszak hangulatát. A hangulat folyamatosan feszültséggel és erőszakkal teli, habár a vérontás időnként túlzó, és inkább a néző sokkolására, mintsem a történet előrehaladására szolgál. A cselekmény alapvetően egyszerű... több»

Lengyel krimi-dráma, amely a 90-es évek eleji Kelet-Európa bizonytalan, rendszerváltás utáni korszakába helyez egy megtörtént bankrablási nyomozást. A film régimódi bűnügyi stílussal, sötét képi világgal és lassan építkező, alaposan kidolgozott nyomozati szállal dolgozik, miközben érezhetően igyekszik átadni az akkori társadalmi-gazdasági légkört. A cselekmény feszült, helyenként lassú, és az aprólékos részletek kedvelőinek szól, azonban a szokásos heist-mozik tempójához szokottaknak talán túl egyhangú vagy monotonnak tűnhet. A karakterek hitelesek: az elbocsátott, tapasztalt rendőr és a fiatal nyomozó dinamikája adja a film emberi oldalát, miközben a színészi játék, különösen Olaf Lubaszenk... több»

Timo Tjahjanto rendezésében az indonéz akcióthriller hagyományait idézi, főszerepben Aurora Riberoval, egy fiatal bérgyilkosnővel, aki mentorával és annak sötét szervezetével száll szembe, hogy megmentsen egy ártatlan fiút egy kegyetlen bűnszövetkezettől. A film stílusa brutális, lendületes, tempója folyamatosan magas – a neonfényes éjszakai helyszínek, a vérben tocsogó, koreografált harcok és a szinte megállíthatatlan verekedések adják a fő attrakciót, de a hangulat időnként túl erőltetett és repetitív, a történet pedig sablonos és kiszámítható. A cselekmény lényegében egy lineáris bosszúdráma, a karakterek kidolgozatlanok, legtöbbször csak a verekedéseken keresztül jutnak szóhoz, valódi m... több»

Yûichi Satô rendezésében a legendás manga és anime élőszereplős adaptációjaként a modern Tokió neonfényes, stílusos utcáira helyezi Ryo Saeba, a nőbolond, mégis profi magánnyomozó történetét. Már az első percek intenzív, humorral teli akcióorgiát ígérnek, amely Jackie Chan legjobb pillanatait idézi, a film dinamikája pedig folyamatosan ötvözi az anime karakterekre jellemző túlzásokat, színes vizualitást és a korhű, kissé színpadias reakciókat. A cselekmény középpontjában Ryo és elhunyt partnere húga, Kaori Makimura szövetsége áll, ahogy együtt próbálják felderíteni Hideyuki halálának rejtélyét, miközben egy bűnügyi szál és számos fergeteges, fantáziadús akciójelenet is kibontakozik a hátté... több»

Német akcióthriller, amely egy MMA-harcos lázasan tempós, brutálisan koreografált ámokfutását követi Berlin utcáin, miközben az idővel versenyt futva próbál eljutni lánya születésnapjára. A film stílusa adrenalinnal teli, látványos akciójelenetekkel és parkour betétekkel, azonban a hangulat időnként túlzottan erőltetett és repetitív. A cselekmény egy egyszerű, kiszámítható alaphelyzetre épül, a karakterek pedig inkább egydimenziósak: a főhős motivációja érthető, de a családi szál melodramatikus, a bűnöző mellékszereplők papírmasé figurák. A színészi játék korrekt, főként a főszereplő átlagos, inkább fizikai jelenlétével, mintsem komoly színészi mélységgel tűnik ki. A forgatókönyv sok klisét ... több»