Kedveltem ezt a sorozatot, bár nem tartozott a kedvenceim közé. Ami miatt kedveltem, az az "igazságosztós" jellege volt. A szereplők viszont igencsak átlagos teljesítményt nyújtottak, bár összhangban volt az átlagos, és kevésbé izgalmas sztorikkal.
Bár nem volt életszerű, de attól még jól esett elhinni, hogy létezhet ilyen család. Voltak olyan üzenetei egy-egy epizódnak, melyek annak idején, abban az életkorban tényleg fontos tartalommal bírtak.
Kedveltem ezt a filmet, bár messze elmarad a modernebb feldolgozásoktól izgalmakban és fordulatokban. Ez a verzió inkább a kedves, magánéleti, romantikus szálat hangsúlyozza.
A kezdet kezdetén tetszett, de aztán rettenetesen kiszámítható lett, és az események is inkább a látványos robbanások, ütközések mellé próbáltak kényszeredetten valami sztorit szolgáltatni. Persze voltak benne jó pillanatok is, de többnyire sajnos átlagos maradt.
Tinikoromban láttam, és egy ideig nagyon lekötött. Aztán valahogy elvesztettem az érdeklődésem. Nem az volt a baj, hogy ellaposodott volna a történet, hanem valahogy más lett a hangulata, más irányt vett a történet, és szépen lassan kiábrándultam belőle.
Gyerekként nézve ezt a sorozatot mindig arról ábrándoztam, hogy milyen lenne, ha én is kapnék minden nap egy ilyen újságot. És bár a történetek inkább kedvesek és szórakoztatóak, mint izgalmasak és fordulatosak voltak, de ettől függetlenül szinte mindig hoztak valami újszerűséget a történetek.
Imádtam ezt a sorozatot, egy részt sem hagytam volna ki. Bár ma már újra visszanézve nem hozza ugyanazt az élményt, de ennek a sorozatnak volt köszönhető, hogy megszerettem az ilyen típusú filmeket. Kisváros, viszonylag zárt közösség mindennapjai. Azóta ilyen élményt csak a Kisvárosi doktor vagy A férfi fán terem sorozat okozott. A miért éppen Alaszka karakterei annyira szórakoztatóak voltak! Egyszerűen zseniális volt ez a maga idejében.
Fiatalkorom egyik kedvenc sorozata. Ami igazán megfogott benne annak idején az a közösség összefogásának, egymás segítésének, a családi kötelékek fontosságának bemutatása.
Klasszikus angol krimi. Annyira jól esik néha megnézni belőle egy-egy epizódot. A varázsa számomra az, hogy ez is a klasszikus krimikhez méltóan lassú, nyugis, csendesen haladós. Amikor már túl sok a pörgés a hétköznapokban, és már valami másabb kikapcsolódásra, vágyok, nem szövevényes, fordulatos, pörgős valamire, akkor ez tökéletes választás.
Ezzel a sorozattal is vallatni lehetett volna. Elkezdtük annak idején nézni, ami annak volt köszönhető, hogy az akkori műsorkínálat és szórakozási lehetőség messze volt a maitól, így jobb híján néztük. De olyan érzésem volt, hogy epizódról epizódra ugyanaz történik. Jaj, de nem lett a kedvencem sem ez a film, sem a műfaj.
Na ez is a főcímdalt kívülről fújós kategória volt :) Ez is olyan kedves mese, aminél nem kell attól tartani, hogy esetleg olyat lát benne a gyerkőc, amitől valami probléma lesz. Bátran nézhető piciknek is.
Újra kezdték vetíteni valamelyik csatornán, és azon kaptam magam, hogy ismét magával ragadott a történet, és képes voltam beállítani rá a nézésütemezést. Imádtam ezt a sorozatot, és még most is szórakoztató. A karakterek bár nem mutatják újabb és újabb arcukat, hanem hozzák a rájuk szabott formát, de azt legalább jól csinálják, főleg a kedvencem, Page, rajta kifejezetten jókat szoktam derülni. Jó, hogy nem veszik túl komolyan magukat, és kellő humor került a sorozatba.
Mindig örömmel tölt el, ha az elolvasott könyv után a film még képes erős hatást gyakorolni. Szerencsére ez a film ilyen, és mindegy, hogy hány éve készült, még ma is hátborzongató. Konkrétan frászt kaptam a bohóctól. Amúgy sem szeretem őket, ha kedvesek sem, de ez végképp betette nálam a kaput.
84 Medicopter 117 - A légimentők (1998)